A protonpumpa gátló gyógyszerek forradalmi változást hoztak az emésztőszervi gyógyszeres kezelésben. A gyomorsavfüggő betegségek, a refluxbetegség (GERD-gastrooesophageális reflux) és a nyombélfekély olyan eredményesen kezelhetők, hogy sebészi beavatkozásra csak ritkán van szükség. A savtúltermeléssel járó panaszok a betegek életminőségét lerontják, gyakran éjszaka is jelentkeznek tünetek. Az adagolás módja, a rendszeres szedés, vagy a kezelés megszüntetése és a mellékhatások fellépésének korai észrevétele az orvos, valamint a mellette dolgozó egészségügyi szakember feladata. A PPI szedés utolsó évtizedében derült fény e gyógyszereknek a bélflórát érintő kedvezőtlen hatására.

A gyomorsavtermelés rendellenességével járó fekélybetegség olyan elterjedt, hogy a savgátló szerek a világ gyógyszerfogyasztásában első helyen szerepelnek. A "sav nélkül nincs fekély" mondás tehát korunkban is érvényes, annak ellenére, hogy egyre világosabbá válik a Helicobacter pylori és a motilitási zavarok szerepe is.

A fekély gyógyítása

A fekélykezelés jelentős lépcsője volt a hisztamin (H2)-antagonisták felfedezése, amelyek gátolják a többi receptor által kiváltott savelválasztást is. Korábban egyenletes elosztásra törekedtünk, de jelenleg a késő este nagy dózisú adag is egyenrangú lehet az osztott adaggal. Az éjszakai savszekréció csökkentése ugyanis egyenes arányban áll a fekély gyógyulásával. Azonban a kezelés megszüntetése után ismét növekedhet a savtermelés és a fekély kialakulásának lehetősége. Hosszú távú kezelés során a receptorok érzékenysége csökkenhet és ez magyarázza a kezelés alatt némán jelentkező úgynevezett áttöréses fekélyeket.

A protonpumpa-gátlók a savképződés sejten belüli mechanizmusába avatkoznak be. Már egy adag 88-96%-os éjszakai savelválasztás csökkenést okoz. Egyértelmű tehát a rövid hatású fekélykezelésben való előnye, nem beszélve a tünetek szinte azonnali megszűnéséről. E szerek a vékonybélből felszívódva a véráramba kerülnek, majd a gyomor un. parietális sejtjeiben koncentrálódnak aktív szulfonamid formában. A gyomorsav elbontja a hatóanyagot, ezért savrezisztens burkolatban állítják elő. Szájon át történő bevétel után 2-4 órával éri el a csúcskoncentrációt, de hatása 24 órán túl is érvényesül és a normális gyomor aciditás 3-7 nap múlva tér vissza egyéni reagálástól függően.

Első készítmény az omeprazol, amelynél a Zollinger-Ellison szindróma (gastrint termelő tumor) extrém savelválasztásában, a szövődményes ulcus és a visszatérő fekélyek esetében is már 20 évnél hosszabb jó tapasztalatról számoltak be. Az újabb származékok, a pantoprazol, lansoprazol, rabeprazol és legújabban az esomeprazol mellett kevesebb mellékhatást észleltek.

További indikációk: a Helicobacter fertőzésben, mint komponens, igen jól hat a protonpumpa-gátló készítmény.

Gyomor-nyombél vérzésben az infúzióban adott protonpumpa-gátló, a vérzéskiújulás szempontjából eredményes, természetesen azonnali vérzéscsillapító hatása nincs. Azonban a savcsökkentés radikális megszüntetésében már napok alatt is a fekély javulásához vezet.

GERD III-IV. stádiumában a protonpumpa-gátló kezelés szuverén gyógyszernek számít, de kombinálható a gyomor motilitását javító (prokinetikus) gyógyszerekkel.

A kezelés mellékhatása: SIBO: a kontaminált vékonybél szindróma

Ha a bélbaktériumok a vékonybél kezdeti szakaszában is felszaporodnak: SIBO-ról, azaz „baktériális túlburjánzásról”, ún. kontaminált vékonybél szindrómáról beszélünk (SIBO=small intestine bacterial overgrowth).

A tápanyagok bejutásával a gyomor, a hasnyálmirigynedv, valamint az epetermelés elindul. Megindul a kórokozókkal szemben működő nyáktermelés, valamint egy bonyolult immunmechanizmus is, amely kiiktatja a káros tényezőket, köztük a kórokozó baktériumokat. „Mellettük áll” a bél normális baktériumflórája is, amely akadályozza a patogén baktériumok bejutását, támogatja a védő nyákréteg működését, vitaminokat és jótékony ún. rövid szénláncú zsírsavakat termel.

A bakteriális túlnövekedés együtt jár egyéb kórképekkel is, ezért a tünetegyüttes igen változó lehet. Általában hasi puffadás, kellemetlen hasi érzés (diszkomfort), hasmenés a fő tünet. Hozzájárulhat krónikus vitamin- és vashiány, amelyeknek további következménye a fogyás, gyengeség, vérszegénység, fehérjehiány. A hiánybetegségek egyéb tünete lehet a végtagzsibbadás és fájdalom, valamint szívritmuszavarok. A kalcium és D-vitamin felszívódás zavara csontritkulást okozhat az ehhez társuló fájdalmakkal, néha spontán törésekkel. A fent felsorolt sokféle alapbetegség a tünetek legváltozatosabb variációit hozhatják létre. Nagyon fontos az alapos betegvizsgálat, a panaszok rögzítése, a kísérőbetegségek pontos regisztrálása.

A PPI készítmények tartós szedése következtében a béltartalom pH-ja megváltozik. A SIBO (small intestinal bacterial overgrowth, azaz a vékonybél bakteriális túlnövekedése) hazánkban leginkább kontaminált vékonybél szindrómaként szerepel. Az irodalomban egyre több közlemény foglalkozik e hatással, és manapság feltételezik, hogy a PPI szedő betegek 21%-ában alakul ki SIBO.

Fel kell figyelni bármely panaszra, főként hasmenés (esomeprazol esetén ez ritkább), hasi görcsök, hányinger fellépésére. A gyomor baktériumflórájának megváltozása, vékonybélbél infekció, gombás fertőzés előfordulhat, de nem jellemző. A szérum gastrin szintjének tartós emelkedése sem jár bizonyíthatóan kóros elváltozással.

A korábban felvetődött karcinogén hatás nem igazolódott, tartós savmentes állapotot nem okoznak e gyógyszerek. Azonban a hosszú éveken át tartó szedés benignus polyposist okozhat a gyomorban (fundusmirigyek polyposisa). A bélflóra változása előfordulhat esetleges fertőzési hajlam növekedésével (Clostridium difficile).

Egyéb mellékhatások: Hosszú távú kezelések a korábbi készítményekkel növelték a csontritkulás rizikóját. Ritkábban vérképzőszervi, anyagcsere-, allergiás tünetek is felléphetnek.

A diszbiózis és a SIBO kezelése

A vékonybél baktérium flórájának helyreállításában fontos szerepe van a probiotikumoknak. Ezek a szervezetben is megtalálható mikroorganizmusok, amelyek jótékony hatással vannak a bélflórára. Kórokozó baktériumok elszaporodása mérgező anyagok (toxinok) termelésével is jár. Igazoltan jótékony klinikai hatást fejtenek ki többek között az alábbi baktériumtörzsek: Lactobacillusok (tejsavbaktériumok), Bifidobaktériumok, Streptococcus thermophilus mikroorganizmusok. A bélnyálkahártya sejtjeihez tapadva vetélkedni kezdenek a kórokozókkal, erősítik a bél- és így az egész szervezet immunválaszát. A sejtnövekedéshez szükséges vitaminok termelésével, az ásványi anyagok felszívódásának javításával érik el hatásukat. Fontos, hogy megfelelő koncentrátumú készítményt használjunk, amely minél több törzset tartalmaz. Meghatározó szerepe van a megelőzésben, ha bármely fertőzés, vagy a szedett antibiotikum után alkalmazzuk; a vékonybél bakteriális túlburjánzása megakadályozható. A probiotikumokat célszerű prebiotikumokkal kombinálni. Élettani hatásuk, hogy kompetíció útján akadályozzák a patogén baktériumok megtapadását és fokozzák a probiotikumok termelődését és kolonizációját.