Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Az allergiás megbetegedések kapcsolata az újszülöttkori bélflóra állapotával

A bélflóra állapota és az allergiás megbetegedések kialakulása között komoly összefüggés áll fenn. Az újszülöttek bélflórájának egészségét leginkább az anyatejes táplálás támogatja, és a kutatók megállapították azt is, hogy a baktériumközösség egészsége az allergiás betegségek kialakulása ellen is hat.

Sokszor halljuk, hogy nagyon fontos szerepe van a kizárólagos anyatejes táplálásnak az első hat hónapban. Az anyatej a baba korának éppen megfelelő tápanyagokat tartalmazza, és ezen kívül az immunrendszer számára is nagyon fontos. Az anyatejes csecsemők között ritkábbak az allergiás tünetek [1], noha ez utóbbi megállapítást azért árnyalja, hogy az allergia kialakulásában számos, egyéb tényező is közrejátszik: például számíthat a születés módja (császármetszés, vagy természetes), vagy hogy mikor és mivel vezetik be a táplálást, számíthat az anyai étrend a terhesség alatt és után, és számítanak az allergia genetikai hajlamai a családban, stb. Az újszülöttkori bélflóra kialakulásában számottevő tényező a várandós anya hüvelyflóra állapota is, amelynek egyensúlyi állapotára fokozottan ügyelni kellene.

Björkstén vizsgálataiból(2) kiderült, hogy már újszülött korban eltér a bélflóra összetétele azoknál a gyerekeknél, akiknél később allergia alakul ki.

Az allergia kialakulása tehát egyértelműen több tényezőtől is függ. Közel 15 éve tudjuk – Björkstén kutatásai alapján [2], hogy az újszülöttkori bélflóra összetétele és az immunrendszerben általa kiváltott hatások döntően befolyásolják a későbbi atópiás megbetegedések kialakulását. A környezeti allergének fő rizikófaktornak számítanak az allergia kialakulásának szempontjából, ezért a várandós anya étrendjét javasolják a főbb allergének elkerülésével összeállítani, noha ez a fajta prevenció még nem nyert teljes igazolást. Diétás megszorítást ennek alapján bevezetni a terhesség alatt tehát szükségtelen és még veszélyes is lehet a hiányállapotok kialakulásának kockázata miatt [1], ezért a szakmai állásfoglalások sem támogatják (EAAC1, AAP2, ESPGHAN3).

Több összefoglaló tanulmány is értekezik arról, hogy az allergia kialakulásának korai megelőzésében szerepet kaphatnak a probiotikus készítmények [3,4]. Mindenképpen szem előtt kell tartani azonban, hogy a készítmények különböznek egymástól és nem feltétlenül sikeresek minden allergiatípusnál. Fontos megemlíteni, hogy a kiváltott hatások minden esetben erősen faj-, törzs-, dózis-, valamint az alkalmazási időtől is függőek.

Az alábbi leírás egy kiragadott példa az allergia probiotikummal történő kezelésére irányuló vizsgálatok közül: Gyermekkori atópiás dermatitisszel (csecsemők és gyermekek leggyakoribb bőrgyógyászati allergiás betegsége) küzdő gyermekeket vontak be a kutatók egy randomizált, placebó kontrollált, kettős vak vizsgálatba [5,6]. Összesen 40 újszülöttet és gyermeket vizsgáltak 3 hónapos kortól 7 évesig. 8 héten át kaptak a gyerekek probiotikumtartalmú szimbiotikus készítményt (7 baktériumtörzs + prebiotikum) vagy placebó készítményt. A betegség súlyosságát SCORAD index4 alapján határozták meg és követték nyomon az állapotváltozást a skálán a teljes vizsgálati és kezelési idő alatt. Szignifikáns csökkenést tapasztaltak a tünetek súlyosságában a probiotikumot szedő csoportban a placebó csoporthoz képest.

A probiotikumok alkalmazásának előnyei szélesebb körben ismertek az antibiotikumos kezeléshez társuló vagy gyomor- és bélrendszeri fertőzések, valamint enyhe emésztési problémák miatt károsodott bélflóra esetében. Sokkal kevésbé ismert, hogy hatással és befolyással lehetnek bizonyos allergiás betegségek kialakulására, illetve az állapot súlyosságára. Az utóbbi években megjelent kutatási eredmények ugyan még csak előfutárai ennek az izgalmas területnek, de ígéretesek, ezért vélhetőleg kibővíthetik a mindennapi orvosi gyakorlatot a probiotikumok felhasználása terén.

A tanulmány szerzői megállapították, hogy az atópiás dermatitisz kezelésében az alkalmazott probiotikus készítménnyel klinikai javulást lehet elérni a betegség súlyosságának csökkentésében kisgyermekeknél.

 

1  European Academy of Allergy and Clinical Immunology
2  American Academy of Pediatrics
3  European Society for Paediatric Gastroenterology Hepatology and Nutrition
4  SCORAD index: SCORing Atopic Dermatitis rövidítése
(jelentése: Az atópiás dermatitis súlyosságának mértékére vonatkozó szám.)

Felhasznált irodalom

  1. Barna M, Pálfi E, Horváth Z. Táplálkozási és környezeti tényezők szerepe a csecsemő és gyermekkori allergiás megbetegedések megelőzésében. 2013 [idézi 2015. április 10.];
    Elérés forrás: http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/1504
  2. Björkstén B, Sepp E, Julge K, Voor T, Mikelsaar M. Allergy development and the intestinal microflora during the first year of life. J Allergy Clin Immunol. 2001. október;108(4):516–20.
  3. Kuitunen M. Probiotics and prebiotics in preventing food allergy and eczema. Curr Opin Allergy Clin Immunol. 2013. június;13(3):280–6.
  4. Savilahti E. Probiotics in the treatment and prevention of allergies in children. Biosci Microflora. 2011;30(4):119–28.
  5. Farid R, Ahanchian H, Jabbari F, Moghiman T. Effect of a new synbiotic mixture on atopic dermatitis in children: a randomized-controlled trial. Iran J Pediatr. 2011. június;21(2):225–30.
  6. Farid R, Jabbari F, Ahanchian H, Moghiman T. Clinical and immunogical Effect of Probiotic In childhood Atopic Dermatitis. J Allergy Clin Immunol. 2010. február 1.;125(2):AB93.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

Protexin