Miért írtuk, hogy egy ok ismeretlen, amikor a cikk nyilván egy ehhez kapcsolódó új ténnyel igyekszik megismertetni az olvasót? Ismeretlen – abban az értelemben, hogy a most tárgyalandó terület teljesen kiesik a hagyományos orvoslás látóteréből, ugyanakkor igen jelentős befolyással bírhat egyes betegek esetében. Úgy gondoljuk, hogy erről feltétlenül érdemes tájékoztatni a szakembereket.

Jól ismert, hogy számos gyógyszercsoport, az antibiotikumok, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a fogamzásgátlók, a protonpumpa-gátlók egyik mellékhatása a bélflóra mikrobiótájának károsítása, a diszbiózis irányába való eltolása. Van azonban olyan anyag, amely – tudtunkon kívül – bejut a szervezetünkbe, rendszerint a táplálékunkkal, anélkül, hogy erről akár sejtésünk lenne. Ez az anyag a glifozát nevű növényvédőszer. A glifozátot gyomírtóként széleskörűen használják Magyarországon mind a nagyüzemi mezőgazdálkodásban, mind a kiskertekben a gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során. Használata semmilyen előképzettséghez nem kötött, 18 éves kor felett bárki megvásárolhatja kis kiszerelésben (Glialka, Roundup, Total néven) a gazdaboltokban, barkács áruházakban.

A szervezetre gyakorolt hatásai közül enyhének mondható a nyálkahártya irritáló hatás, ugyanakkor az újabb kutatási eredmények a glifozát teratogén és hormonkárosító hatásáról számoltak be. Bár a WHO karcinogenitással foglalkozó szervezete, az IARC a valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta, a hazai szabályozás nem korlátozza a felhasználást. Az EU-ban egyedül Ausztria tiltotta be a felhasználását.

A bélflóra károsító hatás bizonyított

A Life szaklapban 2020-ban megjelent cikk konklúziója szerint:

„Eredményeink azt mutatják, hogy az emberi mikrobiom több mint fele alapvetően érzékeny a glifozátra.”

A hatásmechanizmus

A glifozát által gátolt (EPSPS) enzim minden növényben és a baktériumban megtalálható, és részt vesz az aminosav-, hormon- és vitaminszintézisben. Míg a kommenszális baktériumok érzékenyebbek a glifozátra, az opportunista kórokozók, például az Escherichia coli és a Staphylococcus aureus olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek minimálisra csökkentik annak káros hatását. Bár az elfogadható napi beviteli szintek meghatározásakor figyelembe vették a glifozát közvetlen toxicitását, a bélflórára kifejtett hatásait nem. Ez azt jelenti, hogy a glifozát egészségre gyakorolt ​​hatását jelentősen alábecsülték.

Az oki terápiához egy lépéssel közelebb

A diszbiózis tünetei meglehetősen diffúzak, más, kóros állapotokkal átfedésben vannak, így a valódi ok sok esetben diagnosztizálatlan marad.

A fokozott bélgáz képződés, amely a hét legtöbb napján fennáll, melyhez görcsös, sürgető székelési inger társul, figyelmeztető jel lehet, különösen, ha a székletben nyálka is megjelenik. Diszbiózisra utalhat a tompaság, a szorongás vagy a depresszió, illetve a krónikusan fennálló rossz lehelet megjelenése is. Ilyen esetekben érdemes meggondolni olyan készítmények alkalmazását, amelyek képesek helyreállítani a bélflóra diverzitását. Ilyen például a 14 baktériumtörzset tartalmazó BioKult termékek, illetve az agy-bél tengelyre is ható BioKult Neura készítmény.

Bármilyen bélflóra-helyreállító készítménnyel javítjuk a bél állapotát, minden esetben érdemes hangsúlyozni a baktériumok szaporodásához nélkülözhetetlen rostban gazdag táplálkozás folytatását és az erősen permetezett élelmiszerek kerülését. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a bio-élelmiszerek egyre költségesebbek, mégis, aki megteheti, igyekezzen olyan helyről beszerezni az élelmiszert, ahol a glifozát-terhelés a lehető legkisebb.

Felhasznált irodalom

Pere Puigbò, Lyydia I. Leino, Miia J. Rainio, Kari Saikkonen, Irma Saloniemi, and Marjo Helander Does Glyphosate Affect the Human Microbiota? Life (Basel). 2022 May; 12(5): 707.

Carey Gillam New study finds glyphosate-related alterations in gut microbiome - U.S. Right to Know Posted on January 27, 2021 by usrtk.org