Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A probiotikumok növekvő szerepe a csecsemőkori egészségben

A bél mikroflórája:

A bélben lévő mikroorganizmusok milliói elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak az immun- és az emésztőrendszer támogatásában. Az optimális egyensúly mindenki számára meghatározó szempont, de talán a legfontosabb, ha gyermekünk egészségéről van szó.

A bélflóra és az immunitás:

Az élet korai periódusában a bélflóra összetétele meghatározóan befolyásolja a bélnyálkahártya és a megfelelő immunrendszer kialakulását. Az immunsejtjeinknek több mint hetven százaléka a bélben található. Úgy tűnik, hogy a csecsemők immunrendszerét a bélflóra aktiválja és az az elképzelés, hogy a baktériumtörzsek széles spektruma befolyásolja ezt a fejlődést. A probiotikumok alkalmazása áldott állapot során, illetve a csecsemőnek a születéstől kezdődően adva, úgy tűnik, hogy növeli az ellenállást az egyébként gyakori köhögéssel és megfázással szemben és csökkenti az antibiotikum használatnak a szükségességét.

A bélflóra és az atópiás megbetegedések:

Az elmúlt ötven évben egyre növekszik az olyan allergiás megbetegedések, mint az ekcéma, az asztma és a szénanátha előfordulásának a száma. Az allergia az immunrendszer a rendellenes működése, így nem meglepő, hogy az atópiás csecsemőknél a bélflóra összetételének rendellenes megváltozását találták. A modern kor viszonylagos sterilitása, egyfelől csökkentette a fertőző betegségek és a gyermekkori halálozások számát, másfelől azonban megfosztja a csecsemőket az immunrendszerük ideális fejlődéséhez szükséges bakteriális közeggel való találkozástól. Mivel nyilvánvalóan nem megoldás teljesen elhagyni a közösségekben alkalmazott higiéniai szokásokat, így a probiotikumok megfontolandó alternatív útvonalat jelenthetnek a bélflóra ideális összetételének kialakításában. Több tanulmány pozitív eredményt mutatott a kismamák terhesség-, és szoptatás során fogyasztott probiotikum készítmények allergiát megelőző hatásával kapcsolatosan, egy tanulmányban pedig azt találták, hogy megfelezte az ekcéma megjelenésének esélyét az élet első két évében. Szintén növekszik az evidenciák száma az antibiotikum fogyasztás és a növekvő allergiás megbetegedések közti összefüggések vonatkozásában, és ezek szerint antibiotikum alkalmazása megszakítja a csecsemők normál bélflórájának kialakulását.

A bélflóra és az emésztés:

Az egészséges bélflóra szükséges az emésztés támogatásában, a rendszeres bélmozgások kialakításában és a bél integritásának fenntartásában. Minden aránytalanság emésztőszervrendszeri panaszokhoz vezet, mint például a székrekedés, hasmenés, puffadás, fokozott gázképződés, görcsös fájdalom. Az emésztőszervrendszer hatékony működése elengedhetetlen a csecsemő egészséges fejlődéséhez. A bélflóra éretlensége, egyensúlyi állapotának felborulása következtében a csecsemő megmagyarázhatatlanul nyűgössé válhat, amit a kólika nehezen definiálható, ámde tapasztalható jelensége igazol. Gyakran kevesebb jótékony Lactobacillus található kólikával küzdő csecsemő a bélflórájában, pedig ezek jóval kevesebb panaszt okozó gázt termelnének, mint a potenciálisan patogén társaik. Ígéretes probiotikumokkal végzett tanulmányok vannak a kólika megelőzésére, kezelésére vonatkozóan.

A fent említettek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a szülőknek mindennél fontosabb gyermekük egészségéért a megfelelő bakteriális egyensúly megteremtésével sokat lehet tenni. Az immunrendszer hatékony működése, az atópiás megbetegedések, az alapvető fontosságú emésztés mind pozitívan befolyásolhatók az ideális mikrobiom megteremtésével.

Felhasznált irodalom

  1. Thum C, Cookson AL, Otter DE, McNabb WC, Hodgkinson AJ, Dyer J, Roy NC. 2012. Can nutritional modulation of maternal intestinal microbiota influence the development of the infant gastrointestinal tract? J Nutr. Nov;142(11):1921-8.
  2. Kaplan JL, Shi HN, Walker WA. 2011. The role of microbes in developmental immunologic programming. Pediatr Res. Jun;69(6):465-72.
  3. Fernández L, Langa S, Martín V, Maldonado A, Jiménez E, Martín R, Rodríguez JM. 2012. The human milk microbiota: Origin and potential roles in health and disease. Pharmacol Res. Sep 10.
  4. Vighi G, Marcucci F, Sensi L, Di Cara G, Frati F. 2008. Allergy and the gastrointestinal system. Clin Exp Immunol. Sep;153 Suppl 1:3-6.
  5. Cartwright P. 2011. Probiotic Allies. How to Maximise the Health Benefits of your Microflora. Prentice Publishing, Ilford. pp40-49.
  6. Schultz M, Göttl C, Young RJ, Iwen P, Vanderhoof JA. 2004. Administration of oral probiotic bacteria to pregnant women causes temporary infantile colonization. J Pediatr Gastroenterol Nutr. Mar;38(3):293-7.
  7. Edwards CA, Parrett AM. 2002. Intestinal flora during the first months of life: new perspectives. Br J Nutr. Sep;88 Suppl 1:S11-8.
  8. Kukkonen K, Savilahti E, Haahtela T, Juntunen-Backman K, Korpela R, Poussa T, Tuure T, Kuitunen M. 2008. Long-term safety and impact on infection rates of postnatal probiotic and prebiotic (synbiotic) treatment: randomized, double-blind, placebocontrolled trial. Pediatrics. Jul;122(1):8-12.
  9. Vassallo MF, Walker WA. 2008. Neonatal microbial flora and disease outcome. Nestle Nutr Workshop Ser Pediatr Program. 61:211-24.
  10. Strachan DP. 2000. Family size, infection and atopy: the first decade of the “hygiene hypothesis”. Thorax. Aug;55 Suppl 1:S2-10.
  11. Farooqi IS, Hopkin JM. 1998. Early childhood infection and atopic disorder. Thorax. Nov;53(11):927-32.
  12. von Mutius E, Illi S, Hirsch T, Leupold W, Keil U, Weiland SK. 1999. Frequency of infections and risk of asthma, atopy and airway hyperresponsiveness in children. Eur Respir J. Jul;14(1):4-11.
  13. Björkstén B, Sepp E, Julge K, Voor T, Mikelsaar M. 2001. Allergy development and the intestinal microflora during the first year of life. J Allergy Clin Immunol. Oct;108(4):516- 20.
  14. Lee J, Seto D, Bielory L. 2008. Meta-analysis of clinical trials of probiotics for prevention and treatment of pediatric atopic dermatitis. J Allergy Clin Immunol. Jan;121(1):116- 121.e11.
  15. Kim JY, Kwon JH, Ahn SH, Lee SI, Han YS, Choi YO, Lee SY, Ahn KM, Ji GE. 2010. Effect of probiotic mix (Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium lactis, Lactobacillus acidophilus) in the primary prevention of eczema: a double-blind, randomized, placebo-controlled trial. Pediatr Allergy Immunol. Mar;21(2 Pt 2):e386-93.
  16. Rautava S, Kalliomäki M, Isolauri E. 2002. Probiotics during pregnancy and breastfeeding might confer immunomodulatory protection against atopic disease in the infant. J Allergy Clin Immunol. Jan;109(1):119-21.
  17. Kalliomäki M, Salminen S, Arvilommi H, Kero P, Koskinen P, Isolauri E. 2001. Probiotics in primary prevention of atopic disease: a randomised placebo-controlled trial. Lancet. Apr 7;357(9262):1076-9.
  18. Savino F, Pelle E, Palumeri E, Oggero R, Miniero R. 2007. Lactobacillus reuteri (American

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin