Diszbiózis, a bélflóra-egyensúly csökkenésének kevéssé ismert okai és helyreállításának lehetőségei
Még orvosi körökben sem teljesen ismert a diszbiózis jelenségének hármas természete. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jellemzők között az első helyen áll a fakultatív patogén, illetve a patogén baktériumok elszaporodása. Ezzel egyidejűleg, a második helyen a probiotikus baktériumok számának csökkenése áll. A harmadik, alig ismert tényezőt a bélflóra sokféleségének, biodiverzitásának a csökkenése jelenti. Ennek a jelentősége már régen, egy Nature-ben megjelent cikk óta teljesen világos és elsősorban abban áll, hogy a diverz, sokféle baktérium-törzset tartalmazó bélflóra sokkal reziliensebb a külső behatásokkal szemben, mint a kisebb változatosságot mutató társulások.
A diszbiózis okai
Az okok egy része magától értetődő. Ide tartoznak elsősorban az antibiotikumok, amelyek hatásmechanizmusuk részeként természetesen jelentős hatással vannak nem csupán a megcélzott patogénekre, hanem a bélflóra hasznos képviselőire is. Ennél sokkal kevésbé ismert ok a gyógyszerek nemkívánt mellékhatásai, elsősorban a krónikusan szedett nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a protonpumpa gátlók által kiváltott diszbiózis. Utóbbiak igen sok krónikus beteg esetében jelentenek eddig alig felismert kockázatot, még a szakemberek körében sem.
Következmények és megoldások
A bélflóra endokrin szervként működik, bioaktív metabolitokat, enzimeket és kis molekulákat (például SCFA – rövid szénláncú zsírsavakat) termel, amelyek hatással vannak a gazdaszervezetre. A bél diszbiózisa számos betegséggel társítható, beleértve a gyulladásos bélbetegségeket, az irritábilis bél szindrómát, gyermeke esetében a nekrotizáló enterokolitiszt, a krónikus székrekedést, az ozmotikus hasmenést és akár a vastagbélrákot.
A terápiás megoldások között a gyógyszeres kezelésektől, a széklet-átültetéstől, az étrendi beavatkozásokon keresztül egészen a pro – és prebiotikumok alkalmazásáig sokszínű lehetőség áll rendelkezésre.
A humán eredetű bélbaktériumok előnyei
A bélflóra egyensúlyának helyreállítása célszerűen olyan baktériumtörzsekkel lehetséges a leghatékonyabban, amelyek a humán bélflóra részét képezik . Azok a baktériumtörzsek, amelyek a környezetünkben, például a talajban találhatók meg, értelemszerűen csak átmeneti lakói lehetnek a bélflórának. Azok a készítmények viszont, amelyek tartalmaznak olyan törzseket, amelyek az emberi bélflóra természetes összetevői, könnyebben kolonizálják a bélfalat. Ilyen készítmények például a Protexin 7 és a BioKult 14 törzses készítmények.
Érdemes megjegyeznünk, hogy a probiotikus baktériumtörzsek akkor képesek a leggyorsabb szaporodásra, és így a bél hatékony kolonizálására, ha mellettük prebiotikus, a szaporodásukat segítő összetett szénhidrátok (például frukto-oligoszacharidok) vannak. Ezeket együttesen nevezzük szimbiotikumoknak. Éppen ezért kerültek a Protexin készítmények a bélflóra-helyreállítás élvonalába.
A másik fontos szempont a már említett biodiverzitás, ami értelemszerűen nehezen képzelhető el csupán egy-két baktériumtörzs alkalmazásával. A kellő diverzitás, és így a reziliens bélflóra könnyebben érhető el a Protexin készítményekben található hétféle baktériumtörzzsel. Létezik olyan, prémium készítmény is, amely 14 törzset tartalmaz (BioKult Advanced) amelyet jogosan nevezhetünk széles-spektrumú készítménynek.
A bél diszbiózisának helyreállításához tehát rendelkezésünkre állnak olyan megoldások, amelyek bizonyítottan és hosszú távon jelentenek hatékony segítséget számos bélbetegség esetén.
Felhasznált irodalom
John E. Bennett MD Infections in the Immunocompromised Host : General Principles in Mandell, Douglas, and Bennett's Principles and Practice of Infectious Diseases, 2020 https://www.sciencedirect.com/topics/medicine-and-dentistry/dysbiosis
Catherine A. Lozupone, Jesse I. Stombaugh, Jeffrey I. Gordon, Janet K. Jansson, and Rob Knight Diversity, stability and resilience of the human gut microbiota. Nature. 2012 Sep 13; 489(7415): 220–230.
Q Le Bastard, G A Al-Ghalith, M Grégoire, G Chapelet, F Javaudin, E Dailly, E Batard, D Knights, E Montassier Systematic review: human gut dysbiosis induced by non-antibiotic prescription medications Aliment Pharmacol Ther. 2018 Feb;47(3):332-345
Lukas Macke, Christian Schulz, Leandra Koletzko, Peter Malfertheiner Systematic review: the effects of proton pump inhibitors on the microbiome of the digestive tract-evidence from next-generation sequencing studies Aliment Pharmacol Ther. 2020 Mar;51(5):505-526.
X Meng , G Zhang , H Cao, D Yu, X Fang, W M de Vos, H Wu Gut dysbacteriosis and intestinal disease: mechanism and treatment J Appl Microbiol. 2020 Oct;129(4):787-805.
Ashton Harper, Malwina M Naghibi, Davinder Garcha. The Role of Bacteria, Probiotics and Diet in Irritable Bowel Syndrome, Foods 2018 Jan 26;7(2):13
Dr. Bencz Zoltán
tudományos munkatárs