Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Érdemes-e probiotikumot használni a székrekedésre várandósság alatt és után?

A szülés előtt és azt követően, a gyermekágyi időszakban, általánosságban előforduló egészségi panasz a székrekedés a kismamák körében. Sokan nem tudják, hogy mi az oka a kialakult kellemetlen és sokszor igen fájdalmas tüneteknek és mit tehetnének ellene.

Székrekedés a terhesség alatt az esetek 25–40%-ában alakul ki [1]. Az alapvető okok között szerepelhet korábban kialakult aranyér, ami rosszabb állapotba kerülhet a szoptatási időszakra. A székrekedés létrejöttéhez hozzájárul ilyenkor a progeszteron hormon is, ami a terhesség védelmét szolgálja ugyan a várandósság során, de egyben a vénák falát (így a végbél vénáit is) tágítja. Nem segíti a helyzetet a terhesség vége felé a baba növekedése miatt kialakult fizikai nyomás sem, ami ezt a régiót érinti. A nyomás miatt a lokálisan pangó keringés fokozza az aranyér kialakulásának kockázatát. A várandósság emellett megváltoztatja az életmódbeli és étkezési szokásokat is, amely székrekedéshez vezethet önmagában is [2]. A terhesség során szükséges vaskészítmények szintén erősítik ezt a problémát [1].

A várandósság alatt bekövetkező természetes változások kedveznek a székrekedés kialakulásának.

Arra már több korábbi vizsgálat is rámutatott, hogy a különböző okokból kialakult székrekedések esetében a probiotikumok ígéretes eszközök lehetnek a tünetek enyhítésében [pl. 3]. Alkalmazásuk a várandósság során és a szülést követően egyébként több szempontból is hasznos, ahogyan arra már számos cikk utalt [pl. 4]. Az anyai szervezetben a probiotikumok alkalmazása a bélflórára és a hüvelyflórára több pozitív hatást gyakorol, sőt úgy tűnik, hogy a magzat számára is kifejezetten előnyös [4]. A terhesség alatt szedett probiotikumok hatásaival foglalkozó egyik legfrissebb, átfogó jellegű, összefoglaló tanulmány elemzése alapján a szerzők megállapították, hogy a probiotikumok alkalmazása biztonságos és tolerálható a terhesség alatt, mellékhatások pedig nincsenek [5].

A probiotikumok alkalmazásának számos előnye van a terhesség alatt és után.

A különböző eredetű székrekedések esetében a tranzitidő normalizálásában, valamint az ezzel járó diszkomfort helyreállításában a probiotikumok mind gyerekeknél [6,7] és felnőtteknél [3] is több ízben sikeresnek bizonyultak, azáltal, hogy befolyásolták a bélmozgások frekvenciáját és enyhítették a hasi görcsöket. Természetesen mindig hozzá kell tenni, hogy a probiotikumok használatával kiváltott terápiás hatás mindenképpen faj-, törzs-, dózis-, valamint a behatási idő függvénye.

Kismama

Egy új vizsgálat eredményei szerint a terhesség során kialakult székrekedés tüneteinek enyhítésében sikerrel alkalmazhatók a probiotikumok [8]. A Lactobacillus casei törzset tartalmazó fermentált tej fogyasztása a vizsgálat során javította a székrekedéssel összefüggő tüneteket a frissen szült kismamáknál. Hasonlóan pozitív eredményeket kaptak egy kombinált probiotikus készítménnyel végzett vizsgálatban is, amelyben többféle probiotikus törzset mixként alkalmaztak a kismamáknál [9]. Az ún. prebiotikumok (pl. oligoszacharidok) fogyasztása a várandós nők gasztrointesztinális mikrobiótájában éppúgy bifidogén hatású, mint másoknál [10]. Ez azt jelenti, hogy a prebiotikum-használat hatása kedvez a jótékony baktériumok szaporodásának. Éppen ezért a kismamáknál is az lehet a legelőnyösebb, ha a pre- és probiotikum egy készítményben van jelen (szimbiotikum). A helyzet megoldását hagyományosan célzó tudatos étkezés és mozgásforma (medencefenék-torna) bevezetése mellett a probiotikumoknak szerepe lehet a jövőben a kellemetlen tünetek megszüntetésében.

Balassa Tímea MSc
okl. biológus,
tudományos tanácsadó

 

Felhasznált irodalom

  1. Novák János TT.
    A gasztroenterológiai megbetegedések ellátása várandósság alatt.
    LAM. 2007;17(4-5):289–96.
  2. Aranyér terhesség és szoptatás idején:
    http://www.aranyerbetegseg.hu/betegseg-amiket-gyogyitunk/aranyer-terhesseg-es-szoptatas-idejen
  3. Fateh R, Iravani S, Frootan M, Rasouli MR, Saadat S.
    Synbiotic preparation in men suffering from functional constipation: a randomised controlled trial.
    Swiss Med Wkly. 2011;141:w13239.
  4. Wacha J, Szijártó A.
    Probiotikumok és a terhesség.
    Orv Hetil. 2011. március 1.;152(11):420–6.
  5. VandeVusse L, Hanson L, Safdar N.
    Perinatal outcomes of prenatal probiotic and prebiotic administration: an integrative review.
    J Perinat Neonatal Nurs. 2013. december;27(4):288–301; quiz E1–2.
  6. Khodadad A, Sabbaghian M.
    Role of synbiotics in the treatment of childhood constipation: a double-blind randomized placebo controlled trial.
    Iran J Pediatr. 2010. december;20(4):387–92.
  7. Sadeghzadeh M, Rabieefar A, Khoshnevisasl P, Mousavinasab N, Eftekhari K.
    The effect of probiotics on childhood constipation: a randomized controlled double blind clinical trial.
    Int J Pediatr. 2014;2014:937212.
  8. Sakai T, Kubota H, Gawad A, Gheyle L, Ramael S, Oishi K.
    Effect of fermented milk containing Lactobacillus casei strain Shirota on constipation-related symptoms and haemorrhoids in women during puerperium.
    Benef Microbes. 2014. november 6.;1–10.
  9. De Milliano I, Tabbers MM, van der Post JA, Benninga MA.
    Is a multispecies probiotic mixture effective in constipation during pregnancy?
    „A pilot study”. Nutr J. 2012;11:80.
  10. Shadid R, Haarman M, Knol J, Theis W, Beermann C, Rjosk-Dendorfer D, és mtsai.
    Effects of galactooligosaccharide and long-chain fructooligosaccharide supplementation during pregnancy on maternal and neonatal microbiota and immunity—a randomized, double-blind, placebo-controlled study.
    Am J Clin Nutr. 2007. január 11.;86(5):1426–37.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin