Az elmúlt években egyre több adat áll rendelkezésre a császármetszéssel született gyermekek lehetséges káros egészségügyi következményeiről – szemben a hüvelyi úton születettekkel. Ide tartoznak a légúti betegségek, az atópiás állapotok, az elhízás, a cukorbetegség és különböző autoimmun betegségek. Aggodalomra ad okot ezen gyermekek kognitív és neuropszichológiai fejlődésére gyakorolt ​​lehetséges hatások is. A számos, mára már jól dokumentált mellékhatás közül emeljünk ki egyet, az elhízást.

A Viva projekt keretében 1443 anya-gyermek diádnál vizsgálták az elhízás jelenségét kora-gyermekkorban (átlagéletkor 3,2 év), a gyermekkor közepén (átlagéletkor 7,7 év), illetve korai tinédzser (átlagéletkor 12,9 év) csoportokban. A gyermekek elhízásának mértékét a BMI, a lapocka alatti és bőrredő vastagságának mértéke és a derékbőség alapján állapították meg. A vizsgált mintából 333 (23%) nő szült császármetszéssel, ebből 155 (11%) spontán szüléssel. A szerzők a BMI-érték növekedését figyelték meg a császáros gyermekek esetében. A derékbőség is növekedett, ugyanakkor ennek mértéke nem volt szignifikáns a hüvelyi szülésekhez képest.

A fenti vizsgálat abba a sorba illeszkedik, amely egy korábbi, 2016-os vizsgálat már felvetett a JAMA Pediatrics c. szaklapban megjelent közleményben, ahol azt találták, hogy a császármetszéssel született gyermekek elhízásának valószínűségi kockázata 15%-kal magasabb volt, mint a normál úton született testvéreik esetében. A vizsgálat másodlagos végpontja arra adott választ, hogy lényeges eltérés volt azok között, akiknél egy korábbi császármetszés után a következő újszülött normál úton vagy császármetszéssel született. A második császármetszés esetében az elhízási kockázat 31%-kal magasabb volt. Jorge Chavarro, a harvardi Chan School tanára szerint a császármetszés életmentő volta mellett vannak bizonyos, jól ismert kockázatok mind az anyára, mind pedig a gyermekre nézve. Úgy tűnik, hogy ezek mellé a kockázatok mellé oda sorolhatjuk az elhízást is.

„Azt gondoljuk, hogy az eredményeink, különösen azok, amelyek kimutatják az elhízási kockázat drasztikus növekedését a császármetszéssel összefüggésben, nagyon meggyőzőek arra nézve, hogy a császármetszés és a gyermekkori elhízás közti összefüggés valós” – mondta Chavarro, majd így folytatja – „Ennek oka, hogy a testvérek esetében egy sor olyan külső tényezőt, mint például a genetikai tényezőket, ki tudtunk zárni oki tényezőként, kivéve egyet, a szülés módját.”

Az Egészségügyi Világszervezet a gyermekkori elhízást járványos méretűnek ítéli meg „a 21. század egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívásaként” írja le [1]. A WHO legújabb becslései szerint 1975 és 2016 között háromszorosára nőtt az elhízás előfordulása és körülbelül 41 millió 5 év alatti gyermek, valamint 340 millió 5–19 éves gyermek és serdülő szenved túlsúlytól vagy elhízástól.

Az okok között feltétlenül említést érdemel a bélflóra összetétele, mint az egyik nagyon lényeges kimutatható különbség a normál és a császáros gyerekek között. A már jól ismert kockázatok között az allergia, az atópiás folyamatok, és az asztma mellett a szerzők kiemelik a bélflóra diverzitásának csökkenését is. Utóbbi esetében érdemes kitérni a bélflóra helyreállítására tett kísérletek eredményére.

Az American Journal of Perinatololgy 2021 szeptemberi számában számoltak be egy vizsgálatról, ahol az újszülötteket négy csoportra osztották: hüvelyi úton született, császármetszéssel született, valamint császármetszéssel született, akik kisebb dózisú probiotikumot, illetve nagyobb dózisú probiotikumos kezelést kaptak. Székletmintákat vettek a születés utáni 3., 7. és 28. napon. Az eredmények szerint a császármetszéssel született újszülöttek bélflórájának diverzitása szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a 28. napon születetteké (p = 0,005). 28 napos probiotikum-kiegészítés után a császármetszéssel született csecsemők bélflórájának diverzitása hasonló volt a hüvelyi úton született csecsemőkéhez.

Hozzátehetjük, hogy a bélflóra diverzitása olyan készítményekkel érhető el leginkább, amelyek többféle, humán eredetű baktériumot tartalmaznak, mint például a Protexin Restore Baby.

Irodalom:

1. Jennifer King Are there adverse outcomes for child health and development following caesarean section delivery? Can we justify using elective caesarean section to prevent obstetric pelvic floor damage? Int Urogynecol J. 2021 Jul;32(7):1963-1969.
2. Changzheng Yuan, Audrey J. Gaskins, Arianna I. Blaine, Cuilin Zhang, Matthew W. Gillman, Stacey A. Missmer, Alison E. Field, and Jorge E. Chavarro . Association Between Cesarean Birth and Risk of Obesity in Offspring in Childhood, Adolescence, and Early Adulthood,”, JAMA Pediatrics, online September 6, 2016.
3. Jamilah Grant-Guimaraes, Ronald Feinstein, Erica Laber, Jennifer Kosoy Childhood Overweight and Obesity Gastroenterology Clinics. 2016 Review article Vol 45. p 715-728
4. NCD Risk Factor Collaboration (NCD-RisC). Worldwide trends in body-mass index, underweight, overweight, and obesity from 1975 to 2016: a pooled analysis of 2416 population-based measurement studies in 128·9 million children, adolescents, and adults. Lancet. 2017 Dec 16; 390(10113):2627-2642.
5. Jane Sandall et al. Short-term and long-term effects of caesarean section on the health of women and children Lancet 2018 Oct 13;392(10155):1349-1357