Számos tanulmány jelent meg már az 1950-es évektől napjainkig a témával kapcsolatban, ezért érdemes azokat az összegző, elemző és értékelő összefoglaló anyagokat elolvasni a témáról, amelyek kritikusan és objektíven igyekeznek értékelni a probiotikumok alkalmazásának hatékonyságát az eddig megjelent klinikai tanulmányok alapján.

Az antibiotikum használattal összefüggésbe hozható hasmenés (AAD) és a Clostridium difficile fertőzés (CDI) kockázata csökkenthető probiotikum használatával az egyik, múlt évben megjelent szakmai, összefoglaló tanulmány konklúziója szerint (Pattani et al., 2013).

Ez a tanulmány olyan szisztematikus összefoglaló és metaanalízis, amelynek célja az volt, hogy objektíven értékelje a probiotikumok és antibiotikumok együttes alkalmazásának hatékonyságát a megelőzésben. Az alábbiakban olvasható a tanulmány rövid absztraktjának fordítása.

A szisztematikus publikáció keresés a MEDLINE adatbázisban 1946-tól 2012 májusáig tekintette át a témával kapcsolatos cikkeket, míg az Embase adatbázisban 1980-tól 2012 májusáig, végül a metaanalízis elkészítéséhez a Cochrane adatbázist használták (2012. május 31.), hogy meghatározzák a releváns publikációkat. Csak azokat a vizsgálatokat vették bele az értékelésbe, amelyek randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok voltak, és amelyek publikációja angol nyelven jelent meg. További kitétel volt, hogy felnőtt páciensek bevonásával készült vizsgálatok lehettek csak, ahol a betegek antibiotikumot szedtek, és randomizálva történt annak meghatározása, hogy melyikük használ párhuzamosan probiotikumot is. (A placebó használata nem volt feltétel). Azon tanulmányok lettek bevonva az értékelésbe, amelyek beszámoltak az antibiotikum használattal összefüggésbe hozható hasmenés (AAD) és/vagy a Clostridium difficile fertőzés (CDI) tüneteiről a betegcsoportnál. Ez az összegző tanulmány előre meghatározott kritériumok szerint értékelte az egyes vizsgálatok tulajdonságait, módszertanát, valamint elfogultsági kockázatát. A metaanalízis során random-hatás modellt használtak a szerzők, összegezték a relatív kockázatokat (RRs) és 95%-os konfidencia intervallummal számoltak.

Összesen 16 klinikai vizsgálat felelt meg a felállított kritériumok szerint az értékelésbe való bevonásra. 4 tanulmányt értékeltek jó minőségűnek, 5 tanulmányt tisztességes minőségűnek, és 7 tanulmányt gyenge minőségűnek. Az analízis azt mutatta, hogy szignifikánsan csökkenthető az AAD (RR 0.61, 95% CI 0.47 - 0.79) és a CDI (RR 0.37, 95% CI 0.22 - 0.61) kockázata azon betegek körében, akik véletlenszerűen szedték együttesen a probiotikumot az antibiotikus kezelés mellett. Az NNT¹ érték az AAD esetében 11 (95% CI 8 - 20), míg a CDI esetében 14 volt (95% CI 9 - 50). Az alcsoport analízis mind az ADD és a CDI megjelenésének esetében is szignifikáns csökkenést mutatott a jó minőségű klinikai vizsgálatok esetében, a Lactobacillus alapú formulát alkalmazó vizsgálatok esetében valamint a 4 hétnél kevesebb nyomon követési időszakot tartalmazó vizsgálatok esetében.

Az összegző tanulmány (Pattani et al., 2013) értékelése szerint:

A probiotikumok használata az antibiotikumok mellett csökkenti az ADD és CDI kockázatát.

1 NNT (= number needed to treat) - az egyetlen szövődmény elhárításához meghatározott időn keresztül kezelendő betegek száma

Felhasznált irodalom

1. Pattani R, Palda VA, Hwang SW, Shah PS. Probiotics for the prevention of antibiotic-associated diarrhea and Clostridium difficile infection among hospitalized patients: systematic review and meta-analysis. Open Med. 2013 May 28;7(2):e56-67. eCollection 2013.
   https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3863752/