Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Harc a nekrotizáló enterokolitisz (NEC) ellen

A koraszülötteket fenyegető számos veszély egyike a nekrotizáló enterokolitisz. Az újszülötteknek és a csecsemőknek alapvetően érzékeny a gasztrointestinális egyensúlyi állapotuk és külső hatásra könnyedén kialakulhatnak diszfunkciók, főként a megfelelő Bifidobaktériumok hiányában (pl. tápszeres csecsemőknél, kissúlyú koraszülötteknél, vagy gyógyszeres kezelés miatt, stb.).

A nekrotizáló enterokolitisz (NEC) leggyakrabban koraszülöttekben a hypoxia és infectio eredőjeként létrejövő a béltractusban kialakuló súlyos gyulladás, amely a bélfal infarctusához, perforatiojához, súlyos esetben a teljes bélnecrosisához vezethet. A kialakulásának pontos okát nem ismerik, feltételezhetően a perinatalis stressz és/vagy hypoxia a bélnyálkahártyában keringési zavart idéz elő, ami kedvez a betegség kialakulásának. Az bizonyos, hogy a betegség folyamán a baktériumok inváziója a nyálkahártya gyulladását, majd a bélfal teljes pusztulását idézi elő.

A koraszülöttek ápolásában az utóbbi idők egyik nagy kérdése, hogy érdemes-e probiotikumokat rutinszerűen alkalmazni a NEC megelőzésére és/vagy kezelésére. Az elmúlt évek tudományos publikációiból úgy tűnik, hogy a kis súlyú koraszülötteknél probiotikumok alkalmazása révén kevesebb a kóros hasi tünet, eredményesebb a súlygyarapodás, és növekedés (pl. Stratiki et al., 2007), valamint, hogy egyes probiotikumok alakalmazása csökkentheti a NEC gyakoriságát (pl. Di Gioia et al., 2014).

Az elsődleges szempont mindig a biztonság kérdése. A probiotikumok alkalmazásának kérdésében alapvetően nem szabad nyilatkozni általánosságban sem pozitív sem pedig negatív irányban, mert a készítmények és a mögöttük álló tudományos evidenciák alapvetően eltérnek, így azok az alkalmazási területek is, amelyek esetében biztonságosan és hatékonyan használhatók.

Az utóbbi évek egyik összefoglaló tanulmánya (AlFaleh and Anabrees, 2014) az alábbi következtetésre jutott:

  • A probiotikus kiegészítés megelőzi a súlyosabb NEC kialakulását és a következményében előforduló mortalitás bekövetkezését. Ez az összefoglaló erősen támogatja a gyakorlati szemléletváltást és a probiotikus megelőző kezelés adoptálását a koraszülöttek ellátásának rendszerébe,
  • valamint további vizsgálatokat sürget annak kiderítése érdekében, hogy megtalálhassák a kezelésre a leghatékonyabb probiotikum formulát.

Egy másik összefoglaló tanulmány szerzői szintén nagyon pozitívan nyilatkoztak a probiotikumok koraszülötteknél történő alkalmazásáról (Athalye-Jape et al., 2014).

  • Arra a megállapításra jutottak, hogy a probiotikumok kiegészítő alkalmazása csökkenti a teljes enterális táplálás szükségességének idejét a koraszülötteknél.
  • A probiotikumok potenciális kedvező hatásait például a súlygyarapodásra és a fejlődés ütemére, valamint a kórházi tartózkodási idő csökkentésére még további randomizált, klinikai vizsgálatoknak kell megerősítenie, illetőleg ki kell derüljön a jövőben, hogy melyik probiotikus kezelési típus (pl. egy törzses, több törzses) alkalmas a leginkább koraszülöttek esetében.

Egy másik, inkább gyakorlati jellegű összefoglaló szerzője (Neu, 2014) pontokba szedte a kulcs fontosságúnak tartott megállapításait a probiotikumok korszülött ellátásban történő alkalmazásáról, elsősorban a NEC megelőzésére és kezelésére vonatkozóan:

  • A probiotikumok rutinszerű alkalmazása a NEC ellen egyelőre ellentmondásos. Vannak kórházi osztályok, ahol ez a rutin, máshol pedig nincs bevezetve egyáltalán.
  • A neonatológusok egy része további biztonságossági vizsgálatokat sürget az alkalmazni kívánt probiotikumokkal kapcsolatban.
  • Ugyanakkor az alapkutatások a mikrobióta kialakulásáról valamint a mikrobióta és a gazdaszervezet interakciójáról feltárt információk segítenek megérteni, hogy hogyan lehet a rendszert biztonságosan manipulálni, hogy megelőzzünk olyan betegségeket, mint a NEC.

Egységes megállapításokat és állásfoglalásokat sürgetnek a neonatológusok, hogy mielőbb alkalmazni tudjanak rutinszerűen egy potenciális fegyvert a NEC hatékony megelőzése és kezelése érdekében.

Felhasznált irodalom

  1. AlFaleh, K., Anabrees, J., 2014. Probiotics for prevention of necrotizing enterocolitis in preterm infants. Evid.-Based Child Health Cochrane Rev. J. 9, 584–671. doi:10.1002/ebch.1976
  2. Athalye-Jape, G., Deshpande, G., Rao, S., Patole, S., 2014. Benefits of probiotics on enteral nutrition in preterm neonates: a systematic review. Am. J. Clin. Nutr. 100, 1508–1519. doi:10.3945/ajcn.114.092551
  3. Di Gioia, D., Aloisio, I., Mazzola, G., Biavati, B., 2014. Bifidobacteria: their impact on gut microbiota composition and their applications as probiotics in infants. Appl. Microbiol. Biotechnol. 98, 563–577. doi:10.1007/s00253-013-5405-9
  4. Neu, J., 2014. Probiotics and necrotizing enterocolitis. Clin. Perinatol. 41, 967–978. doi:10.1016/j.clp.2014.08.014
  5. Stratiki, Z., Costalos, C., Sevastiadou, S., Kastanidou, O., Skouroliakou, M., Giakoumatou, A., Petrohilou, V., 2007. The effect of a bifidobacter supplemented bovine milk on intestinal permeability of preterm infants. Early Hum. Dev. 83, 575–579. doi:10.1016/j.earlhumdev.2006.12.002

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »