Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A bélflóra hatása a nem-alkoholos zsírmájbetegség kialakulására 1. rész

Az egyik leggyakoribb májbetegség az NAFLD a lakosság közel 20%-át érinti (!), egyes források az előfordulását még ennél magasabbra is becsülik (1). Mivel a lakosságban az elhízott betegek aránya jelentősen növekszik, ezért szembe kell nézni az NAFLD egyre gyakoribb megjelenésével nem csupán a felnőtt, de a gyermekek között is.

Az NAFLD további következménye lehet a NASH (nem-alkoholos steatohepatitis) kialakulása, amely a lakosság közel 5%-át is érintheti. A NAFLD patomechanizmusát a ’két csapás’ elméletével írják le általában, ahol az első csapás a triglicerid felhalmozódás a májban, míg a második, a kóros mértékű szabadgyök termelődés. Utóbbi következtében gyulladás majd kötőszövet képződés jelentkezik.

képA klasszikus megközelítés mellett egyre gyakrabban merül fel a bélflóra szerepe, amely szerepet játszhat gyulladáskeltő anyagok termelésében. Az egyik legnyilvánvalóbb összefüggés a kontaminált bél szindróma (vékonybél-diszbakteriózis, SIBO) és a NASH között áll fenn (2). A SIBO kialakulás egyik oka lehet a ileocoecalis billentyű elégtelen működése, melynek következtében a bél két szakasza közötti baktériumflóra keveredése áll elő, azaz a vékonybél a vastagbélre jellemző baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik. Ennek következtében a vékonybélbe jutott baktériumok erjesztési folyamatokat indítanak el, amely tejsavképződéssel, etanol és lipopoliszacharid képződéssel jár, ami a TNF-α és NF-KB képződésen keresztül a vastagbél irritációjához vezet. Ez növeli a bél áteresztőképességét és további toxinok felszabadulásához és a máj terhelésének növekedéséhez vezet.

A szokásos kezelési módok között az életvitel megváltoztatása, a testsúlycsökkentés és a fizikai aktivitás növelése játszik fontos szerepet. Szóba jöhet továbbá a sztatinok valamint az antioxidáns hatású E-vitamin alkalmazása. A kezelési lehetőségek sorában értelemszerűen adódik a SIBO mérséklése probiotikus baktériumok alkalmazásával, amelyek jeletősen visszaszorítják a patogén baktériumok elszaporodását. E mellett a probiotikus baktériumok segítenek helyreállítani a károsodott bélhámsejt-réteget, csökkentik a gyulladást és gátolják a hámsejtek apoptózisát (3). Mindennek együttes következményeként a májra kisebb endotoxin terhelés jut. Ezt a mechanizmust számos in vitro és állatkísérletes vizsgálat támasztja alá (4).

A következő részben a klinikai vizsgálatok részleteiről lesz szó.

Felhasznált irodalom

  1. Alba LM, Lindor, K. Non-alcoholic fatty liver disease. Alimentary pharmacology & therapeutics. 2003. 17.8:977-986.
  2. Diamant M., Blaak EE, de Vos, WM. Do nutritient-gut-microbiota interactions play a role in human obesity, insulin resistance and type 2 diabetes? Obesity Reviews, 2011, 12 (4) 272 e 81.
  3. PaolellaG., Mandato C., Pierri L., Poeta M., DiStasi M., Vajro P.. Gut-liver axis and probiotics: their role in non alcoholic fatty liver disease. World Journal of Gastroenterology, 2014. 20:42 15518.
  4. Esposito E, Iacono A, Bianco G, Autore G, Cuzzocrea S, Vajro P, Canani RB, Calignano A, Raso GM, Meli R. Probiotics reduce the inflammatory response induced by a high-fat diet in the liver of young rats. Journal of Nutrition 2009; 139: 905-911

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »