Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Biztonsággal az élet 1. napjától!

Természetes szülés esetében az újszülött bélflóra közösségét alapvetően az anyai hüvelyi baktériumok fogják meghatározni (1). Császármetszés esetében azonban a kórházi környezet, valamint az emberi bőr bakteriális közössége fogja adni a csecsemő beleinek az első „inputot” és az intesztinális baktérium közösséget is.

Megfigyelték, hogy a császármetszéssel világra jött babák esetében a korai, természetes kolonizáció hiánya következtében több az asthma bronchiale, az ételallergia, valamint nagyobb az enteralis infekciók gyakorisága és a kórházi felvételt igénylő fertőzések száma is az első életév során összevetve a per vias naturales születettekkel (1).

Ugyanakkor több ízben számoltak be arról a kutatók, hogy probiotikum adásával a székletből hiányzó bifidobaktérium-flóra korrigálható (1). A probiotikus kezelés az atópiás gyerekek bőr- és gasztrointesztinális tüneteit jelentősen csökkentette (2) cit. (1). Nagyon reményt keltőek az újszülöttkori kólika kezelésében a több törzset tartalmazó szinbiotikumok is (3). A probiotikus törzsek és a prebiotikumok együttes alkalmazása szimbiotikumként több tanulmány szerint is a bélflóra módosításával képes pozitívan befolyásolni az emésztőrendszer működését (például: 4,5,6).

„Sajnos nem tudtam, hogy vannak ma már olyan probiotikum készítmények, amelyeket rögtön születés után, az első naptól alkalmazni lehet a kisbabámnál. Jó lett volna, ha előre tudom, mert talán megelőzhettem volna azokat a kellemetlen tüneteket, amelyeket a kisbabámnál a császármetszés után tapasztaltam.”
Tímea (3 gyermekes anyuka)

 

De vajon miért nem szereznek időben tudomást az ilyen minőségi probiotikumokról a kismamák, ha egyébként tudják előre, hogy valamely orvosi okból császármetszéssel kell majd világra jönnie a kisbabájuknak? A terhességet gondozó nőgyógyász és a védőnő szerepe a prevencióban és a tájékoztatásban elengedhetetlenül fontos.

Egy finnországi vizsgálat császármetszéssel született gyermekeket követett nyomon 5 évig és megállapították, hogy az allergiás/atópiás dermatitis kialakulási kockázatát közel 50%-kal csökkentette egy probiotikus keverék (bifidobaktérium, lactobacillusok, propionbaktérium), amelyet az újszülötteknek és édesanyjuknak egyaránt adtak (7) cit. (8). Egy norvég vizsgálat során pedig kismamáknak bifidobaktérium és lactobacillus probiotikus keveréket adtak a várandósság utolsó időszakában és a szoptatás alatt. Az eredmények szerint kevesebb atópiás tünetet mutattak az általános populációhoz viszonyítva (9) cit. (8, 1). Egy másik vizsgálatban gyermekkori atópiás dermatitisszel küzdő gyermekeket vontak be a kutatók egy randomizált, placebó kontrollált, kettős vak vizsgálatba (10,11). Összesen 40 újszülöttet és gyermeket vizsgáltak 3 hónapos kortól 7 évesig. 8 héten át kaptak a gyerekek probiotikum tartalmú szimbiotikus készítményt (7 baktériumtörzs + prebiotikum) vagy placebó készítményt. A betegség súlyosságát SCORAD index alapján határozták meg és követték nyomon az állapotváltozást a skálán a teljes vizsgálati és kezelési idő alatt. Szignifikáns csökkenést tapasztaltak a tünetek súlyosságában a probiotikumot szedő csoportban a placebó csoporthoz képest.

Célszerű lenne, ha a kismamával és az újszülöttel foglalkozó egészségügyi szakemberek (nőgyógyász, védőnő, gyermekorvos) az allergiák, a különböző gasztrointesztinális tünetek kialakulásának kockázatának csökkentésére irányuló lépésként felhívnák a gravida figyelmét már a várandósság alatt arra, hogy az esetleges császármetszést követően rögtön érdemes probiotikumokkal segíteni az újszülött megfelelő bélflórájának kialakulását, és egyben támogatni az immunrendszerének érését.

Felhasznált irodalom

  1. Wacha J, Szijártó A. Probiotikumok és a terhesség. Orv Hetil. 2011. március 1.;152(11):420–6.
  2. Rosenfeldt V, Benfeldt E, Valerius NH, Paerregaard A, Michaelsen KF. Effect of probiotics on gastrointestinal symptoms and small intestinal permeability in children with atopic dermatitis. J Pediatr. 2004. november;145(5):612–6.
  3. Kianifar H, Ahanchian H, Grover Z, Jafari S, Noorbakhsh Z, Khakshour A, és mtsai. Synbiotic in the management of infantile colic: A randomised controlled trial. J Paediatr Child Health. 2014. október;50(10):801–5.
  4. Khodadad A, Sabbaghian M. Role of synbiotics in the treatment of childhood constipation: a double-blind randomized placebo controlled trial. Iran J Pediatr. 2010. december;20(4):387–92.
  5. Yala ET. The clinical effect of multi-strain Probiotics (protexin) in the management of acut gastroenteritis in children two months to two years old. PIDSP. 2010;11(2):86–91.
  6. Fateh R, Iravani S, Frootan M, Rasouli MR, Saadat S. Synbiotic preparation in men suffering from functional constipation: a randomised controlled trial. Swiss Med Wkly. 2011;141:w13239.
  7. Kuitunen M, Kukkonen K, Juntunen-Backman K, Korpela R, Poussa T, Tuure T, és mtsai. Probiotics prevent IgE-associated allergy until age 5 years in cesarean-delivered children but not in the total cohort. J Allergy Clin Immunol. 2009. február;123(2):335–41.
  8. Réthy Lajos Attila dr. A csecsemőkori allergiamegelőzés korszerű irányelvei és lehetőségei. Gyermekorvos továbbképzés, Allergológia. 2015;XIV. évf.(3.):103–7.
  9. Dotterud CK, Storrø O, Johnsen R, Oien T. Probiotics in pregnant women to prevent allergic disease: a randomized, double-blind trial. Br J Dermatol. 2010. szeptember;163(3):616–23.
  10. Farid R, Jabbari F, Ahanchian H, Moghiman T. Clinical and immunogical Effect of Probiotic In childhood Atopic Dermatitis. J Allergy Clin Immunol. 2010. február 1.;125(2):AB93.
  11. Farid R, Ahanchian H, Jabbari F, Moghiman T. Effect of a new synbiotic mixture on atopic dermatitis in children: a randomized-controlled trial. Iran J Pediatr. 2011. június;21(2):225–30.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »