Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A Candida és a humán mikroflóra kapcsolata

2018. FEBRUÁR 22.
#Candida #gombák #fertőzés

Megosztás a FacebookonMegosztás a Google+ rendszerébenMegosztás a Tumblr-en

Az egészséges emberek egyharmadában előfordulnak a Candida gombának különféle fajai. Az előfordulási helyeik leggyakrabban a száj, a belek és a hüvely. Az előfordulási gyakoriságból és abból, hogy az esetek döntő többségében a jelenlétük nem okoz tüneteket, arra lehet következtetni, hogy ezek a gombák a normál bélflóra részét képezhetik (1,2).

Jól ismert viszont, hogy bizonyos körülmények között a Candida fertőzéseket, néha igen súlyos fertőzéseket idézhet elő. Hogyan lehetséges, hogy egy faj jelenléte egyfelől teljesen általános, másfelől veszélyes is egyben?

Kétfajta magyarázat merül föl az ellentmondás feloldására. Az egyik, hogy a Candida jelenléte valamilyen előnnyel jár a gazdaszervezet számára és csak bizonyos körülmények között válik veszélyessé, míg a másik magyarázat szerint a gomba annyira kifinomult védekezési mechanizmussal rendelkezik, hogy lényegileg kiirthatatlan. Utóbbira magyarázat lehet, hogy a gomba –szemben más mikroorganizmusokkal – nem prokarióta (sejtmaggal nem rendelkező), hanem magasabb rendű, sejtmaggal rendelkező eukarióta sejt, amelynek különleges képességei vannak, így például a sarjadzási (hifa-képzési) képessége. A többféle fonalas formát felvenni képes változatok egymásba gyorsan képesek átalakulni.

Annak ellenére, hogy azokban az emberekben, akikben a Candida (leggyakrabban a C. albicans, de három másik faj is) előfordul, a gombasejtek száma elenyésző töredéke a baktériumok számának, mégis azt figyelhetjük meg, hogy a Candida fertőzés egyre gyakoribb. A fertőzéseknek alapvetően kétféle megjelenési formája van: a felszínes illetve a szisztémás megjelenése forma. Az előbbi forma jellemzően a szájban, a bőrön, a hüvelyben fordul elő, viszkető, nedvedző, gyulladásos elváltozásokat okozva, míg a szisztémás fertőzés a felszíni fertőzéseken keresztül behatolva alakul ki.

Az előfordulási gyakoriság növekedése mögött az egyik legvalószínűbb ok a széles spektrumú antibiotikumok elterjedt használata állhat (3). Ugyancsak (egyre népszerűbb) magyarázattal szolgálhat a ’higiéniai’ teóriai, amely a túlzott tisztasági elvárások, és így a lecsökkent bakteriális terhelés számlájára írja a jelenséget. Ehhez a nézethez látszik támpontot szolgáltatni az a klinikai vizsgálat (4), amely két Lactobacillus törzset (L. rhamnosus és L. reuteri) használt a Candida fertőzés kezelése során. Azt találták, hogy a két törzs használata jelentősen felerősítette az egyidejűleg alkalmazott gombaellenes szer hatását.

Koraszülött gyermekek esetében megelőzési céllal alkalmaztak Lactobacillus rhamnosust hat héten át, mivel ezek a gyermekek sokkal fogékonyabbak a Candida fertőzésre. Azt találták, hogy a L. rhamnosussal kezel gyermekek esetében a fertőzés gyakorisága a kontroll csoportban jelentkező 49%-os gyakorisággal szemben csupán 23 %-os volt (5).

A Candida fertőzés másik jellemző helye a hüvely. A megelőzés leginkább alkalmazott baktériumtörzsei a Lactobacillusok közül kerülnek ki, amelyek nagyon erős gátló hatással rendelkeznek és nem csupán a Candida növekedését, hanem már a hifák képződését is gátolni képesek.

A baktériumtörzsek közül tehát elmondható, hogy a Lactobacillus törzsek rendelkeznek a legerősebb gátló hatással a Candida gombák növekedésére és így képesek meggátolni azok fertőző képességét.

Felhasznált irodalom

  1. Bernhardt H & Knoke M. Mycological Aspects of Gastrointestinal Microflora. Scandinavian Journal of Gastroenterology 2008; 32 Suppl 222: 102-106.
  2. Ott SJ, Kuhbacher T & Musfeldt M. Fungi and inflammatory bowel diseases: alterations of composition and diversity. Scandinavian Journal of Gastroenterology 2008; 43: 831-841.
  3. Samonis G, Gikas A, Anaissie EJ. Prospective Evaluation of Effects of Broad-Spectrum Antibiotics on Gastrointestinal Yeast Colonisation of Humans. Antimicrobial Agents and Chemotherapy 1993; 37: 51-53.
  4. Martinez R, Franceschini S, Patta M. Improved treatment of vulvovaginal candidiasis with fluconazole plus probiotic Lactobacillus rhamnosus GR-1 and Lactobacillus reuteri RC-14. Letters in Applied Microbiology 2009; 48: 269-274.
  5. Manzoni P, Mastert M, Leonessa ML. et al. Supplementation with Lactobacillus casei Subspecies rhamnosus Prevents Enteric Colonisation by Candida Species in Pre-term Neonates: A Randomised Study. ClinicalInfectious Diseases 2006; 42: 1735-1742.
  6. Wang S, Wang Q, Yang E, Yan L, Li T, Zhuang H. Antimicrobial Compounds Produced by Vaginal Lactobacillus crispatus Are Able to Strongly Inhibit Candida albicans Growth, Hyphal Formation and Regulate Virulence-related Gene Expressions. Front Microbiol. 2017 Apr 4;8:564.

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 
 

 

Protexin