Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Új, kontrollált vizsgálati módszer az antibiotikum által kiváltott hasmenés kutatásában

A BMC Microbiology 2012 márciusi számában egy új és igen informatív vizsgálati módszert, és a segítségével kapott eredményeket tettek közzé1.

Régóta ismert tapasztalati tény, hogy a széles spektrumú antibiotikumok, így például a clindamycin mellékhatásaként gyakran jelentkezik hasmenés, amiért a vele szemben rezisztens clostridium baktérium elszaporodása tehető felelőssé. Annak érdekében, hogy a bélben lejátszódó folyamatokat a lehető legpontosabban nyomon tudják követni, olyan mesterséges belet hoztak létre, amely modellezi az emberi bél környezetét, azaz pontosan annak megfelelő, standardizált bélflórát tartalmazott. Ebben a környezetben adagoltak clindamycint, és figyelték a bélflórára kifejtett hatását probiotikumok jelenlétében és nélkülük. A probiotikus kombináció többféle baktériumtörzset (laktobacillusokat, bifidobaktériumokat és S. termohilust*) is tartalmazott.

A vizsgált paraméterek: a mikróbák által termelt rövid szénláncú zsírsavak jelenléte, a laktát és az ammónia koncentrációja, valamint a baktérium-flóra változásai voltak.

Azt találták, hogy az antibiotikum mellett alkalmazott kombinált baktériumkezelés megemelte a rövid szénláncú zsírsavak mennyiségét, amelyekről köztudott, hogy a bélhámsejtek fő energiaforrása. A mérések szerint az antibiotikum hatására csökkent ugyan a saját, őshonos bélbaktériumok száma, viszont a bélflórában egy megváltozott, laktobacillusokból és bifidobaktériumokból álló új és stabil bélflóra épült fel.

A kutatók következtetése szerint a többféle probiotikus baktériumot tartalmazó készítmény alkalmas volt arra, hogy a clindamycin által károsított bélflórát helyreállítsa, így hatásos stratégiát jelentsen a bél működési zavarainak megelőzésében.

Felhasznált irodalom

  1. Rehman A, Heinsen FA, Koenen M, Venema K, Knecht H, Hellmig S, Schreiber S, Ott SJ.
    Effects of probiotics and antibiotics on the intestinal homeostasis in a computer controlled model of the large intestine. BMC Microbiol. 2012 Mar 27;12(1):47.
  2. a kísérletben használt baktériumtörzsek kombinációja összetételében igen hasonló volt a Protexin probiotikumokban előforduló törzsekhez .

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin