Új alternatív kezelés irritábilis bél szindrómában: Lcr35® probiotikum
Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélpanaszok együttesét jelenti. A betegséggel csak az érintettek 30%-a fordul orvoshoz, noha a világ teljes lakosságának közel 10-20%-a szenved a tüneteitől. Kevés igazán hatékony eszköz létezik, amellyel segíteni lehet a betegek állapotán.
Az utóbbi években előtérbe került egy ígéretes probiotikus törzs alkalmazása az IBS betegeknél. A Lactobacillus casei rhamnosus baktérium speciális törzs (Lcr35®) használata több szempontból is sikeres lehet.
Az Lcr35 törzs hatásmechanizmusának vizsgálata során igazolták (Forestier et al., 2001), hogy in vitro modellben az Lcr35 törzs erős adhézióval kötődik a bél sejtjeihez (1.ábra). Azt is sikerült igazolnia ennek a kísérletnek, hogy a kísérletben vizsgált 3 enteropatogén kórokozó tapadását gátolni is képes: Escherichia coli (EPEC), enterotoxikus Escherichia coli (ETEC) és Klebsiella pneumoniae (2.ábra).
Ezen felül kiderült, ugyanebben a vizsgálatsorozatban, hogy az Lcr35 sejtmentes közegének antibiotikus hatása van 9 humán patogén esetében is: ETEC, EPEC, a K. pneumoniae, Shigella flexneri, a Salmonella Typhimurium, Enterobacter cloacae, Pseudomonas aeruginosa, Enterococcus faecalis és a Clostridium difficile. Az összes kórokozó törzs növekedését képes volt gátolni az Lcr35 a kísérletben.
Egy másik, igen érdekes kutatás egereken és egészséges önkéntes embereken is elvégzett kísérletsorozat eredményeit ismerteti (de Champs et al., 2003). Az Lcr35 törzzsel való kezelés (szájon át) után a székletmintákat vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen az Lcr35 kolonizációs képessége in vivo. A vizsgálatok igazolták, hogy az Lcr35 mennyisége megnő a mintákban, és a beadást követő időszakban igazolták a törzs további jelentétét, tehát az Lcr35 túléli a gastrointestinális körülményeket és képes fennmaradó populációt létrehozni a bélben.
Egy későbbi in vitro vizsgálatban (Fang et al., 2010) a Lactobacillus casei subsp. rhamnosus (Lcr35) gyulladásgátló és barrierképzést erősítő hatását vizsgálták olyan bél sejteken (Caco-2 intesztinális epitél sejt), amelyek ezt megelőzőleg Salmonella LPS baktériumnak voltak kitéve.
Az eredmények röviden: Az Lcr35 beoltása után 48 óra elteltével az Lcr35 kezelés jelentősen gátolta a bazolaterális interleukin-8 (IL-8) szekréciót. A PCR analízis kimutatta, hogy a Salmonella baktériummal stimulált bél sejtekben 48 órával az Lcr35 kezelést követően szignifikánsan csökken az MCP-1 fehérje mRNS expresszió (3.ábra) és trend szinten a IL-8 mRNS expresszió is. Míg nem befolyásolta az Lcr35 kezelés a TGFβ1 mRNS expressziót.
Konklúzió
Az Lcr35 törzs gyulladáscsökkentő hatást fejt ki és enyhíti barrier diszfunkciót, ami a Salmonella LPS által előkezelt és begyulladt bél hámsejteknél kialakult az in vitro kísérleti felállításban.
Korábbi tanulmányok (pl.: Johansson et al., 1998; Sen et al., 2002; Macfarlane and Gibson, 1997) már rámutattak arra is, hogy a Lactobacillusok képesek csökkenteni a gázképződést azáltal, hogy a gáztermelő baktériumok proliferációját gátolják.
Az eredmények alapján az Lcr35® törzs baktériumai
- a bél sejtjeihez tapadnak (Forestier et al., 2001)
- gátolják az enteropatogén kórokozók megtelepedését és szaporodását (Forestier et al., 2001)
- megnövelik a bélben a lactobacillusok és bifidobaktériumok számát (de Champs et al., 2003)
- Az Lcr35® kezelés befejezését követően (még 3 héttel is) jelen van a törzs a bélben, tehát túlél és kolonizál (de Champs et al., 2003)!
- Az Lcr35® csökkentheti a gázképződést.
Ezen eredmények alapján az Lcr35 ígéretesnek tűnt a különböző gasztrointesztinális betegségek tüneteinek csökkentésében. Ezért megvizsgálták in vivo humán klinikai vizsgálatban a hatékonyságát IBS esetében. Tovább a részletekre.
Felhasznált irodalom
- De Champs, C., Maroncle, N., Balestrino, D., Rich, C., Forestier, C., 2003. Persistence of colonization of intestinal mucosa by a probiotic strain, Lactobacillus casei subsp. rhamnosus Lcr35, after oral consumption. J. Clin. Microbiol. 41, 1270–1273.
- Fang, H.-W., Fang, S.-B., Chiang Chiau, J.-S., Yeung, C.-Y., Chan, W.-T., Jiang, C.-B., Cheng, M.-L., Lee, H.-C., 2010. Inhibitory effects of Lactobacillus casei subsp. rhamnosus on Salmonella lipopolysaccharide-induced inflammation and epithelial barrier dysfunction in a co-culture model using Caco-2/peripheral blood mononuclear cells. J. Med. Microbiol. 59, 573–579. doi:10.1099/jmm.0.009662-0
- Forestier, C., De Champs, C., Vatoux, C., Joly, B., 2001. Probiotic activities of Lactobacillus casei rhamnosus: in vitro adherence to intestinal cells and antimicrobial properties. Res. Microbiol. 152, 167–173.
- Johansson, M.L., Nobaek, S., Berggren, A., Nyman, M., Björck, I., Ahrné, S., Jeppsson, B., Molin, G., 1998. Survival of Lactobacillus plantarum DSM 9843 (299v), and effect on the short-chain fatty acid content of faeces after ingestion of a rose-hip drink with fermented oats. Int. J. Food Microbiol. 42, 29–38.
- Macfarlane, G.T., Gibson, G.R., 1997. Carbohydrate Fermentation, Energy Transduction and Gas Metabolism in the Human Large Intestine, in: Mackie, R.I., White, B.A. (Eds.), Gastrointestinal Microbiology, Chapman & Hall Microbiology Series. Springer US, pp. 269–318.
- Sen, S., Mullan, M.M., Parker, T.J., Woolner, J.T., Tarry, S.A., Hunter, J.O., 2002. Effect of Lactobacillus plantarum 299v on colonic fermentation and symptoms of irritable bowel syndrome. Dig. Dis. Sci. 47, 2615–2620.
Dr. Bencz Zoltán
tudományos munkatárs