A hasnyálmirigyrák kezelése a műtét és a posztoperatív kemoterápiás kezelés az egyetlen esély az igen rossz prognózisú daganat túlélésére. Figyelemmel kell lenni a bélflóra sérülésére is, mivel ez a kezelés során fokozhatja a beteg panaszait és összetéveszthető a kemoterápiás szer egyéb mellékhatásával.

A daganat kifejlődését nemritkán a hasnyálmirigy krónikus gyulladása előzi meg, amely komoly emésztési zavarokat (ún. maldigestiot) okoz. A hasnyálmirigy enzimek a szervezetben folyamatosan hasznosítják, lebontják a fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmú tápanyagokat, és a szénhidrátanyagcserét szabályozó szigetsejt hormonokkal a szervezet alapvető funkcióit befolyásolják.

A malignus tumor és a krónikus pancreatitis főbb tünetei emésztési zavarok képében jelentkeznek: hasi puffadás, hasmenés és zsírszékelés jöhet létre. Étvágytalanság, lassan kialakuló icterus tumor gyanúját kelti. A krónikus hasnyálmirigygyulladás leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás. A hasnyálmirigy károsodás oka, hogy az alkohol az epevezeték nyombélbe való beszájadzásánál lévő kis billentyűnek, az. Oddi sphyncternek a görcsét okozza. A zsírdús étkezés által kiváltott nagyfokú hasnyálmirigy enzim ürülése a hasnyálmirigy vezetéken keresztül ugyancsak a nyombélbe ürül ezen a billentyűn keresztül. Azonban, ha pangás lép fel, a vezetékben fehérjedugók keletkeznek és ekkor a hasnyálmirigy „önmagát emészti”. Hasi fájdalom, görcsök, puffadások jelzik a kóros állapotot. Három stádiumát különböztetik meg („manchester-i osztályozás”): A hasi fájdalom és a képalkotó vizsgálatok mindhárom esetben jelzik a betegséget. Enyhe eset nem igényel fájdalomcsillapítást és megtartott az exocrin és endocrin funkció. Mérsékelt esetben azonban rendszeres (opioid) fájdalomcsillapítás szükséges és kimutathatóan sérült a funkció. Súlyos esetben már szövődmények lépnek fel: epeúti szűkület, duodenum szűkület, diabetes mellitus, súlyos zsírszékelés. Sajnos a panaszok elfedhetik a daganat kifejlődését és a beteg már sokszor sárgasággal járó epeúti elzáródással jelentkezik orvosánál. A tünetek egy része a maldigestio okozta bélflóra sérüléssel is összefügg.

Az elvégzett laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok, majd az azt követő finomtű biopszia bizonyítják a hasnyálmirigyrák fennállását. Differenciáldiagnosztikai szempontból a pancreas funkciós tesztek közül a keményítő terhelés és a széklet elasztáz vizsgálat krónikus gyulladást igazolhat. Szerencsére vannak más, enyhébb lefolyású, könnyebben kezelhető betegségek is, de a puffadás, hasi feszülés tüneti kezelése nem könnyű. Ha kimutatható más alapprobléma van (pl. laktáz hiány) annak megoldása viszont sikerélményt nyújt. Tejcukormentes diéta látványosan megszünteti a panaszokat. Ha a panaszokat bélmozgási zavar okozza, ún. prokineticumok (gyomor- bélürülést elősegítő gyógyszerek) adása javallott. Széklet rendezés, diéta (gázképző hüvelyesek kerülése, zsírszegény étrend, durva rostok, korpa kerülése, epekímélő étrend), gáztalanító gyógyszerek adása is hatásos lehet. A kezelés a fájdalomcsillapításon kívül a közepes-súlyos esetekben a megfelelő dózisban adagolt pancreas enzim szubsztitúció.

Mi a vastagbél microbiom jelentősége?

A pancreas tumorok kezelése során adott kemoterápiás szereken kívül, tartós antibioticumszedés, egyes savgátlók, rheumagyógyszerek) is káros irányba befolyásolhatják a bélflórát.

Az emberi szervezet működésének egyik alappillére a normális bélflóra, az emésztőrendszerben közreműködő több, mint 500 mikroorganizmus harmonikus működése. Ha az egyensúly felbomlik, a szervezet a kórokozókkal szemben egyre védtelenebbé válik. A bélflóra összetétele megváltozik, káros folyamatok láncolata alakul ki. Így lesz egy „támadó fél” az addig barátságos „szomszédból”.

Amikor megszületünk, még nem tartalmaz baktériumokat a bélrendszerünk, de néhány nap múlva már megjelennek az első törzsek és a 4.-5. hétre létrejön a „bélflóra”, az emberi szervezet egyik legfontosabb gátja a fertőzésekkel szemben. Egy nagy „gyár” kezd el működésbe jönni, amelynek összehangolt tevékenysége élettani folyamatok sorozatában játszik vezető szerepet. Azonban a tápcsatorna különböző szakaszaiban más-más a bélbaktériumok koncentrációja. A gyomorban és a vékonybél első szakaszában ez kisszámú (<10³/ml) a gyomorsav gátló hatása miatt, majd a vékonybélben számuk növekszik, de az első harmad akár csíramentes is lehet. A vastagbél az, amely a legnagyobb koncentrációban tartalmazza a bélbaktériumokat, ám itt már megtelepednek az ártalmas fajok is. Ha a bektériumok a vékonybél kezdeti szakaszában is felszaporodnak: „bakteriális túlburjánzásról”, ún. kontaminált vékonybél szindrómáról beszélünk. A vékonybél bakteriális összetétele megváltozik, megjelennek a kóros formák.

A tápanyagok bejutásával a gyomor, a hasnyálmirigynedv, valamint az epetermelés elindul, megindul a kórokozókkal szemben működő nyáktermelés és egy bonyolult immunmechanizmus, amely kiiktatja a káros tényezőket, köztük a kórokozó baktériumokat is. „Mellettük áll” a bél normális baktériumflórája is, amely akadályozza a „bűnös” baktériumok bejutását, támogatja a védő nyákréteg működését, vitaminokat és jótékony ún. rövid szénláncú zsírsavakat termel.

A bakteriális túlnövekedés együtt jár egyéb kórképekkel is, ezért a tünet együttes igen változó lehet. Általában hasi puffadás, kellemetlen hasi érzés (dyscomfort), hasmenés a fő tünet. Hozzájárulhat krónikus vitamin- és vashiány, amelynek további következményei a fogyás, gyengeség, vérszegénység, fehérjehiány. A hiánybetegségek egyéb tünete lehet a végtagzsibbadás és fájdalom, valamint szívritmuszavarok. A kálcium és D-vitamin felszívódás zavara csontritkulást okozhat az ehhez társuló fájdalmakkal, néha spontán törésekkel.

Összefoglalás

A hasnyálmirigy carcinoma terápiája alapos körültekintést igényel. A tumor kezelésének alapja a sebészi beavatkozás, krónikus gyulladás fennállásakor pancreas enzimkészítmény szedése és probiotikumok adása követhet a bélflóra helyreállítására. Nagyon fontos a speciális diéta, amelynek alapja a szigorú alkohol absztinencia, a gyakori de kismértékű étkezés, a nehéz, zsíros ételek kerülése. A beteg életminőségének megfelelő szinten tartása komoly kihívást jelent a kezelőorvos számára.

Irodalom

1. Allister F, Khan AW, Helmink B, Wargo JA: The tumor microbiome in pancreatic cancer, baxteria and beyond. Cancer Cell, 2019, 36(6), 577-579.
2. Dumonceau JM, Delhaye M, Tringali A és mtsai: Endoscopic treatment of chronic pancreatitis: European Society of Gastrointestinal Endoscopy (ESGE) Clinical Guideline. Endoscopy 2012; 44:784-800.
3. Hocke M, Ignee A, Dietrich CF: Advanced endosonographic diagnostic tools for discrimination of focal chronic pancreatitis and pancreatic carcinoma – Elastography, contrast enhanced high mechanical index (CEHMI) and low mechanical index (CELMI) endosonography in direct comparison. Z Gastroenterol 2012; 50(2): 199-203.
4. Jing Li J, Zhu M, Kashyap PC et al: The role of microbiome in pancreatic cancer. Cancer Met Rev 2021, 40, 777-789.
5. Von Hoff DD és mtsai: Increased survival in pancreatic cancer with nab-paclitaxel plus gemcitabine. N Engl J Med 2013, 369, 18 1691-1703.