A bélflóra összetételének (mikrobiom) kutatása és az egyes kórképekkel való összefüggése forradalmi változást hozhat az orvostörténetben. Az utóbbi évtizedek felfedezéseinek eredménye egy teljesen új szemlélet, amely az orvosi diagnosztika mindennapjaiba is be fog kerülni, bár jelenleg még forrongó állapotban van.

A bélflóra elemzésével megtudhatjuk annak pontos bakteriális összetételét. Az egyes baktériumtörzsek jelenléte, vagy hiánya összefügghet azzal, hogy milyen mértékben szívódnak fel a tápanyagok, vitaminok, továbbá fény derülhet a háttérben meghúzódó hormonális betegségek ( pajzsmirigy, inzulinrezisztencia, endometriózis, mellékvese), illetve immunológiai, anyagcsere, emésztőszervi és neuropszichiátriai betegségek okára.

Az IBS eredete és tünetei

Az irritábilis bél szindróma (IBS), amely a funkcionális bélpanaszok együttese, az emésztőszervi betegek egyik leggyakoribb tünetegyüttese. Problémát okoz azonban az, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben, a diagnózist megerősítő specifikus vizsgálat nem létezik. A panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállt zavar, puffadás. Lényeges a véres széklet hiánya. Ezek a panaszok a legkülönfélébb fokozatúak lehetnek - a betegek jelentős hányada nem is fordul orvoshoz. Az orvosi gondolkodás mindenképpen az organikus elváltozás kizárására kell, hogy irányuljon. Ha a változatos tünetcsoportot tünetenként végigvesszük, megállapíthatjuk, hogy valamennyi mögött állhat organikus betegség.

Hasmenés, székrekedés, ennek váltakozása, nyákos széklet hosszú évek óta jelentkezhet. A betegek egy része nagy mennyiségű vizsgálati lelettel jelentkezik, és jelentős gyógyszerfogyasztó is. Szükséges tehát, hogy minden gyakorló orvos a tünetegyüttest pontosan ismerje, és egy kidolgozott vizsgálati stratégiát követően a kezelést mielőbb elkezdje.

Az IBS egyik csoportjának kórelőzményében komolyabb bélfertőzés szerepel, a másik csoportban ez nem mutatható ki.

Külső stressz hatás, egyes ételek, egyes gyógyszerek (béta receptor blokkolók, cholinerg agonisták) is fokozhatják a panaszokat. A központi idegrendszer zavarai, valamint pszichés zavarok (szorongás, pánik syndroma, depresszió stb) részben etiológiai faktorok is lehetnek (1,2).

A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitás, amely leginkább fajgazdagságnak fordítható) csökkenésével párhuzamosan kialakul a dysbiosis, azaz a bélflóra sérülése. Ha a bélflórát alkotó baktériumok (Lactobacillus, Bifidobacterium) jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, „triggert” azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagos gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet. A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falának sejtrétege, az ún. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek egymástól eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre (az immun- és endokrin rendszerre) hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek, az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásának kockázatát.

A mikrobiom vizsgálata

A mikrobiom géntechnikai módszerekkel történő elemzése beazonosítja a bélben lévő, immunreakciókat kiváltó faktorokat, amelyek hozzájárulhatnak a személyre szabott kezelési stratégia megválasztásához, aminek része a táplálkozási szokások átalakítása is. A speciális széklet genom vizsgálat a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározza a sokszínűség változását, illetve azonosítani tudja bizonyos bélbaktériumok túlnövekedését. Az egyes egyénekre jellemző a mikrobiom összetétele, de külső tényezők (fertőzés, antibitotikum stb) ezt megváltoztatják. A genom-teszt során a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározható a sokszínűség változása, és kimutatható a vékonybélben a baktériumflóra túlnövekedése (SIBO): A diagnózis alapján javaslat tehető az egészséges táplálkozásra és egyéb életmód változtatásra.

A mikrobiom méretei

Még jelenleg is vita témája a szakirodalomban az emberi szervezetben élő mikrobióták pontos száma. Úgy tűnik, hogy egy élőlény testében és testén több baktérium él, mint ahány sejtje van. A legújabb irodalmi adatok alapján 1,3:1 arányt tarthatjuk reálisnak. A velünk élő baktériumok össztömegét 1 - 2,5 kg közé becsülik. Amíg kb. 20 000 emberi génnel rendelkezünk, a mikrobiális gének száma 2 milliótól 20 millióig terjed, tehát genetikai értelemben 99 százalékban mikrobákból állunk.

A normális bélflóra a születés után fokozatosan alakul ki. Születés után kevés törzs mutatható ki, a mikrobiom összetétele meglehetősen instabil, és az első hónap során gyakran jelentős változások történnek. Vaginális szülésnél az újszülöttnél azok a törzsek dominálnak, amelyek az anya hüvelyi flórájában találhatóak (Lactobacillus, Prevotella, vagy Sneathia törzsek), hiszen az újszülött a steril méhből kikerülve itt találkozik először a későbbi élete során létfontosságú mikrobiótákkal. A felnőtt szervezetben a bélrendszerben már legalább 1200 féle mikroorganizmus él, amelynek összetételét befolyásolhatja a táplálkozás, a kísérő betegségek, a genetikai háttér és egyes gyógyszerek is.

A bél mikrobiomának mérhető hatása van az agyra, befolyásolja a stresszt, a szorongást, a depressziós tüneteket és a szociális viselkedést. Ezt a mikrobiom–bél–agy tengelyt különféle mechanizmusok közvetíthetik, beleértve a neurális, immun- és endokrin jelátvitelt. A mai napig a kutatások többségét állatmodelleken végezték, míg a korlátozott számú humán vizsgálat a pszichiátriai állapotokra összpontosított. Perez és mtsai 14 tanulmányt tekintettek át, itt a bél mikrobiom összetételét és sokféleségét vizsgálják az emberi személyiség tekintetében. Szignifikáns összefüggést lehetett kimutatni a csökkent bélflóra fajgazdagsága (diverzitása) tekintetében irritábilis bél szindrómában és az ezzel összefüggő depresszióval járó kórképekben (5).

A lehetséges zavaró tényezők ellenőrzésére speciális, un. regressziós modelleket alkalmazva kimutatták, hogy az egyes baktériumnemzetségek bőségét a személyiségjegyek jelentősen megjósolják. A bélmikrobiom diverzitáselemzései azt mutatják, hogy a szorongás és a stressz a csökkent diverzitáshoz és a megváltozott mikrobiom-összetételhez kapcsolódik (3,4). Ezek az eredmények együttesen új dimenziót adnak az egészséges és a személyiség megértéséhez, melynek jelentősége van az IBS, sőt a viselkedési és a pszichiátriai rendellenességek diagnosztikájában.

Összefoglalva, a bél mikrobiom összetételében és sokféleségében mutatkozó különbségek kimutatták, hogy ezek az általános populáció személyiségjegyeivel is összefüggést mutatnak. Ez az elmélet új dimenziót adhat az irritábilis bél szindróma megértéséhez, és összhangban van az egyre számosabb bizonyítékkal, amely szerint a bél mikrobiom befolyásolhatja a központi idegrendszert, az emésztőszervek működését, hatással van a bélműködésre. Az ilyen eredmények segíthetnek probiotikus vagy prebiotikus terápiák kidolgozásában, hogy javítsák a hangulatot és kezeljék az olyan állapotokat, mint az autizmus, a szorongás és a depresszió. A stresszel teli élet, a mozgásszegénység, a rosthiányos táplálkozás, a túlzott antibiotikumfogyasztás káros irányban befolyásolhatja a bél mikrobiomot, emésztésünket és pszichés állapotunkat is.

Irodalom

1. Balázs Cs.: Hogyan hat a bélflóra egyensúlya az immun- és endokrin rendszerre? Egészségmagazin, 2017.06.14 online

2. Benakis C et al.: The microbiomr -gut-brain axis in acute and chronic brain diseases. Curren Opinion in Neurobiology 2020, April, 61, 1-9.

3. Katerina V, Johnson A: Gut microbiom composition and diversity are related to human personality traits. Human Microbiome Journal, 2020, March (15) 100069

4. Marin IA et al.: Microbiota alteration is associated with the development of stress unduced despair behavior. Sci Rep 2017, 7:43859.

5. Perez NB, Wright F, Vorderstrasse A: A microbial relationship between irritable bowel syndrome and depressive symptoms. Biol Res Nurs 2021, Jan (1): 50-64