A témakörben az eddigi klinikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a bélflóra fontos szerepet játszik a gasztrointesztinális problémákban.

Annak érdekében készült egy szisztematikus, szakirodalmi összegzés (Hungin et al., 2013), hogy a klinikumban dolgozók gyakorlati leírást kaphassanak az alsó gyomor- és bélrendszeri tünetek/problémák kezelése folyamán a probiotikumok meghatározott szerepéről.

A szisztematikus irodalmi kutatás a randomizált, placebo-kontrollált, felnőttekkel végzett klinikai vizsgálatok eredményeit értékelte, osztályozva az egyes bizonyítékokat a tünetek/problémák szerint. A következtetéseket és állításokat külön-külön határozták meg a különböző probiotikumokra, tekintettel arra, hogy nem általánosíthatóak a kijelentések.

Az összefoglaló 37 tanulmányt értékelt, többségükben az irritábilis bél szindrómával (IBS) foglalkoztak vagy antibiotikumok okozta hasmenéssel. A megállapítások 100%-os egyetértéssel és magas bizonyítottság mellett az alábbiak:

• Bizonyos specifikus probiotikumok segítenek csökkenteni az általános tüneteket és hasi fájdalmakat néhány IBS betegnél.
• Antibiotikumokat szedő és/vagy Helicobacter pylori eradikációs terápiában részesülő betegek körében bizonyos specifikus probiotikumok hasznosak adjuvánsként megelőzésre és az antibiotikummal összefüggő hasmenés (ADD) intenzitásának és időtartamának csökkentésére.
• A probiotikumok biztonságosak a betegek alapellátásában.

70-100%-os egyetértésben a következőket állapították meg mérsékelt bizonyítottság szintje mellett:

• Bizonyos specifikus probiotikumok segítenek enyhíteni az általános tüneteket néhány hasmenéssel küzdő IBS betegnél és csökkentik a puffadást, feszülést, valamint javítják a bélmozgás frekvenciáját és folyamatosságát.
• Néhány probiotikum azáltal, hogy csökkentette a tüneteket életminőség javulást eredményezett.

Következtetés:

Bizonyos meghatározott, specifikus probiotikumok előnyösek lehetnek az irritábilis bél szindróma (IBS) és az antibiotikummal összefüggő hasmenés esetében. Viszonylag kevés tanulmány született más indikáció esetében, ezért további vizsgálatokra van szükség ezekre vonatkozóan. Ez a tanulmány gyakorlati útmutatót nyújt abban, hogy melyik probiotikumot érdemes választani egy adott problémára.

Felhasznált irodalom

1. Hungin, A.P.S., Mulligan, C., Pot, B., Whorwell, P., Agreus, L., Fracasso, P., Lionis, C., Mendive, J., Philippart de Foy, J.-M., Rubin, G., Winchester, C., Wit, N., 2013. Systematic review: probiotics in the management of lower gastrointestinal symptoms in clinical practice - an evidence-based international guide. Aliment Pharmacol Ther 38, 864?886. doi:10.1111/apt.12460