Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A hüvelyi mikroflóra egészséges egyensúlyának alapvető jelentősége van, különösen a magzat védelmében

A nők egészséges hüvelyi mirkoflórájának fontos védelmi szerepe van, amely meggyengülhet például egy betegség vagy antibiotikumos kezelés miatt. A tartósabb fertőzések okán kialakult kellemetlen állapotok helyreállítását probiotikumokkal sikerrel végezték már több klinikai kísérletben is (Anukam et al., 2006).

LacotbacillusOlyannyira fontos a szerepe ennek a védelmi „zónának”, hogy gyengülése vagy egyensúlyvesztése esetén komoly fertőzések, gyulladások léphetnek fel a hüvelyben. Az egészséges nők hüvelyi mikrobiotája nagyon változatos, anaerob és aerob baktérium genusok tagjai is megtalálhatóak benne. A Lactobacillus genus fajainak jelenléte dominál ezen a területen. Gyakorlatilag a Lactobacillusok azok, akiknek az aktivitása segíti a természetes és egészséges egyensúlyt fenntartani. Ez a szerep különösen fontos a terhesség alatt, mivel a hüvelyi mikróbák nem egészséges egyensúlya, mennyisége és összetétele az egyik legfontosabb háttérmechanizmus a korszülés és a preinatális komplikációk esetében (Vitali et al., 2012). Annak érdekében, hogy kiderítsék milyen jelentősége, szerepe és jellemzői vannak az egészséges terhességekben a különböző baktériumoknak, továbbá, hogy megnézzék a probiotikus kezelés hatását egészséges terhesség során Vitali és mtsai. felállítottak egy vizsgálati protokollt. Egészséges, terhességük végén lévő nőknél vizsgálták a hüvelyi mikrobióta és az immunológiai profilt, miközben egy speciális probiotikus törzsekből álló „mix”-et adtak nekik, amely Lactobacillius, Bifidobaktérium és Streptococcus törzseket tartalmazott. PCR-DGGE technológiával megállapították, hogy a kezelés megváltoztatja a baktériumtörzsek populációinak profilját a hüvelyi mikrobiótában, de nem találtak változást a hüvelyi főbb baktérium törzsek mennyiségében az egyébként egészséges nőknél. Az eredmények azt támogatják, hogy a probiotikus kezelés ellensúlyozza a Bifidobaktériumok csökkenését és az Atopobium számának növekedését. A hüvelyi mikrobiota modulációja sziginfikáns különbségeket eredményezett egyes citokinek mennyiségében. Megfigyelhető volt, hogy míg a kontroll nők esetében a terhesség végén lecsökkent a gyulladáscsökkentő a IL-4 és IL-10 citokin mennyiség, addig a probiotikummal kezeltek esetében ilyen nem történt. Továbbá a probiotikus késztítmény csökkenést indukált a gyulladáskeltő kemokin (eotaxin) mennyiségében, ami azt sugallja, hogy a módszer potenciális gyulladáscsökkentő hatású a hüvelyi immunitásban. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a probiotikus kezelés az utolsó trimeszterben összefüggésbe hozható a hüvelyi makrobióta és citokin szekréció módosulásával, ami potenciális lehetőség a koraszülés megelőzésében.

Igazolódni látszik az is a korábbi vizsgálatokból, hogy az antibiotikummal egyidejűleg alkalmazott, majd az antibiotikus kezelés befejezése után a probiotikus továbbfolytatott kezelés igen jó eredménnyel állítja helyre kezelés miatt kipusztult természetes hüvelyi flórát (pl. Anukam et al., 2006). Úgy tűnik, hogy mind a szájon át bevehető probiotikus készítmények, mind a helyileg alkalmazott probiotikus kapszulák alkalmasak arra, hogy csökkentsék az újabb, visszatérő hüvelyi fertőzések kockázatát (Bodean et al., 2013).

Az egyik legfrissebb összefoglaló tanulmány megvizsgálta, hogy mennyi klinikai bizonyíték van arra vonatkozólag, hogy a visszatérő hüvelyi fertőzések Lactobacillust tartalmazó probiotikummal kiegészítő jelleggel eredményesen kezelhetőek (Parma et al., 2014). A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a hüvelyi fertőzések kezelésében – az eddigi áttekintett klinikai eredmények alapján – a lactobacillusokat tartalmazó probiotikumok alkalmazása az antibiotikum kezelést követően gátolja a kezelés követően a kórokozók elszaporodását, ezért a módszer új adjuváns kezelésnek tekinthető még a nagy kockázatú betegek esetében is.

Ez a következtetés remélhetőleg még egy nagy lépés abban az irányban, hogy a visszatérő hüvelyi fertőzésekkel élő nők, akik egyébként magasabb szülészeti komplikációs rizikóval is rendelkeznek emiatt - a jövőben a gyakorlati gyógyászatban is elterjedten alkalmazható, hatékony, természetes módszer birtokába kerülhessenek.

Felhasznált irodalom

  1. Anukam, K., Osazuwa, E., Ahonkhai, I., Ngwu, M., Osemene, G., Bruce, A.W., Reid, G., 2006. Augmentation of antimicrobial metronidazole therapy of bacterial vaginosis with oral probiotic Lactobacillus rhamnosus GR-1 and Lactobacillus reuteri RC-14: randomized, double-blind, placebo controlled trial. Microbes Infect. 8, 1450–1454. doi:10.1016/j.micinf.2006.01.003
  2. Bodean, O., Munteanu, O., Cirstoiu, C., Secara, D., Cirstoiu, M., 2013. Probiotics--a helpful additional therapy for bacterial vaginosis. J Med Life 6, 434–436.
  3. Parma, M., Stella Vanni, V., Bertini, M., Candiani, M., 2014. Probiotics in the prevention of recurrences of bacterial vaginosis. Altern Ther Health Med 20 Suppl 1, 52–57.
  4. Vitali, B., Cruciani, F., Baldassarre, M.E., Capursi, T., Spisni, E., Valerii, M.C., Candela, M., Turroni, S., Brigidi, P., 2012. Dietary supplementation with probiotics during late pregnancy: outcome on vaginal microbiota and cytokine secretion. BMC Microbiol. 12, 236. doi:10.1186/1471-2180-12-236

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin