Böjtölni sokan szoktak, tudatosan böjtölni kevesebben. A szakszerűen kivitelezett koplalásnak, így az intermittáló böjtnek számos kedvező élettani hatása lehet; a koplalások és étkezések ritmikus változása az intesztinális mikrobiomra is előnyösen hathat.

Az intermittáló (szakaszos vagy időszakos) böjt változó időtartamú étkezési szünetek beiktatását jelenti. Az intermittáló böjtnek több formája létezik: az ún. 16/8 módszer szerint délelőtt 10 óra és este 6 óra között, az ún. 14/10 módszer szerint pedig reggel 9 és este 7 óra között megengedett csak az étkezés. Így minden nap 16, valamint 14 órás étkezési szünet (=koplalás) valósul meg (1,2).

Az időszakos böjt során kalóriabeviteli megszorításról nincs szó, de a kalóriákhoz és makrotápanyagokhoz egy viszonylag rövid időintervallumon belül jut hozzá a szervezet. Az időszakos böjt előnye a hagyományos diétákkal szemben, hogy a koplalási időszakban a szervezet – utánpótlás hiányában – a máj energiaraktárait, majd ezek kiürülése után a zsírraktárokat kezdi felhasználni.

Az intermittáló böjt hatására csökken a testtömeg, javul a szervezet inzulinérzékenysége, csökken a vér koleszterinszintje és a vérnyomás (1,2).

Leszögezendő azonban, hogy a nem megfelelő módon tartott intermittáló böjt veszélyes lehet a szervezetre. Az elégtelen mennyiségű folyadékbevitel kiszáradáshoz vezethet, illetve a koplalás fejfájást, ingerlékenységet, székrekedést okozhat (1).

Az intermittáló koplalás előnyös hatással van a bélflórára

A bélcsatornát kolonizáló mikroorganizmusok összetétele napról napra változik, nagyrészt az elfogyasztott táplálékkal összefüggő módon. Úgy tűnik, hogy az emésztő és szintetizáló feladatok ellátása közepette a bélbaktériumoknak is szüksége van pihenésre, regenerálódásra. A 8 órás éjszakai alvás kedvező hatású a bélflórára. Hasonló elven lehet előnyös az ennél hosszabb ideig tartó „szünet” is, akár az intermittáló böjtölés koplalási szakasza formájában.

Már korábban leírták, hogy a böjtölés növeli a bélflóra taxonómiai diverzitását, vagyis előnyös módon sokszínűbbé teszi a bélben élő mikroorganizmusok közösségét.

Kimutatták azt is, hogy az éhezéses fázisokban az anaerob baktériumok egy csoportja, az ún. Lachnospiraceae jelentős szaporodásnak indul. Ezek a Lachnospiraceae baktériumok butirátot termelnek a bélben. A butirát egy rövid szénláncú zsírsav (short chain fatty acid; SCFA), amelyhez számos előnyös élettani hatás kapcsolható, többek között kedvező metabolikus és anti-age hatások is.

Az intermittáló böjtölés tehát előnyös hatással lehet a bélben élő baktériumok összetételére, és következményesen az intesztinális mikrobiom által befolyásolt életfolyamatokra is.

Forrás

1. https://egeszsegvonal.gov.hu/i-j/1772-intermittalo-bojt.html; utolsó elérés: 2023.02.13.
2. https://www.news-medical.net/health/The-Effect-of-Intermittent-Fasting-on-the-Gut-Microbiome.aspx; utolsó elérés: 2023.02.13.