A hipertónia a szív- és érrendszeri betegségek vezető kockázati tényezője, és évente több mint 9, millió azonosított halálesetért felelős világszerte. A hipertónia több tényező által alakított állapot, melyet genetikai és környezeti tényezők befolyásolnak, mint például a fizikai inaktivitás, az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a stressz, az étrend és az utóbbi időben előtérbe kerülő bélflóra.

Egy nemrégen közzétett vizsgálatban a PubMed-en megjelent tanulmányokat elemezték. Szoros összefüggést találtak az agy-bél-csontvelő tengely, az agy-bél-vese tengely, valamint a magas sótartalmú étrend, a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k, mint például az acetát, a butirát), a neurotranszmiterek (szerotonin, dopamin és noradrenalin), a nitrogén-monoxid, az endotelin, a szteroidok, a bél mikrobiomjának változása és a magas vérnyomás között. Az agy-bél-csontvelő tengely arra a hipotézisre utal, hogy a vérképző őssejtek az agyba és a bélbe vándorolhatnak, és így hozzájárulhatnak helyi gyulladások kialakulásához, amely a szimpatikus aktivitás növelése útján hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez. Másrészt az SCFA molekulákról kimutatták, hogy gyulladásgátló hatást fejtenek ki a mieloid és a bélhámsejteken. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikrobiális diverzitás csökken a hipertóniás betegekben, valamint jelentős különbségek vannak a keringő gyulladásos sejtekben a hipertóniás betegek esetében, szemben a kontrollal. A kutatók szerint egy hosszú út előtt állunk míg egyértelmű magyarázattal tudunk szolgálni a diszbiózis és a magas vérnyomás kialakulása között. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a pre-és probiotikumokkal történő kiegészítő terápia hasznos megközelítés lehet a hagyományos vérnyomáscsökkentők használata mellett.

Egy másik metaanalízisbe 87, megfelelő kritériumok mentén kiválasztott tanulmány került. Az elhízott emberek bélflórája alacsonyabb fokú diverzitást mutatott a normál testalkatúakkal szemben. Voltak olyan baktériumtörzsek, amelyek inkább az elhízottak esetében mutattak magasabb értéket -azonban ezekből az eredményekből még csak kezdeti következtetések vonhatók le.

Mivel a probiotikumok általában teljesen biztonságosan és mellékhatások nélkül alkalmazhatók, remélhető, hogy a jövőben a hipertónia kezelése ezzel az új iránnyal is bővülni fog. Addig is elmondható, hogy a több baktériumtörzset tartalmazó, humán eredetű probiotikumok - különösen, ha azok prebiotikumot is tartalmaznak - e tekintetben ígéretes lehetőségnek látszanak.

1. Natalia G Vallianou, Eleni Geladari, Dimitris Kounatidis: Microbiome and hypertension: where are we now? J Cardiovasc Med (Hagerstown) 2020 Feb;21(2):83-88.

2. Nathalie Michels, Semi Zouiouich, Bert Vanderbauwhede, Judith Vanacker, B Iciar Indave Ruiz, Inge Huybrechts Human microbiome and metabolic health: An overview of systematic reviews Obes Rev. 2022 Apr;23(4)