Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A bakteriális transzlokáció – mit tehetünk ellene?

A gasztrointesztinális traktusnak nem kizárólag a táplálék feldolgozásában, az emésztésben és felszívódásban van szerepe, hanem azáltal, hogy megakadályozza a kórokozók keringésbe jutását elengedhetetlenül fontossá válik az immunrendszer egyensúlyának fenntartásában.

Immun barrier Bakteriális transzlokáció során a bélrendszer által biztosított védelem meggyengül és életképes baktériumok vagy azok különböző termékei jutnak be az extraintestinális szövetekbe. A jelenség kialakulása együtt jár számos klinikai kórképpel, amelyeknél a bél mikroflórájának megváltozását, a bél nyálkahártya integritásának sérülését, és a szervezet immunhiányos állapotát azonosították. Ennek az állapotnak a tartós fennállása szövődményekkel és újabb betegségek kialakulásával társulhat ezért fontos megérteni a pontos mechanizmusát és azokat a potenciális lehetőségeket, amelyekkel ez az állapot megelőzhető, vagy visszafordítható.

Az emésztőtraktusunk jelenti a legnagyobb támadási felületet a különféle mikroorganizmusok, toxinok és idegen antigének számára. Egészséges esetben kettős védelemmel rendelkezik a bélrendszerünk. Egyrészről az ún. GALT (a bélhez kapcsolódó limfoid szövet) fontos funkcionális immunbarriert jelent a patogénekkel szemben és akadályozza azok keringésbe jutását. Másrészről létezik egy mechanikus védelmi vonalunk is, amelyet a bél epitheliális sejtjei képeznek. Ezek a sejtek szoros struktúrákkal kapcsolódnak össze és elhatárolják a nyálkahártyát a bélflórától, sőt, ezt nem kizárólag passzívan teszik, hanem aktív endocytosist is megvalósítanak az intraluminális patogénekkel szemben (Rosero et al., 2014).

Ennek a kettős barriernek a sérülése vagy zavara esetén a baktériumok vagy azok termékei átjutnak a védelmi vonalon és a keringésbe kerülve nagyon sokrétű és sokféle problémát okoznak. A jelenlegi definíció szerint a bakteriális transzlokáció alatt az életképes vagy élettelen baktériumok, illetve azok alkotóelemeinek vagy toxikus termékeinek epihelsejtrétegen történő áthaladását értjük. A bakteriális transzlokáció megelőzésére és kezelésére számos eljárás áll rendelkezésre, de sajnos ezek egyelőre úgy tűnik, hogy nem váltották be teljes mértékben az orvosok és a betegek reményeit (Rosero et al., 2014).

Ugyanakkor a probiotikumokkal kapcsolatos preklinikai (pl. Zareie et al., 2006) és klinikai eredmények (pl. Wang et al., 2013) bíztatónak tűnnek, és úgy tűnik, hogy a mikrobióta pozitív befolyása biztonságos és hatékony módszer (Peterson et al., 2015). A probiotikumok alkalmasnak terápiának tűnnek bakteriális transzlokáció esetében a természetes flóra minél rövidebb időn belüli helyre állításában (Rosero et al., 2014).

Felhasznált irodalom

  1. Peterson, C.T., Sharma, V., Elmén, L., Peterson, S.N., 2015.
    Immune homeostasis, dysbiosis and therapeutic modulation of the gut microbiota.
    Clin. Exp. Immunol. 179, 363–377. doi:10.1111/cei.12474
  2. Rosero, O., Kovács, T., Ónody, P., Harsányi, L., Szijártó, A., 2014.
    Bakteriális transzlokáció: rés a pajzson.
    Orv. Hetil. 155, 304–312. doi:10.1556/OH.2014.29836
  3. Wang, G., Wen, J., Xu, L., Zhou, S., Gong, M., Wen, P., Xiao, X., 2013.
    Effect of enteral nutrition and ecoimmunonutrition on bacterial translocation and cytokine production in patients with severe acute pancreatitis.
    J. Surg. Res. 183, 592–597. doi:10.1016/j.jss.2012.12.010
  4. Zareie, M., Johnson-Henry, K., Jury, J., Yang, P., Ngan, B., McKay, D.M., Soderholm, J.D., Perdue, M.H., Sherman, P.M., 2006.
    Probiotics prevent bacterial translocation and improve intestinal barrier function in rats following chronic psychological stress.
    Gut 55, 1553–1560. doi:10.1136/gut.2005.080739

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin