Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A probiotikus baktérium törzsek széleskörű funkciói és hatásaik a csecsemők egészségére

Csecsemő Az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő a hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. Mind a táptalajon végzett, mind a széles spektrumú metagenomikus vizsgálatok is kimutatták, hogy a Bifidobaktériumok a domináns baktérium nemzetség az újszülöttek bél mikrobiótájában, megközelítőleg a teljes mikrobióta 75%-át alkotják (pl. Yatsunenko és mtsai., 2012 cit. Garrido és mtsai., 2013). Ezzel szemben a tápszerrel táplált újszülötteknél ez az arány jóval kevesebb és a baktériumok összetétele sokkal diverzebb. Ennek a különbségnek a magyarázata az emberi anyatej nem esszenciális összetevőire vezethető vissza (Garrido és mtsai., 2013). Hogy miért éppen a Bifidobaktériumok dominánsak az anyatejes újszülöttek bél mikrobiótájában? A jelenség egész egyszerűen azzal magyarázható, hogy ezek a baktériumok képesek a leghatékonyabban elfogyasztani és lebontani az emberi anyatej összetevőit, ezáltal pedig ők kolonizálnak a bélben a legnagyobb sikerrel. Nem utolsó sorban pedig azért van ez így, mert az anyatej prebiotikus karaktere éppen olyan, amely ezekre a baktériumokra szelektív leginkább. Ez a fajta, anyatej általi támogatás pedig előnyös helyzetbe hozza a Bifidobaktériumokat más probiotikus baktérium genusokkal és a kórokozó baktériumokkal szemben is (Marcobal és mtsai., 2010 cit. Garrido és mtsai., 2013).

A tápszerrel táplált csecsemők bél mikrobiótája sokkal több párhuzamot mutat a felnőttkori bél mikrobióta összetétellel (pl. (Haarman és Knol, 2005 cit. Garrido és mtsai., 2013). Sok anya – különböző okokból – nem képes szoptatni gyermekét, így megnőtt a kereslet az anyatej helyettesítő szerek iránt. A szintetikus tápszerek fejlesztői pedig – megismerve a pro- és prebiotikumok fontosságát egyre jobban igyekeznek utánozni az emberi anyatej komplex összetételét. Tehát a fejlesztésnél fontos szerepet kap most már az is, hogy az ún. bifidogenikus hatást is képesek legyenek kiváltani a tápszerrel, azaz olyan prebiotikumokat tesznek bele és olyan arányban, amely jobban kedvez a Bifidobaktériumoknak. A frukto-oligoszacharidokról (FOS) és a galacto-oligoszacharidokról (GOS) több tanulmány is leírta már, hogy prebiotikus tulajdonságokkal bírnak, és hogy bifidogenikus hatást váltanak ki (Bakker-Zierikzee és mtsai., 2005; Brunser és mtsai., 2006; Davis és mtsai., 2011 cit. Garrido és mtsai., 2013). Számos összetevőt és azok sokféle kombinációit és arányait igyekeztek megvizsgálni a kutatók, hogy közelítsenek ahhoz a speciális összetételhez, amely csakis az emberi anyatejre jellemző. Minél jobban megismerik az egészséges anyatejes csecsemő bélflórájának működését és a mikrobióta egyedi igényét az anyatejre vonatkozóan, annál jobban tudnak közelíteni ahhoz a komplex összetételhez, amely a leginkább megfelel az anyatej helyettesítésének céljára.

Érdekes felfedezések a témával összefüggésben:

Mindezidáig azt gondoltuk, hogy a születést megelőzően a magzatok bélrendszere steril és csak később alakul ki a jellegzetes bélmikrobióta közösség. Egy friss kutatás szerint azonban ez nem így van (Aagaard és mstai., 2014). Kiderült ugyanis, hogy a magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, amelynek egyensúlya nagyon fontos. E bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, de nem csak az eddig ismert módokon. Noha, azt eddig is nyilvánvaló tényként kezelték a kutatók, hogy a placentában élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak, sőt kihatnak a gyermek későbbi egészségére is, elsőként mégis csak most vizsgálták meg alaposabban a placenta bakteriális összetételét. Kiderült, hogy összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít, és az összetételét pedig az anya étrendje alapvetően befolyásolja (Aagaard és mtsai., 2014 cit. Kazai A. 2014).

Eddig az volt az elmélet, hogy a csecsemők a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később elsőkként kolonizálják a bélcsatornát (császármetszés esetén más a bél baktériumközösségének összetétele). Úgy tűnik azonban, hogy nem ez az első lépés a kolonizáció folyamatában, hanem csak a második. Amikor ugyanis megvizsgálták az újszülöttek mekóniumát, kiderült, hogy már az első széklet is tartalmaz baktériumokat. Aagaard és mtsai. kutatási eredményeiből pedig most már azt is tudhatjuk, hogy a csecsemő első bél baktériumai az anya szájából származnak (Bár az útját a szájtól a placentáig, majd a placentától a magzat beléig még nem tisztázták pontosan.).

A koraszülések összefüggést mutatnak a placentális mikrobiom összetételének változásával, a korábbi vizsgálatok pedig rámutattak arra is, hogy az ínybetegségek megnövelik a koraszülés kockázatát (Kazai A. 2014). Ezek az eredmények tehát mind támogatják ezt a legújabb feltárt összefüggést a csecsemők bél mikrobiótájának kialakulásával összefüggésben.

A pre- és probiotikumok fontossága és szerepköre tehát sokkal szélesebb annál, mint korábban gondoltuk. Jelentőségük pedig a csecsemők egészségére gyakorlatilag vitathatatlan.

Felhasznált irodalom

  1. Aagaard, K., Ma, J., Antony, K.M., Ganu, R., Petrosino, J., Versalovic, J., 2014. The Placenta Harbors a Unique Microbiome. Sci Transl Med 6, 237ra65–237ra65. doi:10.1126/scitranslmed.3008599
  2. Bakker-Zierikzee, A.M., Alles, M.S., Knol, J., Kok, F.J., Tolboom, J.J.M., Bindels, J.G., 2005. Effects of infant formula containing a mixture of galacto- and fructo-oligosaccharides or viable Bifidobacterium animalis on the intestinal microflora during the first 4 months of life. Br. J. Nutr. 94, 783–790.
  3. Brunser, O., Gotteland, M., Cruchet, S., Figueroa, G., Garrido, D., Steenhout, P., 2006. Effect of a milk formula with prebiotics on the intestinal microbiota of infants after an antibiotic treatment. Pediatr. Res. 59, 451–456. doi:10.1203/01.pdr.0000198773.40937.61
  4. Davis, L.M.G., Martínez, I., Walter, J., Goin, C., Hutkins, R.W., 2011. Barcoded pyrosequencing reveals that consumption of galactooligosaccharides results in a highly specific bifidogenic response in humans. PLoS ONE 6, e25200. doi:10.1371/journal.pone.0025200
  5. Garrido, D., Dallas, D.C., Mills, D.A., 2013. Consumption of human milk glycoconjugates by infant-associated bifidobacteria: mechanisms and implications. Microbiology 159, 649–664. doi:10.1099/mic.0.064113-0
  6. Haarman, M., Knol, J., 2005. Quantitative Real-Time PCR Assays To Identify and Quantify Fecal Bifidobacterium Species in Infants Receiving a Prebiotic Infant Formula. Appl Environ Microbiol 71, 2318–2324. doi:10.1128/AEM.71.5.2318-2324.2005
  7. Kazai A. A bélflóra meglepő eredete. 2014. Medical Online
  8. Marcobal, A., Barboza, M., Froehlich, J.W., Block, D.E., German, J.B., Lebrilla, C.B., Mills, D.A., 2010. Consumption of human milk oligosaccharides by gut-related microbes. J. Agric. Food Chem. 58, 5334–5340. doi:10.1021/jf9044205
  9. Yatsunenko, T., Rey, F.E., Manary, M.J., Trehan, I., Dominguez-Bello, M.G., Contreras, M., Magris, M., Hidalgo, G., Baldassano, R.N., Anokhin, A.P., Heath, A.C., Warner, B., Reeder, J., Kuczynski, J., Caporaso, J.G., Lozupone, C.A., Lauber, C., Clemente, J.C., Knights, D., Knight, R., Gordon, J.I., 2012. Human gut microbiome viewed across age and geography. Nature 486, 222–227. doi:10.1038/nature11053

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin