Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A koraszülések száma lecsökkenthető egy
egyszerű módszerrel!

A leendő anyukák egyik legnagyobb félelme a koraszülés és annak lehetséges súlyos következményei a babára nézve. A koraszülések hátterében nagyon gyakran méhen belüli fertőzés áll, amelynek oka legtöbb esetben a bakteriális vaginózis [1].

Mára számos tanulmány megerősítette azt a tényt, hogy a bakteriális vaginózis (BV) talán a legjelentősebb kockázati tényező a koraszülések hátterében [1; 2; 3; stb.] és, hogy a hüvelyben élő mikróbaközösség nem egészséges összetétele és/vagy mennyisége az egyik legfontosabb rizikófaktor a szülés körüli komplikációk esetében [4].

Korábbi vizsgálatok azt már megállapították, hogy a bakteriális vaginózis megelőzésével és időben megkezdett kezelésével a koraszülések száma jelentős mértékben visszaszorítható. Ezt igazolja az a vizsgálat is, amelyben arra kérték a résztvevőket, hogy ellenőrizzék a hüvelyi pH értéküket és keressék fel nőgyógyászukat, amennyiben az érték 4.7 fölé emelkedne [5.]. Ezzel a nagyon egyszerű módszerrel és a vizsgálatban résztvevők aktív bevonásával sikerült a koraszülések számát radikálisan leszorítani a vizsgálati csoportra vonatkozóan. A bakteriális vaginózis diagnosztikájában elfogadott a pH mérés. Az egészséges hüvelyi pH 4,2 alatt van. Ezt az állapotot a hüvelyben élő, jótékony Lactobacillusok által termelt tejsav biztosítja. Az alacsony pH és a toxikus H2O2 (hidrogén peroxid) amelyet szintén a Lactobacillusok termelnek – gátolják a kórokozó baktériumok nagymértékű elszaporodását [6.]. Ha a pH lúgos irányba tolódik, az korrekt jelzője a hüvelyi egyensúly felborulásának és lehetőséget ad valamely patogén kórokozó, vagy kórokozók elszaporodásának. A kutatók szerint az említett pH méréses vizsgálat azért is számított különösen jelentős eredménynek, mert a korábbi évtizedekben az ilyen jellegű törekvések sikertelenek voltak. Mivel a szüléssel összefüggő halálozás 70%-áért a koraszülés tehető felelőssé [1], ezért még inkább fontos, hogy az egyik legjelentősebb kiváltó okát megelőzzük, illetve időben felismerjük és elkezdjük a megfelelő kezelést. Ma már tényként kezelhetjük, hogy komoly összefüggés van a korszülések és a bakteriális vaginózis előfordulási gyakorisága között, mégis úgy tűnik, hogy nem épült bele teljesen a kórházi gyakorlatba az esetleges fertőzés kivizsgálása koraszülés esetén. Ezt igazolja például egy átfogó holland tanulmány is, amely hat egészségügyi intézmény gyakorlatát és eredményeit hasonlította össze a koraszülés okának kiderítése szempontjából. Az intézmények között volt két egyetemi, két nem-egyetemi oktató kórház és két nem-egyetemi, nem-oktató korház [7.]. Az egy éven keresztül az összes említett intézményben történt koraszülést áttekintő és elemző vizsgálat szerint a bakteriális vaginózis kimutatására és kezelésére az egyetemi intézmények 49 %-ában került sor, szemben a nem-egyetemi intézményekkel, ahol ez a szám csak 14% volt. Pedig nyilvánvalóan fontos az utólagos felismerése annak, hogy a koraszülést okozhatta-e fennálló hüvelyi fertőzés, hiszen a szülést követően az anyát megfelelő kezelésben kellene részesíteni pozitív BV esetén. Ugyanakkor talán még fontosabb lenne az ilyen okból bekövetkező koraszülés megelőzése!

A hölgyek és leendő anyák körében tehát nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hogy mennyire fontos megőrizni a hüvelyi mikrobióta egyensúlyát; megakadályozni és megelőzni a visszatérő fertőzések kialakulását. A nőgyógyászatban már régóta alkalmaznak hüvelyi probiotikumokat egyrészt annak érdekében, hogy csökkentsék a vaginális fertőzések számát [8], másrészt hogy kiegészítsék az antibiotikumos vagy gombaellenes szerekkel történő kezeléseket [9] úgy, hogy közben figyelmet fordítanak a hüvelyflóra regenerációjára [10].

Sajnos a rutinba még mindig nem épült bele 100%-osan a probiotikumok hüvelyi alkalmazása ilyen esetekben, pedig a nőgyógyászat valóban nagyon régóta alkalmazza biztonsággal, sikerrel és mellékhatások nélkül ezt a módszert. Az egyik legismertebb a Lactobacillus casei rhamnosus faj speciális, Lcr35® probiotikus törzse, amelyet a nőgyógyászat már 40 éve alkalmaz. A koraszülések számának visszaszorítása érdekében ugyanis nem csak a bakteriális vaginózis gyors és korrekt diagnózisára van szükség, hanem arra is, hogy a kezelését követően ne történjen ismételt fertőzés. A Lactobacillusok a domináns nemzetség a hüvelyi mikroflórában és az aktivitásuknak köszönhető elsősorban a természetes és egészséges egyensúly fennmaradása. Így az olyan természetes módszer, amely képes őket megfelelő számban tartósan biztosítani a hüvelyflórában mindenképpen megérdemli a figyelmet.

Felhasznált irodalom

  1. Treatment of Vaginal Infections to Prevent Preterm Birth: A Meta-Analysis. Margaret A. Riggs, Mark A. Klebanoff, CLINICAL OBSTETRICS AND GYNECOLOGY Volume 47, Number 4, 796-80, 2004.
  2. Hoyme, U.B., Huebner, J., 2010. Prevention of preterm birth is possible by vaginal pH screening, early diagnosis of bacterial vaginosis or abnormal vaginal flora and treatment. Gynecol. Obstet. Invest. 70, 286–290. doi:10.1159/000314019
  3. Riggs, M.A., Klebanoff, M.A., 2004. Treatment of vaginal infections to prevent preterm birth: a meta-analysis. Clin Obstet Gynecol 47, 796–807; discussion 881–882.
  4. Vitali, B., Cruciani, F., Baldassarre, M.E., Capursi, T., Spisni, E., Valerii, M.C., Candela, M., Turroni, S., Brigidi, P., 2012. Dietary supplementation with probiotics during late pregnancy: outcome on vaginal microbiota and cytokine secretion. BMC Microbiol. 12, 236. doi:10.1186/1471-2180-12-236
  5. Hoyme UB, Huebner J. Prevention of preterm birth is possible by vaginal pH screening, early diagnosis of bacterial vaginosis or abnormal vaginal flora. Gynecol Obstet Invest 2010;70:286-290.
  6. Szülészeti és nőgyógyászati útmutató, 2008 : Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben, n.d. Szülészet és Nőgyógyászat 2008/Klinikai Irányelvek Kézikönyve Szabó István (szerk.) - Medition kiadó
  7. Lim, A.C., Goossens, A., Ravelli, A.C.J., Boer, K., Bruinse, H.W., Mol, B.W.J., 2011. Utilizing new evidence in the prevention of recurrent preterm birth. J. Matern. Fetal. Neonatal. Med. 24, 1456–1460. doi:10.3109/14767058.2011.592874
  8. Bodean, O., Munteanu, O., Cirstoiu, C., Secara, D., Cirstoiu, M., 2013. Probiotics--a helpful additional therapy for bacterial vaginosis. J Med Life 6, 434–436.
  9. Parma, M., Stella Vanni, V., Bertini, M., Candiani , M., 2014. Probiotics in the prevention of recurrences of bacterial vaginosis. Altern Ther Health Med 20 Suppl 1, 52–57.
  10. Petricevic, L., Witt, A., 2008. The role of Lactobacillus casei rhamnosus Lcr35 in restoring the normal vaginal flora after antibiotic treatment of bacterial vaginosis. BJOG 115, 1369–1374. doi:10.1111/j.1471-0528.2008.01882.x

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin