Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A stressz hatása a gasztrointesztinális funkciókra – kézenfekvő megoldás lehet a probiotikum

A stressz számos, fontos fiziológiai funkciót befolyásol a bélrendszerben, ideértve például a motilitást, a szekréciót, a viszcerális szenzitivitást, és a mucosalis vérkeringést is. Ezen felül pedig módosítja a bél mikrobiótát, miközben erősíti a paracelluláris permeábilitást.

A stressz egyértelműen befolyásolja szervezetünket, és komoly, intenzív hatással van életünkre is. A stresszre adott testi reakciónk nem negatív jelenség. A szervezetünk által adott adaptív válasz annak érdekében jön létre, hogy védjen bennünket a külső környezet potenciális veszélyeitől. Tehát a stressz válasz pozitív, ha utána van idő a megnyugvásra, és a szervezet visszabillenhet a normális ritmusába. A modern, nyugati típusú életünkben ugyan nem ér olyan jellegű stressz bennünket, amely a többi emlőst érheti, ha például rátámad egy ragadozó, hanem sokkal kevésbé erős impulzusként jelentkezik. Ugyanakkor tartósan jelen van és nincs idő a szervezet ritmusának visszaállására. A folyamatos enyhe stressz ingerek szorongást idéznek elő hosszú távon. A krónikus stressz fiziológiai hatása a gasztrointesztinális rendszerre is számottevő (Bhatia and Tandon, 2005).

Az ún agy-bél-mikrobióta tengely kétirányú és befolyásos kapcsolatrendszer, amelyre jelentős hatást gyakorol a stressz (Konturek et al., 2011). A korábbi tanulmányok alapján megerősítést nyert a stressz felelőssége az agy-bél tengely diszregulációjában, amely végül különböző bélbetegségek kialakulásához vezethet (Bonaz, 2013). A stressz változásokat indukál a bélmikrobióta összetételében, valamint a neurotranszmitterek és a gyulladáskeltő citokinek szintjeiben, amelyek direkt és indirekt is visszahatnak a kétirányú kapcsolat révén a mikrobiótára (Konturek et al., 2011). A bélmikrobiótáról a jelen tudásunk alapján kijelenthető, hogy vélhetően képes modulálni a fájdalomérzetet, gátolhatja a hiperszenzitivitást és talán az intesztinális permeábilitást is, amelyet a stressznek való kitettség egyértelműen fokoz. Az eddigi eredmények szerint nagyon intenzív és többirányú „kommunikáció” zajlik a stressz, az immunrendszer és a bélmikrobióta között (Lyte et al., 2011). A stressz által indukált agy-bél tengely diszregulációjának következménye a gasztrointesztinális betegségek széles skáláját befolyásolhatja ide értve a gastroesophagealis reflux (GERD), a peptikus fekély (PUD), az IBD, az IBS és számos ételallergia eseteit (Stasi and Orlandelli, 2008; Yang et al., 2006 cit. Konturek et al., 2011). Az utóbbi időben megjelent néhány tanulmány szerint a felső emésztőtraktust érintő stressz által indukált betegségekre (GERD) a probiotikumok pozitív hatással vannak (Camilleri and Tack, 2010 cit. Konturek et al., 2011). Ígéretes eredményeket tapasztaltak az utóbbi években a probiotikumok használatával hasmenés predomináns IBS esetében (pl. Dapoigny et al., 2012), valamint IBS-C esetében is (Pohl et al., 2008), illetve egyéb okból kialakult funkcionális székrekedéses problémák esetében is (Fateh et al., 2011). A pre- és probiotikumok alkalmazása pozitívan befolyásolhatja a viszcerális hiperszenzitivitást és csökkentheti a felfúvódást az IBS betegeknél, bár a klinikai eredmények törzsfüggőek (Whelan, 2011).

A krónikus stressznek való kitettség az egyik legjelentősebb faktor a különböző gasztrointesztinális betegségek patogenezisében, míg az agy-bél tengely központi szerepet játszik a stressz indukálta patogenezis folyamatában, amelynek pozitív befolyásolására esély nyílt a minőségi probiotikumok alkalmazásával.

Felhasznált irodalom

  1. Bhatia, V., Tandon, R.K., 2005. Stress and the gastrointestinal tract. J. Gastroenterol. Hepatol. 20, 332–339. doi:10.1111/j.1440-1746.2004.03508.x
  2. Bonaz, B., 2013. Inflammatory bowel diseases: a dysfunction of brain-gut interactions? Minerva Gastroenterol. Dietol. 59, 241–259.
  3. Camilleri, M., Tack, J.F., 2010. Current medical treatments of dyspepsia and irritable bowel syndrome. Gastroenterol. Clin. North Am. 39, 481–493. doi:10.1016/j.gtc.2010.08.005
  4. Dapoigny, M., Piche, T., Ducrotte, P., Lunaud, B., Cardot, J.-M., Bernalier-Donadille, A., 2012. Efficacy and safety profile of LCR35 complete freeze-dried culture in irritable bowel syndrome: a randomized, double-blind study. World J. Gastroenterol. WJG 18, 2067–2075. doi:10.3748/wjg.v18.i17.2067
  5. Fateh, R., Iravani, S., Frootan, M., Rasouli, M.R., Saadat, S., 2011. Synbiotic preparation in men suffering from functional constipation: a randomised controlled trial. Swiss Med. Wkly. 141, w13239. doi:10.4414/smw.2011.13239
  6. Konturek, P.C., Brzozowski, T., Konturek, S.J., 2011. Stress and the gut: pathophysiology, clinical consequences, diagnostic approach and treatment options. J. Physiol. Pharmacol. Off. J. Pol. Physiol. Soc. 62, 591–599.
  7. Lyte, M., Vulchanova, L., Brown, D.R., 2011. Stress at the intestinal surface: catecholamines and mucosa-bacteria interactions. Cell Tissue Res. 343, 23–32. doi:10.1007/s00441-010-1050-0
  8. Pohl, D., Tutuian, R., Fried, M., 2008. Pharmacologic treatment of constipation: what is new? Curr. Opin. Pharmacol. 8, 724–728. doi:10.1016/j.coph.2008.07.008
  9. Stasi, C., Orlandelli, E., 2008. Role of the brain-gut axis in the pathophysiology of Crohn’s disease. Dig. Dis. Basel Switz. 26, 156–166. doi:10.1159/000116774
  10. Whelan, K., 2011. Probiotics and prebiotics in the management of irritable bowel syndrome: a review of recent clinical trials and systematic reviews. Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care. 14, 581–587. doi:10.1097/MCO.0b013e32834b8082
  11. Yang, P.- C., Jury, J., Söderholm, J.D., Sherman, P. M., McKay, D. M., Perdue, M. H., 2006. Chronic psychological stress in rats induces intestinal sensitization to luminal antigens. Am. J. Pathol. 168, 104–114; quiz 363. doi:10.2353/ajpath.2006.050575

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 

Protexin