Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Humán eredetű Lactobacillus rhamnosus adhéziós képessége hüvelyhám és cervicalis sejtekhez, interakciója a vaginózist okozó patogénekkel

A tanulmányban a probiotikus Lactobacillus rhamnosus Lcr 35 törzs adhéziós képességét vizsgálták cervicalis és hüvelyhám sejtekhez, valamint a hatását a patogén – bakteriális vaginózis okozó – baktériumok (Prevotella bivia, Gardenella vaginalis, Candida albicans) életképességére.

A bakteriális vaginózis (továbbiakban BV) a leggyakoribb fertőző betegség a nemzőképes nők életében. Ha nem kezelik ezt a tünetegyüttest, akkor súlyos következményei lehetnek pl. koraszülés. A betegség kialakulásának oka egyelőre tisztázatlan, jellemzője a laktobacillusok hiánya és az anaerob baktériumok elszaporodása. Az egészséges hüvely mikroflórát a Lactobacillus fajok túlsúlya jellemzi, amelyek védenek a patogénekkel szemben.

Az ajánlott terápia a hüvely fertőzések esetén az orális vagy helyi alkalmazású antibiotikumok, de ezt a hagyományos terápiát gyakori visszatérő fertőzések kísérik. Az antibiotikum kezelés mellé alternatív terápiaként adható Lactobacillus tartalmú készítmény, amely helyreállítja a hüvely mikrobiológiai egyensúlyát. A hüvelyi alkalmazású probiotikumok tulajdonságai törzsenként változnak, így fontos jellemezni az adott baktériumtörzset. Ennek okán ebben a tanulmányban a cervicalis és hüvelyhám sejtekhez való adhéziós képességet, valamint a BV-t gyakran okozó patogénekkel szembeni gátlás mértékét határozták meg. Ha az in vitro kísérletből nem is lehet olyan következtetéseket levonni, mint az in vivo kísérletekből, mindenképpen megkönnyíti az adott probiotikus törzs kiválasztását.

Az adhéziós képesség meghatározásához immortalizált, morfológiailag és funkcionálisan is elkülöníthető epithélsejteket használtak, amelyek az endocervixből, ectocervixből és a hüvelyhámból származnak, hűen tükrözve a hüvelyi traktus különböző szakaszait. Mindhárom sejttípus adott koncentrációjú kultúrájához hozzáadták a Lactobacillus rhamnosus Lcr 35 törzsét háromféle koncentrációban. Minden koncentrációban és minden sejttípushoz képes volt kötődni az Lcr35. Nem volt szignifikáns különbség az 1 és 3 órás inkubáció között, így elmondható, hogy a tejsavbaktérium rövid idő alatt nagy mértékben tud kötődni a hüvelyt alkotó sejtekhez. A hüvely epithél sejtjeihez való kötődés és kolonizáció megakadályozza a patogének elszaporodását. A vizsgálat másik fő témája az Lcr35 BV-t okozó patogénekre való hatása. A vizsgált patogén organizmusok Prevotella bivia, Gardenella vaginalis, Candida albicans. Minden betegséget okozó törzset külön-külön is inkubáltak kontrollként, továbbá minden patogénhez hozzáadták az Lcr 35 probiotikus törzset is 37-on anaerob körülmények között. . A csak patogén törzset tartalmazó mediumokban 4 óra után elkezdett lassan csökkenni a sejtszám, míg az Lcr35-t is tartalmazó kultúrákban 8 óra után drámaian lecsökkent a patogén törzsek száma. A laktobacillusok száma egyszer sem csökkent, vagy konstans maradt pl. Candida albicans-szal szemben, vagy növekedést mutatott a G. vaginalis és a P.bivia esetében.

Az eredmények alapján elmondható, hogy az Lcr 35 baktericid hatása mutatkozott meg a P.bivia és G.vaginalis esetében. A Lactobacillus nemzetség különleges tagjának gátló képessége nemcsak a baktériumok esetében, hanem a Candida albicans szaporodását is redukálta.

A megfelelően kiválasztott Lactobacillus törzs a nőkben előforduló urogenitális fertőzésekre profilaktikus ill. megelőző jelleggel alkalmazható. A Lactobacillus rhamnosus Lcr35 megfelelő jelöltnek bizonyult a bakteriális vaginózis és a Candida által okozott vaginitis ellen, mivel magukhoz a cervicalis és vaginalis sejtekhez kiválóan adherál, valamint a patogén organizmusok szaporodását gátolja.

Felhasznált irodalom

  1. Coudeyras, S., Jugie, G., Vermerie, M., Forestier, C. Adhesion of human probiotic Lactobacillus rhamnosus to cervical and vaginal cells and interaction with vaginosis-associated pathogens, Infectious Diseases in Obstetrics and Gynecology Vol 2008, Article ID 549640, p1-5; doi:10.1155/2008/549640

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Tudományos kérdésekben dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin