Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Harc az oxigénért: A patogén és a probiotikus baktériumok versenyében a rostok döntenek

A Science idei augusztusi számában1 megjelent közlemény a növényi rostok eddig ismeretlen szerepére hívja fel a figyelmet.

Az már több évtizede ismert, hogy a hasznos baktériumok (probiotikumok) növekedéséhez szükségesek a prebiotikumok, melyeknek legismertebb formája a növényi rostok. A növekedés segítése úgy történik, hogy a növényi rostokat a probiotikus baktériumok lebontják (erre az emberi szervezet saját metabolizmusa nem képes) és a bomlástermékek, a rövid szénláncú zsírsavak (angolul SCFA) jelentik a bélhámsejtek fő táplálékát.

Mielőtt az új hatásmechanizmusra rátérnénk, nézzük meg a legfontosabb tudnivalókat a növényi rostokról, ez ugyanis segíteni fog a hatásmechanizmus pontosabb megértésében.

RostokA növényi rostok kémiai természetük szerint összetett cukrok. Az oligoszacharidok szerepe a növényekben az energia tárolása. Vízoldhatóak, így segítenek fenntartani a növényen belüli ozmotikus nyomást. A rostok változó hosszúságú cukormolekulák láncából állnak. Ezeket nevezzük oligoszacharidoknak. A lánc hossza határozza meg a fizikai tulajdonságaikat illetve a biológia hasznosíthatóságukat. A hosszabb láncú oligoszacharidok közé tartozik például az inulin, amelynek hossza jellemzően 10 – 60 cukormolekula, míg az alacsonyabb szénláncú, tíz alatti cukormolekulát tartalmazó oligoszacharidokat (FOS) találhatjuk meg a leghatékonyabb probiotikus készítményekben.

Az új hatásmechanizmus: harc az oxigénért

Teljesen új információ viszont, hogy az SCFA milyen további szerepet játszik a bél homeosztázis fenntartásában. Az SCFA (és főként annak jellemző képviselője a butirát) jelzőmolekulaként szerepel a bélhámsejtek számára. Butirát jelenlétében a hámsejtek megnövelik az oxigén felhasználásukat és ezáltal a bél lumenében oxigénhiányos (anaerob irányban elmozdult) állapot keletkezik. Ez a környezet előnytelen azoknak a patogén baktériumoknak, mint az Escherichia coli, és a Salmonella enterica. Ezek a patogén baktériumok jobban növekednek oxigén jelenlétében, így az oxigénhiányos környezetben a szaporodásuk lelassul.

A vizsgálat egyik következtetése szerint a bél egészségének fenntartásához tehát az egyik leghatékonyabb út, ha olyan rostokat fogyasztunk, amelyeket a probiotikus baktériumok elbontanak és így – a butirát képződésen keresztül – visszaszorítják a patogén baktériumok növekedését. Így válik érthetővé a fenti mechanizmus, amely a bél flórájának egyensúlyát szabályozza, és amiben a táplálkozásnak meghatározó szerepe van.

Ezzel összefüggésben érdemes megemlítenünk azt a kezdeményezést, amelynek a neve Okostányér2. A program elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottságának ajánlását.

Okostányér

A Szövetség ajánlása szerint az étrend felét zöldségek és gyümölcsök tegyék ki. A növényi rostokról született legújabb irodalmi ismeretek birtokában azt is sejthetjük, hogy ennek az egyik oka lehet a növényi rostok probiotikus baktériumok szaporodását segítő és a patogénekét elnyomó hatása is. Ilyen módon a legfrissebb tudományos eredmények és a gyakorlati, a lakosságnak szóló ajánlások találkoznak. Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiségű növényi rostot, a bélflóra egyensúlyát olyan probiotikus készítményekkel érdemes támogatnunk, amelyek tartalmaznak oligoszacharidokat is.

Felhasznált irodalom

  1. Byndloss MX, Olsan EE, Rivera-Chávez F, Tiffany CR, Cevallos SA, Lokken KL, Torres TP, Byndloss AJ, Faber F, Gao Y, Litvak Y, Lopez CA, Xu G, Napoli E, Giulivi C, Tsolis RM, Revzin A, Lebrilla CB, Bäumler AJ. Microbiota-activated PPAR-γ signaling inhibits dysbiotic Enterobacteriaceae expansion. Science. 2017 Aug 11;357(6351):570-575.
  2. Szűcs Zs: OKOSTÁNYÉR® – új táplálkozási ajánlás a hazai felnőtt lakosság számára.
    Új Diéta, 2016;2-3:20-23, további részletek: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége oldalán
    http://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »