Több tudományokkal foglalkozó hírfelületen is megjelentek rövid leírások egy nemrég publikált tudományos összegző tanulmányról, amely más megvilágításba helyezi a már eddig is jól sejtett igazságot: „Az vagy, amit megeszel!”

Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság Gastroenterology című folyóirata idei különszámában Herbert Tilg és Alexander R. Moschen „Food, Immunity, and the Microbiome” című tanulmányát közölte le (Tilg and Moschen, 2015). Ez a tudományos összegzés arról szól, hogy a tudásunk mai állása szerint az élelmiszerek hogyan befolyásolják a bélrendszerben élő mikrobióta összetételét és ezen keresztül az immunrendszerünk működését.

Az alábbi részek Tilg and Moschen (2015) nyomán:

Az emberi béltraktusban több, mint 100 trillió baktérium él, amelyek közösen formálják az emberi bélmikrobiótát. Ha jól belegondolunk, akkor nem is olyan megdöbbentő, hogy mekkora befolyást gyakorolnak a szervezetünkre, hiszen az összes genetikai információjuk százszorosan haladja meg az emberi génkészletet. Az már jó ideje tudható a kutatási eredményekből, hogy a bélbaktériumok diverzitása erős összefüggést mutat az egészségi állapottal. A mikrobióta összetételét ugyanakkor számos tényező nagymértékben képes befolyásolni, ilyenek például az életkor vagy a testedzés és a táplálkozás is. Vélhetőleg, utóbbinak van a legnagyobb szerepe. Egyes táplálkozási szokásoknak rövid távú, könnyen visszafordítható ún. reverzibilis hatása van, míg más étrendek hosszú távon megváltoztatják a mikrobióta összetételt. Kiderült, hogy a nyugati típusú étrend károsan befolyásolja a teljes mikrobiom taxonómiai összetételét, genetikáját, valamint metabolikus működését is, és ezáltal hozzájárul számos – szintén a nyugati, fejlett országokban listavezető – krónikus betegség kialakulásához: allergia, gyulladásos bélbetegségek, érelmeszesedés, elhízás, 2-es típusú diabétesz, stb.

A nyugati étrend (amely zsírban, foszfatidilkolinban és L-karnitinban gazdag) elősegíti a gyulladás és az érelmeszesedés kialakulását több mechanizmus révén is, amelyeket részletesen tárgyal ez a tanulmány. Például a foszfatidilkolin metabolizmusa során trimetilamin-N-oxid keletkezik, amely elősegíti a gyulladást. Ugyanakkor a triptofángazdag proteineknek gyulladás ellenes tulajdonságaik vannak, azáltal, hogy részlegesen aktiválják az aril hidrokarbon receptorokat (AhR).

Elolvasva a tanulmányt erről a megdöbbentően intenzív kutatási területről a továbbiakban azt lehet mondani, hogy a mikrobióta és az ő „metabolikus gépezete” elképesztő mennyiségű metabolitot termel, amely metabolitok fontos hírvivőként működnek közre az étrend, a bélflóra és a gazdaszervezet között és meghatározóak az egészségi állapotra nézve.

A kiegyensúlyozott táplálkozás változatos tápanyagokkal látja el a szervezetet. Ez pedig alapvető feltétele az egészséges mikrobiom és a hatékony immunrendszer kialakulásának és működésének. A teória, miszerint: „Az vagy, amit megeszel.” tudományos bizonyítékokkal alátámasztottnak tekinthető ma már az összefoglaló szerzői szerint is.

Felhasznált irodalom

1. Tilg, H., Moschen, A.R., 2015. Food, Immunity, and the Microbiome.
   Gastroenterology 148, 1107–1119. doi:10.1053/j.gastro.2014.12.036