Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

November 14-én volt a Diabétesz Világnapja

A napokban, november 14-én volt a Diabétesz Világnapja. Ezen a napon született Frederick Banting, aki 1922-ben társaival együtt felfedezte az inzulint, mely kezelhetővé tette ezt az egész világot érintő, nem fertőző, mégis rohamos tempóban terjedő járványt.

A világszerte előforduló megbetegedések mindössze 5-10 százaléka sorolható az 1-es típusú csoportba. Az elhízás és a 2-es típusú diabétesz világméretű problémát jelent az egészségügyi ellátó rendszerek számára. A nyugati társadalmakra jellemző, telített zsírsavakban és egyszerű szénhidrátokban gazdag táplálkozási szokások a bél baktériumtörzs-összetételének és fiziológiájának megváltozásához vezethetnek, ez pedig gyakran kötődik az anyagcsere-betegségek kialakulásához. A 2-es típusú betegség legfőbb kiváltó okai a mozgásszegény életmód, és a nem megfelelő táplálkozás, illetve az ezeknek a talaján kialakult elhízás. Ez az összes megbetegedés 90–95 százaléka, ha az 1-es típus 5–10 százalékát leszámítjuk, elkerülhető volna. A megelőzésben vagy a probléma kezelésében számtalan tudományos irányban végeznek kutatásokat, az új ismeretek pedig, reményeink szerint nem csak a prevenció, hanem a terápiás beavatkozások számát, hatékonyságát is növelhetik. A vastagbél bakteriális környezetének vizsgálata egyre több esetben igazolja, hogy a megváltozott baktériumflóra hozzájárulhat az elhízás kialakulásához, például bizonyos törzsek hatékonyabb energia- hasznosítása által.

A képen, az ebben a témában írt cikk szerzői a bélflóra szerepét szemléltetik, a testsúly és az inzulinrezisztencia szabályozásában. A bélflóra képes a poliszaharidokat, monoszahariddá és rövidszénláncú zsírsavakká fermentálni, amiket a vastagbél-, illetve az epitéliumon, vena portae-n keresztül a májba jutva, ez utóbbi hasznosítja. Az elhízott személy bélflórája magasabb arányban tartalmaz Firmicuteseket mint Bacteroideteseket, ami összefügg a magasabb rövid szénláncú zsírsav produkcióval, és ez magasabb, táplálkozásból származó energiahasznosítást eredményez. Továbbá a megváltozott bélflóra alacsonyabb szintű Angiopoietin-like 4 (Angptl4) expressziójához vezet, mely gátolja a Lipoprotein lipáz (LPL) aktivitását. Ez az enzim megkönnyíti a trigliceridek (TG) hidrolízisét a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinekben (VLDL) és a chylomicronokban, amik a zsírsavak vázizomzatba, a szívbe és zsírszövetbe való felvételét eredményezik. Az obez típusú bélflóra magasabb triglicerid-raktárt eredményez az adipocytákban. Hasonlóan alacsonyabb aktivitást mutat az obez egyedben a foszforizált adenozin monofoszfát protein kináz (pAMPK), ami szükséges a zsírsav oxidáció aktiválásához. Végezetül a megváltozott bélflóra összefügg a jóllakottságot jelző hormonok, mint például a peptide yy (PYY) és a glukagon like peptide (GLP) 1 és 2 alacsonyabb szintű működésével.

Ezt az elképzelést támasztják alá, az olyan ikreknél végzett megfigyelés, ahol az egyik ikerpár sovány, míg a másik túlsúlyos vagy elhízott volt. Az elhízottaknál a domináns mikrobióta a Firmicutes phylumhoz tartozott és kisebb volt a mikrobiom diverzitása, mint sovány személyben, ahol a Bacteroidetes mikrobióta-, és a szélesebb mikrobiom diverzitás volt a jellemző. Azonban a kisebb diverzitás nem minden esetben vezet túlsúlyhoz, elhízáshoz, inkább egy fokozott kockázati tényezőként kell vele számolni.

Mind a vékony-, mind a vastagbél bakteriális elváltozásai növelhetik a bélpermeabilitást, mely támogatja a bakteriális transzlokációt, illetve a metabolikusan aktív szövetek bakteriális endotoxin tartalmát, valamint a korábban szemléltetett folyamaton keresztül befolyásolhatják a szervezet jóllakottság érzését. A baktériumok anyagcsere termékei, mint például a rövidszénláncú zsírsavak (SCFA) relatívan magas aránya, megzavarhatja az immun- és metabolikus jeladást, különösen a vékonybél jelentős méretű felületén. Elvileg, a fiziológiás válasz a rövid szénláncú zsírsavakra megosztott, krónikusan magas szint esetén a Paracelsusi „a dózis teszi a mérget” elv érvényesül. Összhangban ezzel az elképzeléssel, a bélsejt kultúra kezelése alacsony dózisú butiráttal, fokozza a bél barrier funkcióit, míg a túlzottan magas koncentráció ártalmas lehet.

A mikrobióta diverzitás bővülése pozitív hatással van az egészségre, ezen belül specifikusan az inzulinrezisztenciára is. Azonban nem egyértelmű, hogy maga a diverzitás változatossága, vagy valamely specifikus baktérium speciesek váltják ki ezt a hatást.

A bél bakteriális egyensúlyának célzott visszaállítása, speciális rostok és/vagy mikrobák által ígéretes módja lehet az inzulinrezisztencia és az elhízáshoz társuló anyagcsere-eltérések - a metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabétesz – csökkentésének. Az étrend megfelelő összeállításával a rövid szénláncú zsírsavak termelése jelentősen befolyásolható és a kedvező hatások fokozhatók. A helyes arány kidolgozásához, az ideálisnak nevezhető bélflóra meghatározásához azonban további vizsgálatok szükségesek.

Felhasznált irodalom

  1. Torsten P.M Scheithauer (2016)
    Causality of small and large intestinal microbiota in weight regulation and insulin resistance.
    Mol. Metab.
    ,2016 Sep; 5(9): 759–770.
  2. Bíró Gy., (2014) A bél mikrobióta kapcsolata az egészséggel és betegséggel.
    Egészségtudomány, 58/3. 27-40
  3. David M Maahs (2010) Epidemiology of Type 1 Diabetes.
    Endocrinol Metab Clin North Am. 2010 Sep; 39(3): 481–497.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »