Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A csecsemőkori allergiák előfordulása várhatóan nőni fog

A császármetszések számának növekedésével egyre gyakrabban szembesülünk az újszülötteknél nem megfelelően kialakult bélflóra okozta következményekkel, noha nem szükségszerűen kellene ennek bekövetkeznie, mert úgy tűnik: létezik megoldás!

A császármetszések száma az utóbbi időkben drasztikusan emelkedett. Magyarországon a beavatkozások száma évtizedek óta folyamatosan nő. A korábbi OEP adatok szerint az összes szülés 34 – 35 százaléka császármetszéssel történik. Ez az adat lényegében szinte minden fejlett országra igaz (1. kép). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1985-ben közzétett ajánlása alapján legfeljebb a szülések 15 százalékának kellene műtéttel végződnie.

Természetes szülés esetében az újszülött bélflóra közösségét alapvetően az anyai hüvelyi baktériumok fogják meghatározni (1). Császármetszés esetében azonban a kórházi környezet, valamint az emberi bőr bakteriális közössége fogja adni a csecsemő beleinek az első „inputot” és az intesztinális baktérium közösséget is.

Míg a normál vaginális szülést követően a Lactobacillus, Prevotella, vagy Sneathia fajok fognak dominálni az újszülött gasztrointesztinális traktusában, addig a császármetszést követően a bőr karakterisztikus mikrobái fognak elsőként a belekbe jutni: Staphylococcus, Corynebacterium, Propionibacterium (2) cit. (3). Alacsonyabb lesz a bélflóra diverzitása, és a jellegzetes bifidus flóra sem alakul ki megfelelően (4) cit.(5). Megfigyelték, hogy a császármetszéssel világra jött babák esetében, hogy a korai, természetes kolonizáció hiánya következtében több az asthma bronchiale, az ételallergia, valamint nagyobb az enteralis infekciók gyakorisága és a kórházi felvételt igénylő fertőzések száma is az első életév során összevetve a per vias naturales születettekkel(1). A késői kolonizáció vagy a kedvezőtlen irányba kialakult bélmikrobióta kedvez az allergiás és autoimmun betegségek kialakulásának(1). A csecsemő-kisdedkori atópiás bőrtünetek és megnövekedett ételallergia kockázaton kívül pedig az obezitás, az 1-es típusú cukorbetegség, valamint a coeliakia kockázata is emelkedik, több, mint 20%-kal (5).

Bár az allergia kialakulásában számos, egyéb tényező is közrejátszik (születés módja, táplálás bevezetés, anyai étrend a terhesség alatt és után, allergia genetikai hajlamai, stb.), mégis az újszülöttkori bélflóra az az egyik sarkalatos pont, ahol akár egyszerű beavatkozás is pozitív irányban javíthatja, megelőzheti, vagy csökkentheti a később kialakuló problémákat. Több ízben számoltak be arról a kutatók, hogy probiotikum adásával a székletből hiányzó bifidobaktérium-flóra korrigálható(1). A probiotikus kezelés az atópiás gyerekek bőr- és gasztrointesztinális tüneteit jelentősen csökkentette (6) cit. (1). Egy finnországi vizsgálat császármetszéssel született gyermekeket követett nyomon 5 évig és megállapították, hogy az allergiás/atópiás dermatitis kialakulási kockázatát közel 50%-kal csökkentette egy probiotikus keverék (bifidobaktérium, lactobacillusok, propionbaktérium), amelyet az újszülötteknek és édesanyjuknak egyaránt adtak (7) cit. (5). Egy norvég vizsgálat során pedig kismamáknak bifidobaktérium és lactobacillus probiotikus keveréket adtak a várandósság utolsó időszakában és a szoptatás alatt. Az eredmények szerint kevesebb atópiás tünetet mutattak az általános populációhoz viszonyítva (8) cit. (5), (1). Egy másik vizsgálatban gyermekkori atópiás dermatitisszel küzdő gyermekeket vontak be a kutatók egy randomizált, placebó kontrollált, kettős vak vizsgálatba (9,10). Összesen 40 újszülöttet és gyermeket vizsgáltak 3 hónapos kortól 7 évesig. 8 héten át kaptak a gyerekek probiotikum tartalmú szimbiotikus készítményt (7 baktériumtörzs + prebiotikum) vagy placebó készítményt. A betegség súlyosságát SCORAD index alapján határozták meg és követték nyomon az állapotváltozást a skálán a teljes vizsgálati és kezelési idő alatt. Szignifikáns csökkenést tapasztaltak a tünetek súlyosságában a probiotikumot szedő csoportban a placebó csoporthoz képest.

Mivel a császármetszések száma előreláthatólag nem fog csökkenni a fejlődő országokban, sőt a tendencia folyamatos növekedést mutat, ezért logikus következményként magával fogja rántani a nem megfelelően kialakult bélflóra okán bekövetkező allergiás betegségek számának növekedését is a következő generációban.

Célszerű lenne, ha a kismamával és az újszülöttel foglalkozó egészségügyi szakemberek (nőgyógyász, védőnő, gyermekorvos) az allergia kialakulásának kockázatának csökkentésére irányuló lépésként felhívnák a gravida figyelmét már a várandósság alatt arra, hogy esetleges császármetszést követően érdemes probiotikumokkal segíteni az újszülött megfelelő bélflórájának kialakulását, és egyben támogatni az immunrendszerének érését.

Felhasznált irodalom

  1. Wacha J, Szijártó A. Probiotikumok és a terhesség. Orv Hetil. 2011. március 1.;152(11):420–6.
  2. Dave M, Higgins PD, Middha S, Rioux KP. The human gut microbiome: current knowledge, challenges, and future directions. Transl Res J Lab Clin Med. 2012. október;160(4):246–57.
  3. Bíró Gy. A bél mikrobióta kapcsolata az egészséggel és betegséggel. Irodalmi áttekintés [Gut microbiota and its relationship to health and disease.] A narrative review. Egészségtudomány. 2014;LVIII. évfolyam(3.).
  4. Biasucci G, Rubini M, Riboni S, Morelli L, Bessi E, Retetangos C. Mode of delivery affects the bacterial community in the newborn gut. Early Hum Dev. 2010. július;86 Suppl 1:13–5.
  5. Réthy Lajos Attila dr. A csecsemőkori allergiamegelőzés korszerű irányelvei és lehetőségei. Gyermekorvos továbbképzés, Allergológia. 2015;XIV. évf.(3.):103–7.
  6. Rosenfeldt V, Benfeldt E, Valerius NH, Paerregaard A, Michaelsen KF. Effect of probiotics on gastrointestinal symptoms and small intestinal permeability in children with atopic dermatitis. J Pediatr. 2004. november;145(5):612–6.
  7. Kuitunen M, Kukkonen K, Juntunen-Backman K, Korpela R, Poussa T, Tuure T, és mtsai. Probiotics prevent IgE-associated allergy until age 5 years in cesarean-delivered children but not in the total cohort. J Allergy Clin Immunol. 2009. február;123(2):335–41.
  8. Dotterud CK, Storrø O, Johnsen R, Oien T. Probiotics in pregnant women to prevent allergic disease: a randomized, double-blind trial. Br J Dermatol. 2010. szeptember;163(3):616–23.
  9. Farid R, Jabbari F, Ahanchian H, Moghiman T. Clinical and immunogical Effect of Probiotic In childhood Atopic Dermatitis. J Allergy Clin Immunol. 2010. február 1.;125(2):AB93.
  10. Farid R, Ahanchian H, Jabbari F, Moghiman T. Effect of a new synbiotic mixture on atopic dermatitis in children: a randomized-controlled trial. Iran J Pediatr. 2011. június;21(2):225–30.

További források

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »