Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A Lactobacillus paracasei képes megváltoztatni a bélflórát és kedvező hatást gyakorol a gazdaszervezet egészségére

A Lactobacillus paracasei képes megváltoztatni az egészséges lakosság bélflóráját, noha ez szigorúan az egyes emberek belső „ökoszisztémájától” függ, amint azt egy új vizsgálat is igazolja.

Az eddigi tudományos munkák ebben a témában főként arról szóltak, hogy a krónikus emésztőrendszeri rendellenességgel küzdő beteg emberek bélflóráját milyen hatékonysággal sikerülhet úgy megváltoztatni egy-egy probiotikus kezelésekkel, hogy tüneteik csökkenjenek (pl. IBS esetén). Ebben az új vizsgálatban azonban kifejezetten az egészséges emberek bélflórájának vizsgálatát tűzték ki célul (Ferrario et al., 2014). A vizsgálatot vezető olasz tudósok rámutattak arra, hogy a bélflóra összetétele nagymértékben eltér a teljesen egészséges emberek között is. A Journal of Nutrition - Nutritional Epidemiology szakfolyóiratban megjelent legutóbbi kutatási jelentés tekinthető az első beszámolónak olyan eredményekről, amelyeket a kutatók a bél mikrobióták törzseinek fejlődési jellemzéséről írtak le, miután egészséges embereknél vizsgálták a probiotikum használat hatásait.

A tanulmány leírja, hogy az L. paracasei baktérium mérhető hatást gyakorolt a székletben előforduló mikroflórára, és törzs valamint nemzetség szinten módosította a speciális csoportok összetételét. Több lényegi megállapítást is tettek a szerzők a vizsgálati eredményeikkel összefüggésben, amely fellendítheti a témában a kutatási motivációt, amely már egyébként is igen meghatározó ebben az irányban. A kutatók nyiatkozata alapján az L. paracasei szervezetbe történő bevitele megnöveli a Blautiat/Coprococcus arányt, amely a szakirodalom szerint potenciálisan kedvező egészségügyi befolyást jelenthet a gazdaszervezetre. Utaltak arra is, hogy a székletben lévő butirát szint egy a bélre vonatkozó egészségügyi potenciális biomarker lehet majd a jövőben.

A szerzők állítják, hogy a probiotikumnak a bél mikroflórájára és a rövid molekulaláncú zsírsavakra gyakorolt hatása „szigorúan” a bél mikrobiológiai ökoszisztémájának kezdeti jellemzőitől függ, és a széklet vajsav sóinak (butirátok) koncentrációja potenciális biomarkernek számít ama személyek azonosításában, akiknek az ilyen kezelés hasznára válik.

A korábbi cikkek eddig arról szóltak, hogy úgy tűnik, hogy az L. paracasei baktérium egészségjavító hatással van a komplikációmentes diverticulitis esetében (Tursi et al., 2013 cit. Ferrario et al., 2014), az enyhe fekélyes colitis betegek vastagbél nyálkahártyájában csökkenti a gyulladást (Tursi et al., 2004 cit. Ferrario et al., 2014) és csökkenti a Helicobacter pylori ellenes kezelés során fellépő mellékhatásokat is (D’Incà et al., 2011 cit. Ferrario et al., 2014).

A széklet mikroflórájának állapota (Ferrario et al., 2014)

A 4 hétig tartó kísérlet 34 egészséges önkéntes bevonásával készült (19 nő és 15 férfi, 23 – 55 év között). A székletminták mikroflórájának vizsgálata a kezelés előtt és a négy hetes kezelés után történt nagy áteresztőképességű 16S riboszóma RNS gén szekvenálás segítségével. A probiotikus kapszula napi fogyasztási adagja 1 kapszula volt, amely min. 24 milliárd élő L. paracasei sejtet tartalmazott. Ez nagy dózisnak számít a leggyakoribb kereskedelmi tételekkel összehasonlítva.

