Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Új alternatív kezelés irritábilis bél szindrómában: Lcr35® probiotikum

2014. SZEPTEMBER 8.
#IBS #Lactobacillus casei rhamnosus

Megosztás a FacebookonMegosztás a Google+ rendszerébenMegosztás a Tumblr-en

Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélpanaszok együttesét jelenti. A betegséggel csak az érintettek 30%-a fordul orvoshoz, noha a világ teljes lakosságának közel 10-20%-a szenved a tüneteitől. Kevés igazán hatékony eszköz létezik, amellyel segíteni lehet a betegek állapotán.

Az utóbbi években előtérbe került egy ígéretes probiotikus törzs alkalmazása az IBS betegeknél. A Lactobacillus casei rhamnosus baktérium speciális törzs (Lcr35®) használata több szempontból is sikeres lehet.

Az Lcr35 törzs hatásmechanizmusának vizsgálata során igazolták (Forestier et al., 2001), hogy in vitro modellben az Lcr35 törzs erős adhézióval kötődik a bél sejtjeihez (1.ábra). Azt is sikerült igazolnia ennek a kísérletnek, hogy a kísérletben vizsgált 3 enteropatogén kórokozó tapadását gátolni is képes: Escherichia coli (EPEC), enterotoxikus Escherichia coli (ETEC) és Klebsiella pneumoniae (2.ábra).

Ezen felül kiderült, ugyanebben a vizsgálatsorozatban, hogy az Lcr35 sejtmentes közegének antibiotikus hatása van 9 humán patogén esetében is: ETEC, EPEC, a K. pneumoniae, Shigella flexneri, a Salmonella Typhimurium, Enterobacter cloacae, Pseudomonas aeruginosa, Enterococcus faecalis és a Clostridium difficile. Az összes kórokozó törzs növekedését képes volt gátolni az Lcr35 a kísérletben.

Egy másik, igen érdekes kutatás egereken és egészséges önkéntes embereken is elvégzett kísérletsorozat eredményeit ismerteti (de Champs et al., 2003). Az Lcr35 törzzsel való kezelés (szájon át) után a székletmintákat vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen az Lcr35 kolonizációs képessége in vivo. A vizsgálatok igazolták, hogy az Lcr35 mennyisége megnő a mintákban, és a beadást követő időszakban igazolták a törzs további jelentétét, tehát az Lcr35 túléli a gastrointestinális körülményeket és képes fennmaradó populációt létrehozni a bélben.

Egy későbbi in vitro vizsgálatban (Fang et al., 2010) a Lactobacillus casei subsp. rhamnosus (Lcr35) gyulladásgátló és barrierképzést erősítő hatását vizsgálták olyan bél sejteken (Caco-2 intesztinális epitél sejt), amelyek ezt megelőzőleg Salmonella LPS baktériumnak voltak kitéve.

Az eredmények röviden: Az Lcr35 beoltása után 48 óra elteltével az Lcr35 kezelés jelentősen gátolta a bazolaterális interleukin-8 (IL-8) szekréciót. A PCR analízis kimutatta, hogy a Salmonella baktériummal stimulált bél sejtekben 48 órával az Lcr35 kezelést követően szignifikánsan csökken az MCP-1 fehérje mRNS expresszió (3.ábra) és trend szinten a IL-8 mRNS expresszió is. Míg nem befolyásolta az Lcr35 kezelés a TGFβ1 mRNS expressziót.

Konklúzió

Az Lcr35 törzs gyulladáscsökkentő hatást fejt ki és enyhíti barrier diszfunkciót, ami a Salmonella LPS által előkezelt és begyulladt bél hámsejteknél kialakult az in vitro kísérleti felállításban.

Korábbi tanulmányok (pl.: Johansson et al., 1998; Sen et al., 2002; Macfarlane and Gibson, 1997) már rámutattak arra is, hogy a Lactobacillusok képesek csökkenteni a gázképződést azáltal, hogy a gáztermelő baktériumok proliferációját gátolják.

Az eredmények alapján az Lcr35® törzs baktériumai

  1. a bél sejtjeihez tapadnak (Forestier et al., 2001)
  2. gátolják az enteropatogén kórokozók megtelepedését és szaporodását (Forestier et al., 2001)
  3. megnövelik a bélben a lactobacillusok és bifidobaktériumok számát (de Champs et al., 2003)
  4. Az Lcr35® kezelés befejezését követően (még 3 héttel is) jelen van a törzs a bélben, tehát túlél és kolonizál (de Champs et al., 2003)!
  5. Az Lcr35® csökkentheti a gázképződést.

Ezen eredmények alapján az Lcr35 ígéretesnek tűnt a különböző gasztrointesztinális betegségek tüneteinek csökkentésében. Ezért megvizsgálták in vivo humán klinikai vizsgálatban a hatékonyságát IBS esetében. Tovább a részletekre.

Felhasznált irodalom

  1. De Champs, C., Maroncle, N., Balestrino, D., Rich, C., Forestier, C., 2003. Persistence of colonization of intestinal mucosa by a probiotic strain, Lactobacillus casei subsp. rhamnosus Lcr35, after oral consumption. J. Clin. Microbiol. 41, 1270–1273.
  2. Fang, H.-W., Fang, S.-B., Chiang Chiau, J.-S., Yeung, C.-Y., Chan, W.-T., Jiang, C.-B., Cheng, M.-L., Lee, H.-C., 2010. Inhibitory effects of Lactobacillus casei subsp. rhamnosus on Salmonella lipopolysaccharide-induced inflammation and epithelial barrier dysfunction in a co-culture model using Caco-2/peripheral blood mononuclear cells. J. Med. Microbiol. 59, 573–579. doi:10.1099/jmm.0.009662-0
  3. Forestier, C., De Champs, C., Vatoux, C., Joly, B., 2001. Probiotic activities of Lactobacillus casei rhamnosus: in vitro adherence to intestinal cells and antimicrobial properties. Res. Microbiol. 152, 167–173.
  4. Johansson, M.L., Nobaek, S., Berggren, A., Nyman, M., Björck, I., Ahrné, S., Jeppsson, B., Molin, G., 1998. Survival of Lactobacillus plantarum DSM 9843 (299v), and effect on the short-chain fatty acid content of faeces after ingestion of a rose-hip drink with fermented oats. Int. J. Food Microbiol. 42, 29–38.
  5. Macfarlane, G.T., Gibson, G.R., 1997. Carbohydrate Fermentation, Energy Transduction and Gas Metabolism in the Human Large Intestine, in: Mackie, R.I., White, B.A. (Eds.), Gastrointestinal Microbiology, Chapman & Hall Microbiology Series. Springer US, pp. 269–318.
  6. Sen, S., Mullan, M.M., Parker, T.J., Woolner, J.T., Tarry, S.A., Hunter, J.O., 2002. Effect of Lactobacillus plantarum 299v on colonic fermentation and symptoms of irritable bowel syndrome. Dig. Dis. Sci. 47, 2615–2620.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin