Ötféle probiotikus törzset tartalmazó fermentált tejtermék naponta fogyasztva befolyásolhatja az érzelmekért és érzékelésért felelős agyi területek aktivitását.

A tanulmány jelentőségét alátámasztja, hogy ez az első olyan egészséges embereken végzett vizsgálat, amely a probiotikumok és agyi aktivitás kapcsolatát vizsgálja. Az amerikai UCLA egyetem kutatói szerint: ?Bár a bél mikrobióta és a hangulatváltozások közti kapcsolatot preklinikai vizsgálatok alátámasztják, és egy IBS betegekkel végzett nemrég publikált tanulmány is alátámasztja ezt a hipotézist, mégis ez az első olyan tanulmány, amely bemutatja egy rendszeresen fogyasztott, probiotikus fermentált tejkészítmény hatását a humán bél-agy kommunikáció tekintetében?.

A probiotikumok bélrendszerre gyakorolt jótékony hatása már köztudott. A bélrendszerről és annak mikrobiótájáról azonban egyre több adat áll rendelkezésre, így szerepük egyre inkább szélesedik: a probiotikumoknak szerepet tulajdonítanak a testtömeg szabályozásban, az immunrendszer támogatásában és az allergiás válaszreakciók modulálásában, valamint a megfelelő száj mikroflóra megteremtésében és a koleszterin szint csökkentésében is.

Rágcsálókkal végzett tanulmányok tanúsága szerint a bél mikrobióta módosítása megváltoztathatja a szignalizációs folyamatokat, emocionális viselkedést és az ösztönös reflexeket.

Tillisch és munkatársai 36 egészséges nővel végezték a jelen tanulmányt, akiknek sem gasztrointesztinális, sem pszichés panaszuk nem volt. Randomizált módon osztották be őket a három csoport valamelyikébe: az első csoport probiotikus joghurtot kapott (n=12), a második csoport sima joghurtot (n=11), és a harmadik csoport nem kapott semmit (n=13). A probiotikus joghurtban Bifidobacterium animalis subsp. Lactis, Streptococcus thermophilus, Lactobacillus bulgaricus, Lactococcus lactis subsp Lactis. A vizsgálat négy héten keresztül tartott, és naponta kétszer kaptak a joghurtokból. Az eredmények azt mutatják, hogy a probiotikus baktériumok képesek voltak megváltoztatni a kiterjedt agyi hálózat érzékenységét.

A résztvevőket funkcionális MRI-vel vizsgálták az intervenciót megelőzően és utána is. Az agyi aktivitást különböző érzelmeket kiváltó arcfelismerő feladatokkal és a nyugalmi állapotban mérték. Az eredmények azt mutatták, hogy a probiotikus joghurt bevitel hatására nemcsak a közvetlen feladattal kapcsolatos agyi területek, hanem más funkciós egységek aktivitása is fokozódott (affektív, viszceroszenzoros és szomatoszenzoros területek). A nyugalmi állapotban lévő agy intrinsic aktivitásában bekövetkező változások arra engednek következtetni, hogy a probiotikum megemésztése a középagyi kapcsolatok megváltozásához köthető. Ezzel magyarázható az aktivitás mintázatának megváltozása a feladat végrehajtása során.

Az elképzelés bizonyítást nyert, miszerint létezik kapcsolat az agy és a bél között, és ez megváltoztatható még egészséges egyénekben is. Ezeknek a szignalizációs útvonalaknak további felderítése szükséges annak megállapításához, hogy a mikrobióta és az agy kapcsolata szerepet játszik-e olyan folyamatokban mint pl. fájdalom érzékenység modulálása, stressz válasz, hangulat vagy szorongás reakciók.

Ha ezen útvonalak létjogosultsága bizonyosságot nyer, akkor ez akár olyan terápiás alkalmazási lehetőségnek adhatna teret, amely az abnormális fájdalom és az abnormális stressz válasz kialakulásához vezet. Létrejöttének oka pedig a bélben kialakult diszbiózis.

Felhasznált irodalom

1. K.Tillisch et al (2013)
   Consumption of fermented milk product with probiotic modulates brain activity,
   Gastroenterology Volume 144, Issue 7, June 2013, Pages 1394 – 1401.e4