A bakteriális vaginózis kezelésének bevált módja a helyi antibiotikumos kezelés. A szájon át alkalmazott és a helyi, kenőcsös kezelés eredményeként a fertőzés egyaránt eredményesen leküzdhető, ugyanakkor a vaginális flóra probiotikus baktériumai, a vaginális flóra védelméért felelős lactobacillusok is elpusztulnak. A probiotikus flóra helyreállításának jelentősége az igen gyakori visszatérő fertőzések megelőzésében van.

Egy finn munkacsoport¹ azt vizsgálta, hogy mennyi időnek kell eltelnie a helyileg alkalmazott antibiotikum-kezelés és a probiotikus lactobacillusok vaginális pótlása között.

A helyi antibiotikumos kezelést követően mintát vettek a hüvelyi váladékból és vizsgálták a gyógyszer koncentrációját a kezelést követő első, harmadik, ötödik és nyolcadik napon. A vaginális gyógyszerkoncentráció már az első nap után gyorsan csökkent, azonban még jól kimutatható volt a kezelés utáni harmadik napon is. A nyolcadik nap után a koncentráció már minden résztvevő esetében kimutathatatlan volt. A kutatók véleménye szerint az antibiotikum kezelést követő ötödik nap előtt ne adjunk probiotikumot.

Ez a vizsgálati eredmény egybevág azzal a korábbi, osztrák vizsgálattal, melyet 190 bakteriális vaginózisban szenvedő beteg részvételével végeztek². Az antibiotikus kezelést követően a Lactobacillus casei rhamnosus Lcr35-ös törzset hét napig, helyi kezelés formájában alkalmazták. Szignifikáns különbségnek tekintették, ha a Nugent pont értéke legalább 5 ponttal csökkent. A probiotikus utókezelést kapott csoport esetében igen szignifikáns (P < 0.001) különbséget figyeltek meg a kontroll csoporthoz képest.

Egy 2010-ben lezajlott vizsgálatban³, a probiotikumoknak a megelőzésben kifejtett hatását vizsgálták metronidazol adagolása mellett. A metronidazollal és probiotikummal kezelt betegek esetében a fertőzés visszatérésének aránya jelentősen csökkent a csak tisztán metronidazolt kapott betegekéhez képest. A vizsgálat következtetése szerint a hatás a kezelést követően hosszú ideig (4, 8 és 12 hét után is) fennállt.

A probiotikumok helyi alkalmazásának előnyei már régóta ismertek a bakteriális vaginózis kezelésében, melyet az azóta megjelent vizsgálatok tovább erősítettek.

Felhasznált irodalom

1. Eriksson K, Larsson PG, Nilsson M, Forsum U.
   Vaginal retention of locally administered clindamycin. APMIS. 2011 Jun;119(6):373-6.
2. Petricevic L, Witt A.
   The role of Lactobacillus casei rhamnosus Lcr35 in restoring the normal vaginal flora after antibiotic treatment of bacterial vaginosis. BJOG. 2008 Oct;115(11):1369-74.
3. Thulkar J, Kriplani A, Agarwal N.
   Probiotic and metronidazole treatment for recurrent bacterial vaginosis. Int J Gynaecol Obstet. 2010 Mar;108(3):251-2