Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Az IBS betegséghez kapcsolódó depressziós tünetek enyhítésének új útja

A hangulati ingadozások természetes velejárói az életünknek, melyet leggyakrabban a külső körülményeknek tulajdonítunk. A külső okok érthetőek (hirtelen változások, félelmek és veszteségek). Az, hogy a depressziónak belső (endogén) okai is lehetnek, már régóta ismert. Ezek között az okok között leggyakrabban a neurotranszmitterek (szerotonin és noradrenalin) lecsökkent szintjét említik leggyakrabban, de szerepet játszik ebben a vitaminhiány is. Ugyanakkor kevesen (még a szakemberek között is kevesen) gondolnak olyan okra, ami az elmúlt évek kutatásai alapján egyre inkább bizonyosságot nyer.

Depresszió Az új, alig pár évre visszanyúló kutatások szerint a bélrendszer és az idegrendszer sokkal szorosabb összefüggésben állnak egymással, mint az korábban tudható volt. A bélrendszer falában található enterális idegrendszer az egyedfejlődés során ugyanabból a szövetből fejlődik, mint a központi idegrendszer, amely aztán aggyá és gerincvelővé differenciálódik. Az enterális idegrendszert az aggyal közvetlenül a bolygóideg köti össze. Érdekes módon a bélből sokkal több impulzus halad az agy felé, mint fordítva.

Kolitiszes egereken figyelték meg1, hogy az egyik baktériumtörzs, a probiotikus tulajdonságokkal rendelkező Bifidobacterium longum hatására lényegesen (a felére) csökkentek a kolitisszel járó ideges viselkedési tünetek. A hatásmechanizmus hátterében az áll, hogy a baktérium csökkenti a bélben lévő idegek izgathatóságát, így az izgalmi jel nem jelenik meg az agyban. Ehhez azonban az szükséges, hogy a bolygóideg ép legyen. A bél-agy tengely működésében tehát a bolygóidegnek (sokszorosan igazolt) kucsszerepe van. A bolygóideg által közvetített jel viszont a bélben élő mikrobiom állapotával szoros összefüggésben van.

A Bifidobacterium longum hatásával függ össze a következő, humán pilot vizsgálat is. A Gastroenterology újság 2017 májusi számában kanadai kutatók2 arról számoltak be, hogy az IBS-es betegek azon csoportja, akik depresszióban szenvedtek, jelentős hangulati javulást mutattak akkor, ha probiotikus, Bifidobacterium longum kezelésben részesültek.

Az IBS igen gyakori betegség Kanadában, ezért a kutatók megvizsgálták, hogy milyen, nem hagyományos módszerrel lehetne javítani az IBS-es betegek hangulatán. A vizsgálatban 44 beteg vett részt, akik részben placebót, részben pedig Bifidobacterium longum probiotikus baktérium kezelést kaptak. Hat hét kezelési idő után azt tapasztalták, hogy a betegek 64 százalékának javultak a szorongásos és depressziós tünetei – szemben a placebo csoportban tapasztalt 32 százalékkal, ami szignifikáns különbségnek bizonyult.

A szubjektív tünetek mellett műszeres, fMRI vizsgálatokat is végeztek, amelyek szerint a hangulati változásokért felelős agyi területek jelentés aktivitás-változást mutattak a probiotikus csoportban. A kutatók véleménye szerint a probiotikus kezelés egyértelműen előnyös hatással volt az IBS-es betegek hangulatára.

Ezek a vizsgálatok alátámasztják a bél-agy tengely jelentős szerepét a hangulat szabályozásában. A témáról részletesen a Nature 2017 júniusi számában jelent meg áttekintő tanulmány3.

Felhasznált irodalom

  1. Bercik P, Park AJ, Sinclair D, Khoshdel A, Lu J, Huang X, Deng Y, Blennerhassett PA, Fahnestock M, Moine D, Berger B, Huizinga JD, Kunze W, McLean PG, Bergonzelli GE, Collins SM, Verdu EF. The anxiolytic effect of Bifido­bacterium longum NCC3001 involves vagal pathways for gut-brain communication. Neurogastroenterol Motil. 2011 Dec;23(12):1132-9.
  2. Maria Ines Pinto-Sanchez, Geoffrey B. Hall, Kathy Ghajar, Andrea Nardelli, Carolina Bolino, Jennifer T. Lau, Francois-Pierre Martin, Ornella Cominetti, Christopher Welsh, Amber Rieder, Jenna Traynor, Caitlin Gregory, Giada De Palma, Marc Pigrau, Alexander C. Ford, Joseph Macri, Bernard Berner, Gabriela Bergonzelli, Michael G. Surette, Stephen M. Collins, Paul Moayyedi, Premysl Bercik. Probiotic Bifidobacterium longum NCC3001 Reduces Depression Scores and Alters Brain Activity: a Pilot Study in Patients With Irritable Bowel SyndromeGastroenterology, 2017; DOI: 10.1053/j.gastro.2017.05.003
  3. Timothy G. Dinan & John F. Cryan. Gut–brain axis in 2016: Brain–gut–microbiota axis — mood, metabolism and behaviour. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology 14, 69–70 (2017)

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »