Évtizedek óta vizsgálják a probiotikumok alkalmazási lehetőségeit a laktóz intolerancia kezelésében, a Lactobacillus bulgaricus (LB), Streptococcus thermophilus (ST), valamint a Bifidobacterium és más Lactobacillus fajok vonatkozásában. A tanulmányok nagy része a LB és ST tartalmú joghurt laktóz megemészthetőségére irányul, a tejjel és nem élő baktériumokat tartalmazó joghurttal összehasonlítva.

Ezeknek a vizsgálatoknak általános következtetései:

• Bizonyos probiotikumok megfelelő dózisban adagolva csökkenthetik a laktóz emésztés nehézségével összeköthető tüneteket.
• Ez a képesség törzs- és dózis specifikus, bár a hatásosság fajspecifikus a LB és ST fajokra.
• A probiotikumok mechanizmusukat tekintve több ponton segíthetik a laktóz emésztést: mikrobiális laktáz felszabadul a vékonybélben és/vagy megváltoztatják a vastagbél mikroflórájának fermentációs mintázatát.
• Élő baktériumok hatékonyabbak a hőkezelteknél

Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált probiotikus baktériumok in vitro meghatározott laktáz enzim szintjei és a kilégzéses teszttel mért hidrogén mennyisége között nem fedezhető fel összefüggés. Ebből egyrészt az is következik, hogy az összefüggés felderítésére az alkalmazott módszer nem alkalmas, másrészt az is megállapítható, hogy az elérhető laktáz mennyiség sokkal fontosabb az abszolút értékben termelt laktáz mennyiségnél.

A Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus vékonybélben való laktáz felszabadítás szempontjából hatásosabbnak bizonyult más „tipikus” probiotikus baktériumokhoz képest, amelyek inkább a vastagbélben fejtik ki hatásukat, és a tünet együttes enyhítésében játszanak inkább szerepet. Az 1. ábra mutatja, hogy a LB és ST fajokat tartalmazó joghurt sokkal hatásosabb a kilélegzett hidrogén mennyiség csökkentésében, mint a többi vizsgált termék. A béta-galaktozidáz magas szintjének köszönhető ez, illetve annak, hogy a sejtfalaik az epe hatására lebomlanak és segíteni tudnak in situ a laktóz lebontásban.

Egy olyan vizsgálatban, amelyben laktóz intoleráns gyermekeknek adtak vagy ST, LB-t tartalmazó vagy Lactobacillus acidophilus NCFM törzset tartalmazó tejet azt az eredményt kapták, hogy a kétféle baktériumot tartalmazó készítmény csökkentette a kilélegzett H2 mennyiségét és GI tüneteket, míg a Lactobacillus acidophilus a GI tüneteket csökkentette.

A vizsgálatok eredményeiből látszik, hogy szükséges olyan további tanulmányok elvégzését, amelyek a különböző mikróbák hatásmechanizmusát derítik fel.

A Streptococcus thermophilus és a Lactobacillus bulgaricus az in situ laktóz emésztésben való hatékony közreműködése akkor működhet, ha a probiotikum és a laktóz egy időben kerül az emésztőrendszerbe. Ugyanakkor pl. a Lactobacillus acidophilus esetén, amely a bélmikrobióta összetételére és funkciójára hat, egy sokkal inkább fenntartható hatás érhető el, anélkül, hogy egyszerre vinnénk be a tejterméket és a probiotikumot.

1. ábra: Minden termék 18 g laktózt tartalmazott adagonként, kivéve a laktóz hidrolizált tejet, amely 5 g-ot, n=10 felnőtt

A címben feltett kérdésre tehát a válasz egyértelműen igen, a probiotikumok hatásosak lehetnek a laktóz intolerancia tüneteinek enyhítésében illetve a laktóz emésztését is elősegíthetik. Természetesen mint minden probiotikumnak, a hatásuk törzsspecifikus és dózisfüggő.

Felhasznált irodalom

Sanders, Mary Ellen. "Strategies for Managing Individuals With Diagnosed Lactose Intolerance: Probiotics." Lactose Intolerance and Health Program and Abstracts (2010): 109.