A probiotikum adása megnövelte a Proteobacterium (P = 0,006) és a Clostridiales genus egyik tagjának a Corpocossus baktériumnak a számát is (P = 0,009). Ugyanakkor az ugyanehhez a genushoz tartozó Blautia szám csökkent (P = 0,036); továbbá trend szinten volt megfigyelhető az Anaerostipes (P = 0,05) (szintén Clostridiales genus tagja) és Clostridium baktérium számának csökkenése (P = 0.06). Azt tapasztalták ezen kívül, hogy a probiotikus hatás függ a kezdeti butirát koncentrációtól. Az olyan résztvevők esetében, akiknek a kezdeti butirát koncentrációja 100 mmol/kg-nál nagyobb volt a mintában, azoknál 49±21 %-os átlagos csökkenést mutatott a későbbi minták butirátszint csökkenése, és ezzel összefüggésben 6 különböző Clostridiales nemzetségbe tartozó baktérium – nevezetesen Faecalibacterium, Blautia, Anaerostipes, Pseudobutyrivibrio, Clostridium, and Butyrivibrio - tapasztaltak csökkenést probiotikus beavatkozást követően (P = 0,021). Ezzel ellentétben, azoknál a résztvevőknél, akiknek a kezdeti butirát koncentrációja <25 mmol/kg értéknél kisebb volt, azoknál a butirát koncentráció nőtt a mintákban 329 ± 255% (mean ± SD)-kal és ezzel egyidejüleg csökkent a Ruminococcus szám (P = 0,016) ∼55%-al és 150%-al nőtt a bőségesen képviselt osztályozatlan Bacteroidales nemzetség tagjainak száma ( p = 0,05).

Az eredmények megerősítik azt, hogy bizonyos baktérium populációk arányának eltolása a bélflórában jótékony hatású lehet, különösen akkor, ha a baktérium populációk betegállapot révén eleve befolyásoltak. Egészséges embernél is úgy tűnik, hogy a Blautia:Coprococcus arány ilyetén eltolása probiotikum szedésének segítségével a potenciálisan protektív („egészséges”) bélflóra (mikrobiota) irányába mutat.

Felhasznált irodalom

  1. Annie-Rose Harrison-Dunn+: L. paracasei may alter intestinal microbiota in healthy people: Study, 17-Sep-2014
  2. D’Incà, R., Barollo, M., Scarpa, M., Grillo, A.R., Brun, P., Vettorato, M.G., Castagliuolo, I., Sturniolo, G.C., 2011. Rectal administration of Lactobacillus casei DG modifies flora composition and Toll-like receptor expression in colonic mucosa of patients with mild ulcerative colitis. Dig. Dis. Sci. 56, 1178–1187. doi:10.1007/s10620-010-1384-1
  3. Ferrario, C., Taverniti, V., Milani, C., Fiore, W., Laureati, M., Noni, I.D., Stuknyte, M., Chouaia, B., Riso, P., Guglielmetti, S., 2014. Modulation of Fecal Clostridiales Bacteria and Butyrate by Probiotic Intervention with Lactobacillus paracasei DG Varies among Healthy Adults. J. Nutr. jn.114.197723. doi:10.3945/jn.114.197723
  4. Tursi, A., Brandimarte, G., Elisei, W., Picchio, M., Forti, G., Pianese, G., Rodino, S., D’Amico, T., Sacca, N., Portincasa, P., Capezzuto, E., Lattanzio, R., Spadaccini, A., Fiorella, S., Polimeni, F., Polimeni, N., Stoppino, V., Stoppino, G., Giorgetti, G.M., Aiello, F., Danese, S., 2013. Randomised clinical trial: mesalazine and/or probiotics in maintaining remission of symptomatic uncomplicated diverticular disease--a double-blind, randomised, placebo-controlled study. Aliment. Pharmacol. Ther. 38, 741–751. doi:10.1111/apt.12463
  5. Tursi, A., Brandimarte, G., Giorgetti, G.M., Modeo, M.E., 2004. Effect of Lactobacillus casei supplementation on the effectiveness and tolerability of a new second-line 10-day quadruple therapy after failure of a first attempt to cure Helicobacter pylori infection. Med. Sci. Monit. 10, CR662–666.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin