Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A mikrobióta potenciális szerepe a rákmegelőzésben

A kutatások alapján úgy tűnik, hogy szerepe van az étrendi rost bevitelnek a rák kialakulása elleni védelemben, ugyanakkor a védelem mértékét jelentős mértékben befolyásolja a mikrobióta minősége és összetétele.

Az étrendi rostbevitel és annak vastagbélrákkal szembeni protektív szerepével kapcsolatos epidemiológiai kutatási eredmények ellentmondásossága részben annak köszönhető, hogy nagy a heterogenitása a vizsgálatba bevont pácienseknek, az étrendi rostbevitelnek, valamint a bélmikrobióta összetétele is oly mértékben különböző, amely magyarázata lehet az ellentmondó eredményeknek – véli Dr. Scott Bultman, az Észak Karolinai Egyetem Genetika tanszékének egyetemi docense a Nutraingredients riporterének adott egyik interjújában. Még jobban nehezíti az eredmények értékelését, hogy az egyéb étrendi változók, mint a kalória vagy a zsírbevitel szintén elfedhetik a rostok jótékony hatását az egyes vizsgálatokban.

„Bebizonyosodott a rost protektív hatása, de a mikrobióta és a butirát jelenlét meghatározza e védelem mértékét.” – magyarázta Dr. Bultman. „Felfedeztük, hogy a butirát (a mikrobióta egyes baktériumai termelik – szerk.) akkumulálódik a tumorban, ahol a sejt proliferációban és apoptózisban érintett epigenetikai szabályozó gének gátlójaként funkcionál.”

Dr. Bultman legközelebb 2016. február elején Amszterdamban, a Probiota konferencián beszél majd a kutatási eredményeiről és arról, hogy a rostok hogyan gátolhatják a tumort, valamint ennek a felfedezésnek a jövőbeli jelentőségéről a rák kezelésében és megelőzésében. „Amint az emberi társadalom étrendje eltolódott a hagyományos, magas rostbevitel felől a magas cukortartalmú feldolgozott élelmiszerek felé, a vastagbélrák gyakorisága jelentős mértékben megnőtt. A növekvő kolorektális rák trendje a legszembetűnőbb Kínában és a fejlődő országokban, ahol az utóbbi években gyorsan adoptálták a nyugati étrendet.”

„Ez a növekedés azt is jelenti, hogy a mi kutatásainknak jóval nagyobb jelentősége lesz a jövőre nézve az emberi egészségre és a rákmegelőzésre vonatkozóan. Eltekintve a magas rosttartalmú étrend előnyeitől, a mi eredményeink új távlatokat nyújtanak a húsban lévő epesavak szerepére vonatkozóan is, különösen a dezoxikólsav rák proliferációjára gyakorolt hatását tekintve.” – nyilatkozta Dr. Bultman.


Az intestinalis flóra sematikus ábrája

Az ellentmondó tanulmányok ellenére Dr. Bultman meg van győződve arról, hogy az étrendi rostoknak protektív szerepük van. „Nagyon izgatott vagyok a kutatásainkat illetően, mert három fő faktort kombinál, amelyek befolyásolják a rákra való fogékonyságot: étrend, mikrobióta, és a nagy mennyiségű metabolitok.” – lelkesedett Dr. Bultman.

„A jelenlegi kutatási trend elmozdult a mikrobiom alapkutatásokról és inkább megbecsülni igyekszik az étrend és más környezeti faktorok hatásait a mikrobiális gazdagságra (metagenomikai eredmények), valamint a mikrobiális gén expresszióra (metatraszkriptomikai és metaproteomikai eredmények) és a metabolit termelésre vonatkozóan (metabolomikai eredmények). Amit mi szeretnénk a jövőben az az, hogy egy nagyobb mintaszámot lekövetünk és bevonjuk epidemiológiai és mikrobiom kutatásokba. Jó lenne különbséget tenni a reagálók és nem reagálók között és tovább vizsgálni a kedvezőbben válaszolókat.”

Egyre inkább fontossá válik a kutatók számára, hogy kultúra specifikus baktérium törzseket vizsgáljanak csíramentes (gnotobiotikus) állatmodell kísérletekben. Ez a megközelítés lehetővé teszi az elmozdulást a korrelációtól az ok-okozati összefüggésig és betekintést nyújt a molekuláris mechanizmusokba, amelyek elvezethetnek a probiotikus/prebiotikus stratégiák javításához a betegségek megelőzésében.

Dr. Bultman az eredményeit a Probiota 2016 konferencián ’An end to controversy? The fibre-microbiota-butyrate axis in tumor suppression’ (A vita vége? A rost-mikrobióta-butirát tengely a tumorszuppresszióban.) címmel fogja megtartani Amszterdamban, február 3-án.

A fenti cikk Will Chu: ’The microbiome and its potencial in cancer prevention’ című cikkének fordítása nyomán született (www.nutraingredients.com)

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »