Az irritábilis bélszindróma olyan emésztőszervrendszeri működészavar okozta tünetcsoport, amelynek hátterében nem mutatható ki sem a bélnyálkahártya elváltozása, károsodása, sem kóros folyamatokra utaló laboratóriumi eltérés (6.).

Az IBS olyan kórkép, amely a fiatal férfiak és nők körében fordul elő főként, azonban a nőkben gyakoribb.

Különböző adatok állnak rendelkezésre az IBS előfordulási gyakoriságának becslésére. Hazánkban ez az érték 10-20% (5.), mások szerint 15-20% (6.), nyugati-európai adatok tanúsága szerint 10-15% (3.). Tovább árnyalja a képet, hogy egy alapos kivizsgálás, illetve a megfelelő tesztek elvégzése során kizárják a lactose intolerancia, coeliakia, NCGS-t (nem coeliakias gluten sensitivitás), SIBO (small intestine bacterial overgrowth) vagy a mikroszkópos colitist (lymphocytas, collagén ill. asymptomatikus típus) előfordulását, akkor várhatóan ezek az értékek legalább a felükre csökkennének.

Érdekesség, hogy a meghűlések után az egészségügyi ellátás és a táppénz igénybevételének leggyakoribb oka.

Nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mi jellemzi az irritábilis bélszindrómát!

A funkcionális bélbetegségek azonosításában gyakran alkalmazzák a Római III. Kritériumokat, így az irritábilis bélszindrómára jellemző kitételek, ezzel együtt a diagnózis is 4 alappillérből áll:

1. Munkaképes életkor, minimum 3 hónapja fennálló panaszok
2. Szervi betegség (daganatos vagy gyulladásos betegség) jelei hiányoznak
3. IBS vezető tünetei: hasi fájdalom, amely összefügg vagy együtt jár a székletürítés ritmusának változásával (hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása)
4. Kiegészítő/ társuló tünetek (elégtelen kiürülésérzés, nyákos széklet, puffadás, felső hasi panaszok, savas felbüfögés, szegycsont mögötti égető fájdalom, alvászavar, szorongás, tartós betegségtudat, hangulatzavar) (6.)

A funkcionális gyomor-bélrendszeri betegségek kezelése nem egyszerű feladat, függ attól, hogy a beteg a székrekedéses, hasmenéses vagy a kevert altípusba tartozik, illetve a fennállási időtől és a tünetek súlyosságától.

Az érintettek legfeljebb fele fordul orvoshoz, általában székletrendezéssel, alkalmanként használt fájdalomcsillapítókkal és hagyományos eljárásokkal csökkentik panaszaikat.

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan szer, amellyel a tünetek egyszer s mindenkorra megszüntethetők lennének. A terápia elsődleges célja elsősorban a panaszok jellegének feltárása, a hasi fájdalom mérséklése vagy átmeneti megszüntetése, székelési panaszok vagy az egyéb tünetek csökkentése. (6.)

Hogyan járulhatnak hozzá a probiotikumok az IBS-es betegek tüneteinek javításához?

A probiotikumok olyan humán eredetű baktériumok, amelyek a gazdaszervezetre jótékony hatással vannak. Attól függően, hogy milyen fajról, törzsről, készítményről és alkalmazásról van szó, a probiotikumok IBS-ben betöltött jótékony hatása az intesztinális epithélium barrierfunkciójának megőrzése és a patogének elnyomása (az intesztinális sejtekhez való hatékony kötődés miatt) által valósul meg.

Ezek mellett részt vesznek az immunválasz modulálásában, viszcerális hiperszenzitivitás csökkentésében és a bélmotilitás javításában.

Az elmúlt években rengeteg olyan publikáció született, amelyek megerősítik a probiotikumok hatásosságát Főleg a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok nemzetségébe tartozó törzseket vizsgálták. Általában elmondható, hogy a probiotikumok hatásosak az IBS tünetek csökkentésében, azonban úgy tűnik, hogy a jótékony baktériumok leginkább 1-1 tünet csökkentésében működnek közre, mintsem az egész tünetegyüttesre lenne hatásuk (2.).

A probiotikumok alkalmazásának biztonságossága abszolút kruciális kérdés. A konvencionális toxikológiai és biztonságossági vizsgálatok limitáltak a probiotikumok alkalmazását tekintve. Ezért a FAO/WHO munkacsoportja olyan értékelési irányelvet dolgozott ki, amely a probiotikumok élelmiszerekben való felhasználásának biztonságosságát vizsgálja, beleértve a törzs identifikációt, funkcionális jellemzést, biztonságossági összesítést és az I, II, III fázisú humán klinikai vizsgálatokat. A bakteriális komplikációkat tekintve a probiotikumok alkalmazása IBS-ben nagyon kis kockázattal jár. Az immunszuppresszált és a daganatos betegek számára azonban fokozott elővigyázatosság és orvosi konzultáció javasolt. Következésképpen az IBS-ben használt probiotikumok használatának koncepciója nem elvetendő, és néhány törzs hatásos néhány tünet kezelésében, és összességében ki lehet jelenteni, hogy biztonságosan alkalmazhatók.(1.)

Probiotikumok mechanizmusa az IBS kezelésében

Közismert, hogy a probiotikumoknak számos pozitív hatása van a gasztrointesztinális traktusban. Az IBS tüneteire gyakorolt pozitív hatás azzal magyarázható, hogy a jótékony baktériumok gátolják a patogén baktériumok elburjánzását a vékonybélben, és visszaállítják a pro- és antiinflammatorikus citokinek egyensúlyát. A probiotikumok megerősítik az intesztinális mucosa barriert, és normalizálják az emésztő traktus motilitását, és a viszcerális hiperszenzitivitást. Nemrég a Lactobacillus nemzetségbe tartozó törzs fájdalomcsillapítást elősegítő hatásáról jelent meg egy olyan tanulmány, amely szerint az intesztinális epitélsejtekben indukálja a μopioid és cannaboid receptortok expresszióját.

Összefoglalva a probiotikumok szerteágazó módon lehetnek az IBS-es betegek segítségére: 1, Bélhám fizikai barrierjét támogatják, 2, Versengenek a tápanyagokért, 3, Anyagcsere folyamatokban való aktívan vesznek részt, 4, Bakteriocint termelnek, 5, Intesztinális mucosa barrier megerősítik, 6, Csökkentik az intesztinális permeabilitást és baktérium transzlokációt valamint 7, szabályozzák az intesztinális gyulladásos választ a citokinek szekréciójának befolyásolásával.

Patogén kötődés gátlása

A bélben lévő baktériumok tápanyagért és helyért folytatnak versenyt. A probiotikumok képesek kötődni számos humán intesztinális sejtvonalhoz, és gyakran megtalálhatók egészséges biopsziában is. A probiotikumok megakadályozzák a patogén baktériumok megkötődését az epithél sejteken és ezáltal transzlokációjukat. A probiotikumok képesek gátolni a patogén baktériumok növekedését és szabályozzák a lumenen belüli fermentációt a különböző bakteriocinek és defenzinek szekréciójával. Modulálják a szignál transzdukciót (pl.NF-κB), és befolyásolják a natív/adaptív immunrendszer működését (pl. IgA termelődés). (1.)

Megerősített barrier funkció

A probiotikumokkról leírták, hogy a barrier funkció megerősítésében játszanak szerepet. Egy probiotikus komplex például meg tudja akadályozni in vitro a Salmonella inváziót a barrier funkció erősítése által. In vivo és in vitro kísérletekben a komplex megőrzi az epithél barriert valamint növeli a tight junction fehérjék expresszióját a p38 és az extracelluláris protein kináz szignalizációs útvonalak aktiválásán keresztül. (1.)

Immunműködés

A probiotikumok immunműködésre gyakorolt hatását főleg a dendritikus sejtek (DC), és az antigén prezentáló sejtek segítségével érik el, mely utóbbiak megtalálhatók a mucosa-ban, limfoid szövetben, nyirokban, nyirokcsomóban, lépben és a perifériás keringő vérben. A DC fenotípusok és a citokin termelés az intesztinális mikroflóra által irányított, sőt, ezek a sejtek vesznek részt a B limfociták aktiválódására létrejövő lokális immunválasz kialakításában és a plazmasejtek IgA szintézisében. (1.)

Hatás az intralumen közegére

A probiotikumok lumenen belüli környzetre gyakorolt hatásukat az alábbiakban csoportosíthatjuk: lecsökkentik a bakteriális eredetű gátermelődést a Lactobacillus és Bifidobacterium fajok elszaporodása által, valamint a Clostridia és Velmonella fajok gátlásával; serkenti a rövid szénláncú zsírsavak (=SFCA) termelődését a colonban, a tápanyagok alkotóelemeit normál módon, normál gázképződés mellett lebontja, ennek következtében javítja a colon továbbító mozgását. Az SFCA összehúzó mozgásokat indukálhat és meggyorsítja a tranzitot vagy elősegíti a nátrium és folyadék visszaszívást. A hasmenéses altípusban képesek a Lactobacillus és Bifidobacterium fajok az epesavak dekonjugációjára és abszorpciójára, ezáltal csökkentik a luminális epesó terheltséget, amely csökkenti a colon szekrécióját.(1.)

A viszcerális hiperszenzitivitás javítása

Több probiotikus törzs mutatott csökkentő hatást a viszcerális hiperszenzitivitásra. Az egyes törzsek különböző receptorok (l-opioid és kannaboid) kifejeződésében játszanak szerepet, amelyek a fájdalomérzékelésben vesznek részt. A probiotikumok befolyásolhatják a mastocyták működését az intesztinális lamina propria idegvégződéseinek közelében. (1.)

Annak ellenére, hogy a probiotikumokkal végzett metaanalízisek eredményei gyakran nem hasonlíthatók össze, mivel különböznek a felhasznált törzsben, adagolásban, a vizsgált alanyok korban, nemben, compliance-ben, általánosságban kijelenthető, hogy a probiotikumok hatékonyabbak az IBS terápiában a placebóhoz viszonyítva.

Természetesen további kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosan beazonosítsák azt a betegcsoportot és tüneteiket, akik számára ki lehet választani a megfelelő probiotikus törzset, valamint az alkalmazás módját, terápia hosszát. (2.)

Dr Schnabel Róbert
Belgyógyász, gasztroenterológus, proktológus

Vadai Katalin
Táplálkozástudományi szakember

Irodalomjegyzék

1. Cong, D., Chang-Qing Z, Min J, Xiao-Yu M, Li-Juan J (2013) Probiotics and irritable bowel syndrome, World J Gastroenterol 19(36): 5973-5980.
2. Hosseini, A., Nikfar, S., Abdollahi, M.,(2012) Are probiotics effective in management of irritable bowel syndrome? Arch Med Sci 3, 403-405.
3. Novák, J.(2012) A bakteriális kontamináció és az irritábilis bélszindróma, LAM 2012;22(3):169–176.
4. Taller, A Uzsoki Utcai Kórház, II. Belgyógyászat: Irritábilis bél szindróma: diagnózis és kezelés, 2013. május 27. https://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/irritabilis_bel_szindroma__diagnozis_es_kezeles (megtekintve: 2014.04.03-án)
5. Újszászy, L. Hasfájás, puffadás – irritábilis bél szindróma?, Springmed Kiadó 2008, 22-66.