Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Az anya immunrendszerének szerepe gyermeke védelmi vonalának kialakításában

A természetes módon történő szülés és szoptatás elvitathatatlanul a legjobb kezdet a fejlődő újszülött számára, hiszen olyan egész életre szóló alapot biztosíthat a gyermek immunrendszerének, melyet máshogy nehéz kialakítani. Azonban minden esetben ideális immun „donor” az anya?

A természetes szülés kapcsán a bél- és a hüvelyflóra szerepe:

Nem olyan régen megértett dolog az, hogy a hüvelyi születéssel világra jött gyermekek mikróbái főként az anyából származnak. Habár a bőrön keresztül történő kontaktus is gondoskodik néhány baktérium szülőből gyermekbe történő transzmissziójáról, azonban a császármetszéssel világra segített babák bélflórája mégis meghatározóbb mértékben a környezetükből származik. A higiéniás feltételek és a fertőtlenítő eljárások, melyek a modern korra oly jellemzők, jelentősen befolyásolják a kolonizációt. Nyilvánvaló, hogy az ideális baktériumflóra áttelepítése hüvelyi úton történő születés esetén is csak akkor tud megvalósulni, ha az anya bél- és hüvelyflórája megfelelő. A megfelelő hüvelyflóra biztosítása érdekében akár probiotikus hüvelykapszula is használható az utolsó trimeszter ideje alatt.

Az anyatej befolyásolja a csecsemő bélflóra összetételét?

Nyilvánvaló különbség van az anyatejjel és a tápszerrel táplált csecsemők bélflórájának fejlődésében. Az anyatej mikróbák széles tárházát biztosítja az ezzel táplált gyermek számára, különös tekintettel a jótékony lactobacillus és bifidobaktérium törzsekre és azokra a komponensekre, melyek a bifidobaktériumok gyarapodását stimulálják a bélben. A kutatások azt jelzik, hogy az anyatejjel táplált gyermekek bélflórája szorosan összefügg az édesanya tejével. A bifidobaktérium az uralkodó törzs az anyatejjel táplált csecsemők bélflórájában, míg a tápszerrel tápláltak esetében a potenciálisan kártékony baktériumok dominálnak. Az egyes személyek különböző mikróba társulásokat hordoznak önmagukban és ezek a társulások több pozitívummal bírnak, mint az egyes törzsek. Az anya által elfogyasztott probiotikumok különböző mértékben ugyan, de elkülöníthetőek a kolosztrumban, az anyatejben és a gyermek székletmintájában, ami azt jelzi, hogy a szájon keresztül fogyasztott probiotikum is hatékonyan befolyásolja a mikrobiomot. Az előny azonban nem egyetlen baktériumtörzs átadásában jelenik meg, hanem a negatív környezeti hatásoknak ellenálló baktériumflóra remélhetőleg egészében, ha nem is teljesen azonosan, megjelenik majd az újszülöttben is. Tehát az első lépés, egy egészséges gyermek immunrendszerének megteremtésében, az egészséges anyai immunrendszer felépítése, hiszen hasonlóan genetikai állományunkhoz, mikrobiomunk is öröklődik utódainkban.

Felhasznált irodalom

  1. Savino F, Pelle E, Palumeri E, Oggero R, Miniero R. 2007. Lactobacillus reuteri (American Type Culture Collection Strain 55730) versus simethicone in the treatment of infantile colic: a prospective randomized study. Pediatrics. Jan;119(1):e124-30.
  2. Fanaro S, Chierici R, Guerrini P, Vigi V. 2003. Intestinal microflora in early infancy: composition and development. Acta Paediatr Suppl. Sep;91(441):48-55.
  3. Hilton E, Isenberg HD, Alperstein P, France K, Borenstein MT. 1992. Ingestion of yogurt containing Lactobacillus acidophilus as prophylaxis for candidal vaginitis. Ann Intern Med. 1992 Mar 1;116(5):353-7.
  4. Jiménez E, Fernández L, Marín ML, Martín R, Odriozola JM, Nueno-Palop C, Narbad A, Olivares M, Xaus J, Rodríguez JM. 2005. Isolation of commensal bacteria from umbilical cord blood of healthy neonates born by cesarean section. Curr Microbiol. Oct;51(4):270-4.
  5. Rautava S, Collado MC, Salminen S, Isolauri E. 2012. Probiotics modulate host-microbe interaction in the placenta and fetal gut: a randomized, double-blind, placebocontrolled trial. Neonatology. 102(3):178-84.
  6. Jiménez E, Marín ML, Martín R, Odriozola JM, Olivares M, Xaus J, Fernández L, Rodríguez JM. 2008. Is meconium from healthy newborns actually sterile? Res Microbiol. Apr;159(3):187-93.
  7. Solís G, de Los Reyes-Gavilan CG, Fernández N, Margolles A, Gueimonde M. 2010. Establishment and development of lactic acid bacteria and bifidobacteria microbiota in breast-milk and the infant gut. Anaerobe. Jun;16(3):307-10.
  8. Martín R, Olivares M, Marín ML, Fernández L, Xaus J, Rodríguez JM. 2005. Probiotic potential of 3 Lactobacilli strains isolated from breast milk. J Hum Lact. Feb;21(1):8-17.
  9. Martín R, Heilig HG, Zoetendal EG, Jiménez E, Fernández L, Smidt H, Rodríguez JM. 2007. Cultivation-independent assessment of the bacterial diversity of breast milk among healthy women. Res Microbiol. Jan-Feb;158(1):31-7.
  10. Martín V, Maldonado-Barragán A, Moles L, Rodriguez-Bańos M, Campo RD, Fernández L, Rodríguez JM, Jiménez E. 2012. Sharing of bacterial strains between breast milk and infant feces. J Hum Lact. Feb;28(1):36-44.
  11. Fanaro S, Chierici R, Guerrini P, Vigi V. 2003. Intestinal microflora in early infancy: composition and development. Acta Paediatr Suppl. Sep;91(441):48-55.
  12. Dai D, Walker WA. 1999. Protective nutrients and bacterial colonization in the immature human gut. Adv Pediatr. 46:353-82.
  13. Abrahamsson TR, Sinkiewicz G, Jakobsson T, Fredrikson M, Björkstén B. 2009. Probiotic lactobacilli in breast milk and infant stool in relation to oral intake during the first year of life. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 49(3):349-54.
  14. Arroyo R, Martín V, Maldonado A, Jiménez E, Fernández L, Rodríguez JM. 2010. Treatment of infectious mastitis during lactation: antibiotics versus oral administration of Lactobacilli isolated from breast milk. Clin Infect Dis. Jun 15;50(12):1551-8.
  15. Dugoua JJ, Machado M, Zhu X, Chen X, Koren G, Einarson TR. 2009. Probiotic safety in pregnancy: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials of Lactobacillus, Bifidobacterium, and Saccharomyces spp. J Obstet Gynaecol Can. Jun;31(6):542-52.
  16. Johnston BC, Goldenberg JZ, Vandvik PO, Sun X, Guyatt GH. 2011. Probiotics for the prevention of pediatric antibiotic-associated diarrhea. Cochrane Database Syst Rev. Nov 9;(11):CD004827.
  17. Harmsen HJ, Wildeboer-Veloo AC, Raangs GC, Wagendorp AA, Klijn N, Bindels JG, Welling GW. 2000. Analysis of intestinal flora development in breast-fed and formulafed infants by using molecular identification and detection methods. J Pediatr Gastroenterol Nutr. Jan;30(1):61-7.
  18. Tasdemir M, Tasdemir I, Tasdemir S, Tavukcuoglu S. 1996. Alternative treatment for bacterial vaginosis in pregnant patients; restoration of vaginal acidity and flora. Arch AIDS Res. 10(4):239-41.
  19. Stapleton AE, Au-Yeung M, Hooton TM, Fredricks DN, Roberts PL, Czaja CA, Yarova- Yarovaya Y, Fiedler T, Cox M, Stamm WE. 2011. Randomized, placebo-controlled phase 2 trial of a Lactobacillus crispatus probiotic given intravaginally for prevention of recurrent urinary tract infection. Clin Infect Dis. 52(10):1212-7.
  20. Yang YX, He M, Hu G, Wei J, Pages P, Yang XH, Bourdu-Naturel S. 2008. Effect of a fermented milk containing Bifidobacterium lactis DN-173010 on Chinese constipated women. World J Gastroenterol. 14(40):6237-43.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin