Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Újszülött kori fertőzések megelőzésének új lehetősége

Az újszülött kori fertőzések egyik oka az éretlen immunrendszer – hangzik a leggyakoribb érvelés. Vajon tényleg ez a fő ok, vagy lehetséges, hogy más, ennél fontosabb ok van a háttérben? A Science szaklapban idén áprilisban megjelent közlemény1 szerint az ok ennél meglepőbb, mi több, jó esély van a megelőzésre is.

CsecsemőÚjszülött korban igen gyakoriak a fertőzések és ez jellemző marad az első életévben. A csecsemőkori halálozások egyik fő okának hátterében jellemzően az éretlen immunrendszert feltételezik – mondja Gabriel Nunez, a Michigan Egyetem patológia professzora. Az egyetemen végzett vizsgálatok szerint ugyanakkor a jelenség oka sokkal inkább a gyomor-bélrendszer nem megfelelő mikrobiomja lehet. (Mikrobiom = az emberi testben, jellemzően a testüregekben élő kommenzalista, szimbióta és patogén mikroorganizmusok összessége.)

A csecsemőkori mikrobiom lényegesen eltér a felnőttkoritól. Csecsemőkorban a mikrobák faji változatossága lényegesen kisebb, mint felnőttkorban. A felnőttkorra jellemző (és a vegyes táplálkozással nagymértékben összefüggő) mikrobiom sokkal gazdagabb összetételű, gyakori bennük a nem-patogén Clostridium és Bacteroidetes fajok előfordulása. Ezek közül a nem-patogén Clostridiumoknak kiemelt szerepük van a kutatók szerint.

Az állatkísérletes eredmények e tekintetben egybevágnak a humán tapasztalatokkal, az idősebb kori mikrobiom lényegesen változatosabb: a kutatók ebben a nagyobb változatosságban látják a nagyobb ellenálló képesség kulcsát.

Konklúziójuk szerint a nagyobb bélflóra változatosság lényegesen nagyobb védelmet jelent a fertőzésekkel szemben. Ebben játszanak döntő szerepet a nem-patogén Clostridiumok, melyek a vegyes táplálkozás megjelenésével kerülnek a szervezetbe. Ez  elveti annak a lehetőségét, hogy ezeknek a baktériumoknak nagyobb szerepük legyen azokban a további vizsgálatokban, amelyek az újszülöttek fertőzésekkel szembeni védelmét szolgálják.

Úgy tűnik tehát, hogy az immunrendszer mellett a változatos mikrobiom meghatározó jelentőségű a fertőzésekkel szembeni védekezésben.

A kísérlet lényegében jól modellezi azt a helyzetet, amelyet a kolonizációs rezisztencia fogalmával jellem­ezhetünk. A normális bélflóra sérülése (azaz a mikrobiom változatosságának drasztikus lecsökkenése) jellemzően a gyakran indokolatlanul is használt antibiotikum kezelés hatására alakul ki. Ennek eredménye, hogy a védő funkciót ellátó hasznos baktériumok kipusztulnak is így bélflóra ellenálló képessége, a kolonizációs rezisztencia csökken, így a patogén baktériumok elszaporodása beindul. A normál bélflóra helyreállításával (lehetőség szerint a többféle baktériumtörzset tartalmazó, humán eredetű probiotikumokkal) jelentősen növelhető a rezisztencia, így a csecsemőkori fertőzések száma visszaszorítható.

Felhasznált irodalom

  1. Neonatal acquisition of Clostridia species protects against colonization by bacterial pathogens. Kim, Y.G. et al. Science. 2017 Apr 21;356(6335):315-319. Elérhető: http://science.sciencemag.org/content/356/6335/315.full

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »