Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Az életmód ára – Lesújtó a magyarországi 2014‑es OTÁP vizsgálat eredménye

Összesen mintegy 5 millió ember túlsúlyos Magyarországon a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat alapján. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a rendelkezik súlytöbblettel.

A túlsúly és az elhízás együttes aránya a hazai felnőtt lakosság körében, OTÁP 2014

A túlsúly és az elhízás együttes aránya a hazai felnőtt lakosság körében, OTÁP 2014

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez nem minket érintő kérdés, mert csak sokadikak vagyunk a listán az elhízásban, hiszen az amerikaiak listavezetők. A tendencia azonban mást mutat. Bár mindkét országban az emberek kétharmada elhízott vagy túlsúlyos (nálunk 65%, náluk 69%), de abban már nagy lett a különbség, hogy az Egyesült Államokban az „elhízás járvány” megállni látszik, amely már 40 éve „tombolt”. A New York Times cikkéből az derül ki, hogy egy átlagos amerikai gyerek napi kalóriafogyasztása legkevesebb 9 százalékkal csökkent (Net1), többen vélik úgy, hogy – többek között – a közétkeztetésben elindult reformoknak köszönhetően.

Mi még nem indultunk el bíztató irányban az elhízás megfékezésére tett intézkedéseinkkel. A magyarországi felmérés szerint az életkorral nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya: a fiatal nők több mint egyharmada, a középkorúak kétharmada, illetve az idősek több mint háromnegyede súlyfelesleggel rendelkezik.

Mivel a téma ennyire aktuális és vitán felül áll, hogy mekkora egészségügyi és egyben gazdasági problémát jelent, ezért felkapott téma lett minden olyan, természetes fogyasztási módszerre irányuló kutatás, amely a tendenciát megfékezhetné.

Többek között kiderült, hogy a bélflóra állapota és bakteriális összetétele erősen összefügg a testsúllyal és felmerült az is, hogy a probiotikumok talán képesek lehetnének segíteni a helyzetet.

Bár nem olyan egyszerű a megoldás, hogy csak beszedünk egy kevés probiotikumot és máris belepasszolunk a tavalyi fürdőruhába, de az biztos, hogy bíztató és érdekes kutatási eredmények láttak napvilágot az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatban, amelyeket érdemes nyomon követni.

Történeti áttekintés

Az első felfedezések egyike volt, hogy leptin génmutáns egereknél észrevették, hogy a mikrobiótájuk összetétele egészen különbözik az ilyen gén mutációval nem rendelkező egerekhez képest (Ley et al., 2005). Az állatmodell kísérletekben alkalmazott obez egereknél megállapították, hogy a bél domináns baktérium törzseinek aránya módosult: szignifikánsan csökkent a Bacteroidetes és ezzel párhuzamosan nőtt a Firmicutes baktériumok mennyisége a mikrobiótában (Ley, 2010). Az egerekéhez hasonló eredményeket találtak több vizsgálat során is embereknél. Ekkor úgy tűnt, hogy ezek a vizsgálatok megerősítik ezen domináns baktérium taxonok arányának fontosságát az obezitásra nézve: Lay et al, 2006; Armougom et al, 2009. A további kutatások azonban némileg ellentmondtak ezeknek a megállapításoknak. Míg egyes humán vizsgálatok ugyan igazolták azt, hogy a Bacteriodetes taxon aránya valóban csökkent mennyiségű az elhízott embereknél, ugyanakkor a Firmicutes taxon párhuzamos növekedését ők már nem tudták megerősíteni (Turnbaugh et al. 2009; Furet et al, 2010). A részleteket is vizsgálva kiderült, hogy mindkét domináns taxonban bizonyos fajok mennyiségének növekedése figyelhető meg például obez nők esetében (Collado et al., 2008). Árnyalja a helyzetet, ha azt is tudjuk, hogy nem minden esetben sikerült igazolni a két domináns baktérium taxon arányának megváltozását obez embereknél: Duncan et al, 2008; Mai et al, 2009; Jumpertz et al., 2011. Tehát a domináns törzseken belül, illetve az egyes nemzetségeken belül sem lehet kimondani, hogy az adott taxon összes baktérium egyede káros vagy éppen jótékony hatású tulajdonságokkal bírna az obezitásra nézve. Azonos törzsön és nemzetségen belül is az egyes fajok lehetnek kedvező vagy éppen kedvezőtlen hatásúak a testsúly megtartásra (Moreno-Indias et al., 2014). Például az általánosságban megismert Lactobacillus nemzetség (genus) egyes képviselőiről is kiderült, hogy eltérően hatnak az obezitásra. A L. plantarum és a L. paracasei például bizonyos korlátozásokkal ugyan, de a soványsággal hozható összefüggésbe, míg a L. reuteri az obezitással (Million et al, 2012). Ezeket a baktériumfajokat, mint probiotikumokat már elég régen használjuk, de bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy egyes fajok relatív aránya túlreprezentált obez állapotban és így összefüggésbe hozhatóak az elhízással. Nem lehet azonban egyértelmű és leegyszerűsített kijelentéseket tenni azzal kapcsolatban, hogy melyik probiotikus törzs „okoz” obezitást, hiszen majdnem biztos, hogy nem ők okozzák. Mindössze arról van szó, hogy az obez állapothoz és az adott egyén életmódjához sikeresebben alkalmazkodó egyes gasztrointesztinális baktériumfajok relatíve nagyobb mértékű elszaporodását lehet kimutatni a vizsgálatokban. (Ahogyan a leptin génmutáns egerek és emberek esetében is a mikrobióta megváltozása csak következménye és nem kiinduló oka az állapotuknak.) Az eddigi kutatási eredmények alapján kizárni sem lehet teljes biztonsággal azt, hogy ennél komolyabb oki összefüggés is van a mikrobióta állapota és az elhízás között, de mindezidáig ezt nem sikerült megfelelően alátámasztani.

A bél mikrobiótában kb. 4-500 baktériumfaj található, amelyek mindegyike különböző arányban van jelen, függően a kortól, életmódtól, egészségi állapottól. A mikrobióta komoly földrajzi eltéréseket is mutat, de befolyásolhatja akár egy-egy adott élethelyzet is (stressz, költözés, iskolakezdés, stb.). Mindezek miatt nagyon nehéz lenne azt kijelenteni, hogy egy-egy probiotikus törzs bélben lévő mennyisége egy adott személy esetében milyen befolyással bír pontosan az illető metabolizmusára és obezitására. A kutatási irányvonal azonban aktuális és nagyon fontos, mert ha mélyebb és egyértelmű összefüggéseket tárnak fel majd a jövőben az még akár forradalmasíthatja az egészséges életmódra való törekvéseink eszköztárát is.

Felhasznált irodalom

  1. Armougom, F., Henry, M., Vialettes, B., Raccah, D., and Raoult, D. (2009).
    Monitoring bacterial community of human gut microbiota reveals an increase in Lactobacillus in obese patients and methanogens in anorexic patients.
    PLoS ONE 4:e7125. doi: 10.1371/journal.pone.0007125
  2. Collado, M. C., Isolauri, E., Laitinen, K., and Salminen, S. (2008).
    Distinct composition of gut microbiota during pregnancy in overweight and normal-weight women.
    Am. J. Clin. Nutr.88, 894e9.
  3. Duncan, S. H., Lobley, G. E., Holtrop, G., Ince, J., Johnstone, A. M., Louis, P., et al. (2008).
    Human colonic microbiota associated with diet, obesity and weight loss.
    Int. J. Obes. 32, 1720–1724. doi: 10.1038/ijo.2008.155
  4. Furet, J. P., Kong, L. C., Tap, J., Poitou, C., Basdevant, A., Bouillot, J. L., etal. (2010).
    Differential adaptation of human gut microbiota to bariatric surgery-induced weight loss: links with metabolic and low-grade inflammation markers.
    Diabetes 59, 3049–3057. doi: 10.2337/db10-0253
  5. Jumpertz, R., Le, D. S., Turnbaugh, P. J., Trinidad, C., Bogardus, C., Gordon, J. I., et al. (2011).
    Energy-balance studies reveal associations between gut microbes, caloric load, and nutrient absorption in humans.
    Am. J. Clin. Nutr. 94, 58–65. doi: 10.3945/ajcn.110.010132
  6. Ley, R. E. (2010).
    Obesity and the human microbiome.
    Curr. Opin. Gastroenterol. 26, 5–11. doi: 10.1097/MOG.0b013e328333d751
  7. Ley, R. E., Backhed, F., Turnbaugh, P., Lozupone, C. A., Knight, R. D., and Gordon, J. I. (2005).
    Obesity alters gut microbial ecology.
    Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 102, 11070–11075. doi: 10.1073/pnas.0504978102
  8. Ley, R. E., Turnbaugh, P. J., Klein, S., and Gordon, J. I. (2006).
    Microbial ecology: human gut microbes associated with obesity.
    Nature 444, 1022–1023. doi: 10.1038/4441022a
  9. Mai, V., McCrary, Q. M., Sinha, R., and Glei, M. (2009).
    Associations between dietary habits and body mass index with gut microbiota composition and fecal water genotoxicity: an observational study in African American and Caucasian American volunteers.
    Nutr. J. 8, 49. doi: 10.1186/1475-2891-8-49
  10. Million, M., Maraninchi, M., Henry, M., Armougom, F., and Raoult, D. (2012).
    Obesity-associated gut microbiota is enriched in Lactobacillus reuteri and depleted in Bifidobacterium animalis and Methanobrevibacter smithii.
    Int. J. Obes. 36, 817–825. doi: 10.1038/ijo.2011.153
  11. Moreno-Indias, I., Cardona, F., Tinahones, F.J., Queipo-Ortuño, M.I., 2014.
    Impact of the gut microbiota on the development of obesity and type 2 diabetes mellitus.
    Front Microbiol 5. doi:10.3389/fmicb.2014.00190
  12. Turnbaugh, P. J., Hamady, M., Yatsunenko, T., Cantarel, B. L., Duncan, A., Ley, R. E., et al. (2009).
    A core gut microbiome in obese and lean twins.
    Nature 457, 480–484. doi: 10.1038/nature07540

Internetes hivatkozások

  1. Net1.:
    http://www.nytimes.com/2015/07/25/upshot/americans-are-finally-eating-less.html

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 
TOVÁBBI HASONLÓ CIKKEK

Protexin