Hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar és e mellett a puffadás – ez az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetegyüttese. A panaszok oka a vastagbél motilitás funkciójának sérülése, amely leggyakrabban bélfertőzés utánlép fel, illetve a fertőzést követően erősödnek fel a tünetek (posztinfektív típus). Az orvosi gondolkodás mindenképpen egyéb szervi elváltozás kizárására kell, hogy irányuljon. Megfigyelhető, hogy e betegek panaszai 30-40 éves kor között kezdődnek, és a fent említett tünetek a legkülönfélébb fokozatban és erősségben léphetnek fel. Hasmenés, székrekedés, ennek váltakozása, nyákos széklet hosszú évek óta jelentkezhet. A betegek egy része nagy mennyiségű vizsgálati lelettel jelentkezik és jelentős gyógyszerfogyasztó is. Érdekes adat, hogy az USA-ban e diagnózissal évente 2 millió vényt írnak fel, és évi 8 milliárd dollárt tesz ki a betegség diagnosztikája és ellátása.

A fő tünetek: (részletesebben: Róma IV kritériumok): a betegek 25%-ában legalább 3 hónapon keresztül észlelhető két tünet az alábbiak közül:

1. Hasi fájdalom hetente legalább egy napon
2. Székürítés gyakoriságának megváltozása
3. Megváltozott széklet állag (kemény, vagy híg, vízszerű).
4. Megváltozott székletrend (erőlködés, hirtelen székelés, inkomplett székelés)
5. Nyákürítés
6. Hasfeszülés, puffadás. (1)

A kórkép egy része pszichoszomatikus eredetű is lehet, de a posztinfektív esetekben is szerepet játszik a pszichés komponens.
Kezelése a diéta, probiotikum, bélmotilitást javító gyógyszerek és a pszichosomatikus panaszok ellátásából áll.

Amíg az enyhe IBS tünetekkel rendelkezők nem is fordulnak orvoshoz, mások jellemzően egyik orvostól a másikig mennek. A betegek általában gasztroenterológusnál jelentkeznek, de a folyamatos gondozás a háziorvossal és egyes társszakmákkal (pszichiátria) szoros kapcsolatot igényel.

Az utóbbi évtizedben derült fény arra, milyen jelentősége lehet a táplálkozási szokásoknak is a betegség lefolyásában. Bizonyított, hogy a táplálék zsír- és fehérjetartalmának csökkentésével, diétás rostok adásával csökkenthetjük a bélfeszülést, valamint a béltartalom lágyításával és volumenének növelésével javítjuk a székrekedést is. Elsősorban búzakorpa és a metilcellulóz tartalmú készítmények javasoltak. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges. A görcsös fájdalmak csökkentésére többféle gyógyszercsoport is ajánlott: főként simaizom ellazító gyógyszerek, ún. kalciumantagonisták, valamint a gázképződést csökkentő készítmények, melyek hatékonyan csökkentik a belek fokozott görcshajlamát. Ősi gyógyszer a borsmentaolaj, amelynek valószínűleg szintén kalcium-antagonista hatása van. Probiotikumok adása a gyakori bélflóra sérülés kezelésén keresztül hatásos.

Székrekedés esetén a korábban említett rostokban gazdag diéta, metilcellulóz nem megfelelő effektusa esetén nyúlhatunk gyógyszerhez, de tisztában kell lennünk a tartós hashajtószedés ártalmaival is. Hasmenés esetén sorbitol tartalmú édességek, üdítők, rágógumi fogyasztása is tilos. A szorulás-hasmenés váltakozó formájában szintén jó eredmény érhető el diétás rostok adásával.

A táplálék egyes szénhidrát-komponensei nem megfelelően szívódnak fel a vékonybélben, és ezek a vastagbélben lebomolva gázokat képezve okozhatnak panaszokat. Ausztrál kutatók dolgozták ki az alacsony FODMAP (fermentábilis oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok, poliolok) tartalmú diétát.

A diéta lényege, hogy kerülni kell a magas fodmap tartalmú ételeket, első periódusban hat héten keresztül. Gyakori, akár 3-4 óránkénti étkezés is javasolt. Ezt követően 1-1 magas fodmap értékű ételt is beiktathatunk, így kiderül, mennyire vagyunk érzékenyek, és melyek azok az alapanyagok, melyektől nem kell teljesen tartózkodnunk.

Az alacsony fodmap diéta hatását betegcsoportokat képezve vizsgálták több tanulmányban (2,3). Az egyik legújabb értekezésben Vevier és mtsaik a széklet microbiota szerepét írták le (4). Speciális módszerükkel meghatározták a széklet mikrobiota profilját IBS esetekből és egészséges kontrollokból (n=56) szokásos étrend mellett. A klinikai választ és a mikrobiota változásait 41 betegben vizsgálták 4 hét alacsony FODMAP diéta után.

Eredményeik:

Az IBS esetek mikrobióta elemzése két különböző profilt azonosított, amelyeket IBS ^P (patogén) és IBS ^H (egészséges) altípusoknak neveztek. Az IBS ^P mikrobióta B. Firmicutes-ben és aminosav- és szénhidrát-anyagcsere génekben bővelkedik, de a Bacteroidetes fajok száma csökkent. Az IBS ^H betegek mikrobiótája hasonló volt az egészséges kontrollokéhoz. Az alacsony FODMAP diétán az IBS ^H és a kontroll mikrobiota nem változott, de az IBS ^P az egészséges mikrobióta felé tolódott el, a Bacteroidetes növekedésével (p=0,009), a Firmicutes fajok számának csökkenésével (p=0,004) és az elsődleges metabolikus gének normalizálódásával. Az alacsony FODMAP diétára adott klinikai válasz nagyobb volt az IBS ^P alanyokban, mint az IBS ^H - ban. Következtetésük, hogy az IBS esetek 50%-a „patogén” mikrobióta csoportba tartozik, és az IBS ^P esetek fokozott klinikai választ mutattak a diétás terápiára. Az IBS ^P -ben a FODMAP csökkentésének hatékonysága a bélmikrobióta és a termelődő metabolitok változásaiból eredhet. A mikrobiótaanalízis hasznos lehet biomarkerekként az IBS kezelésének meghatározásához, az IBS ^P típus vizsgálata betekintést nyújthat az IBS patogenetikai mechanizmusába (4).

Magas FODMAP tartalmú ételek:

Zöldségek: spárga, articsóka, cékla, káposzta, karfiol, fokhagyma, póréhagyma, gomba, okra, hagyma, kukorica. Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, fekete szeder, cseresznye, szilva, nektarin, őszibarack, körte, datolyaszilva, ribizli, mangó, görögdinnye, aszalt gyümölcsök és gyümölcslevek. Tejtermékek: tej (tehén, kecske, juh), tejföl, kemény sajt, krémsajtok, joghurt, főzőtejszín, tejpor.

Gabonák: búzaliszt, rozs, árpa.Hüvelyesek: bab, lencse, csicseriborsó, sárgaborsó, szójabab. Magvak: mandula, kesudió, pisztácia.Édesítőszerek: méz, xilit, agave, szorbitol, kukoricaszirup.

Alacsony FODMAP tartalmú ételek:

Gyümölcsök: banán, kékáfonya, sárgadinnye, mandarin, szőlő, kiwi, citromlé, narancs, grapefruit (max. fél db), ananász, málna, rebarbara, eper, szárított banán, kókuszdió. Zöldségek: padlizsán, zöldbab, kínai kel, brokkoli, kelbimbó, zellergyökér, cukkini, uborka, édeskömény, gyömbér, póréhagyma, salátalevelek, sárgarépa, fehérrépa, burgonya, retek, sütőtök, spenót, paradicsom, karalábé, avokádó.Tejtermékek: laktózmentes tejtermékek, érett sajtok (Feta, Ementáli, stb.). Gabona: köles, gluténmentes kenyerek, zabpehely, kukoricapehely, puffasztott rizs, glutén mentes tészta, rizs. Magvak: amerikai mogyoró, mogyoróvaj, dió, tökmag, szezám mag, napraforgó mag (napi max. 2 evőkanál). Édesítőszerek: rizs szirup, Stevia, Eritrit

Összefoglalva: Az irritábilis bél szindróma kezelése a diéta, probiotikum, bélmotilitást javító gyógyszerek és a pszichosomatikus panaszok ellátásából áll. Utóbbi években kimutatták a speciális alacsony FODMAP diéta kedvező hatását, amely a panaszok jelentős csökkenését eredményezte. A széklet mikrobióta analízis kimutatta, hogy az IBS betegek több alcsoportja is létezik, és ezek közül a patológiás mikrobiommal rendelkező betegek reagciója lesz várhatóan pozitív.

Irodalom

1. Schmulson MJ, Drossman D: What is new in Rome IV J Neurogastroenterol Motil 2017, 04.23 (2), 151-163. doi: 10.5056/JNM16214
2. Altobelli E, Del Negro V, Angeletti P, Latella G. Low-fodmap diet improves irritable bowel syndrome symptoms: a meta-analysis. Nutrients. 2017;9(9):940. doi:10.3390/nu9090940
3. Staudacher HM, Whelan K, Irving PM, Lomer MCE. Comparison of symptom response following advice for a diet low in fermentable carbohydrates (Fodmaps) versus standard dietary advice in patients with irritable bowel syndrome: IBS symptom response to a low FODMAP diet. Journal of Human Nutrition and Dietetics. 2011;24(5):487-495. doi:10.1111/j.1365-277X.2011.01162.x
4. Vervier K, Moss S, Kumar N, et al. Two microbiota subtypes identified in irritable bowel syndrome with distinct responses to the low FODMAP diet. Gut. Published online November 22, 2021:gutjnl-2021-325177. doi:10.1136/gutjnl-2021-325177