Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A probiotikumok már a klinikumban is bizonyítottak a kilók elleni harcban!

2015. DECEMBER 16.
#túlsúly #elhízás #probiotikumok

Megosztás a FacebookonMegosztás a Google+ rendszerébenMegosztás a Tumblr-en

Az utóbbi években felkapott hírként értesülhettünk arról, hogy a kutatók megállapították: komoly összefüggés van a bélflóra állapot és a túlsúlyosság között. Megállapítást nyert, hogy szignifikánsan eltér az obez páciensek bélflóra összetétele a normál vagy sovány testalkatú személyekéhez képest.

Az eddigi vizsgálatok nem voltak túl egyértelműek, de úgy tűnik, hogy egy új klinikai vizsgálat (Ipar et al., 2015) talán megtörheti a jeget és vélhetőleg az első lépés, amely közelebb viheti a kutatókat az eddig nyitott kérdések tisztázásához.

ételekA korábbi állatmodell kísérletekben alkalmazott obez egereknél azt már megállapították, hogy a bél domináns baktérium törzseinek (phylum) aránya módosult a normálishoz képest: szignifikánsan csökkent a Bacteroidetes és ezzel párhuzamosan nőtt a Firmicutes baktériumok mennyisége a mikrobiótában (Ley, 2010) az elhízott egereknél. Később, a humán klinikai vizsgálatok is hasonló eredményre jutottak: Lay et al, 2006; Armougom et al, 2009. Ugyanakkor számos kérdés is felmerült, mivel az eredmények egyes esetekben ellentmondóak voltak: Duncan et al, 2008; Mai et al, 2009; Jumpertz et al., 2011.

A mostani eredmények mindenképpen újdonságnak számítanak. A randomizált, kontrollált vizsgálatban 77 elhízott, obez gyermek vett részt. A gyermekek csökkentett kalóriás étrend szerint táplálkoztak és megfelelő fizikai aktivitásban részesültek, valamint kiegészítésként szinbiotikumot kaptak. A készítmény többféle Lactobacillust és Bifidobaktériumot, valamint prebiotikumot is tartalmazott. A kezelés mindkét csoportban súlycsökkenést okozott (64% a kontroll és 71% a szinbiotikus csoportban). A szinbiotikumot szedő gyerekeknél a súlycsökkenés szignifikánsan nagyobb volt a kontrollhoz képest.

Hasonló javulási eredményeket tapasztaltak a lipid szintek esetében: „A vizsgálatunkban, a szérum totál koleszterin, LDL koleszterin és a triglicerid szintjei szignifikánsan csökkentek 1 hónapos kezelés után.” – nyilatkozta az egyik kutató. „Valamint a hiperlipidémiás gyermekek 50%-ának az értékei visszaálltak a normális szintre.” – fűzte hozzá (www.nutraingredients-usa.com).

További előnyös hatásokat figyeltek meg ebben a vizsgálatban a totál oxidatív stresszel kapcsolatban és az ígéretes eredmények tükrében a jövőben újabb vizsgálatokat terveznek, amelyek még hosszabb időtávlatban vizsgálják a probiotikumok és prebiotikumok hatásait az obezitásra és a bélflórára.

Felhasznált irodalom

  1. Armougom, F., Henry, M., Vialettes, B., Raccah, D., and Raoult, D. (2009). Monitoring bacterial community of human gut microbiota reveals an increase in Lactobacillus in obese patients and methanogens in anorexic patients. PLoS ONE 4:e7125. doi: 10.1371/journal.pone.0007125
  2. Duncan, S. H., Lobley, G. E., Holtrop, G., Ince, J., Johnstone, A. M., Louis, P., et al. (2008). Human colonic microbiota associated with diet, obesity and weight loss. Int. J. Obes. 32, 1720–1724. doi: 10.1038/ijo.2008.155
  3. Jumpertz, R., Le, D. S., Turnbaugh, P. J., Trinidad, C., Bogardus, C., Gordon, J. I., et al. (2011). Energy-balance studies reveal associations between gut microbes, caloric load, and nutrient absorption in humans. Am. J. Clin. Nutr. 94, 58–65. doi: 10.3945/ajcn.110.010132
  4. Ley, R. E. (2010). Obesity and the human microbiome. Curr. Opin. Gastroenterol. 26, 5–11. doi: 10.1097/MOG.0b013e328333d751
  5. Ley, R. E., Turnbaugh, P. J., Klein, S., and Gordon, J. I. (2006). Microbial ecology: human gut microbes associated with obesity. Nature 444, 1022–1023. doi:10.1038/4441022a
  6. Mai, V., McCrary, Q. M., Sinha, R., and Glei, M. (2009). Associations between dietary habits and body mass index with gut microbiota composition and fecal water genotoxicity: an observational study in African American and Caucasian American volunteers. Nutr. J. 8, 49. doi: 10.1186/1475-2891-8-49

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »