Bél–agy tengelynek nevezzük az emésztőrendszer és a központi idegrendszer működése közötti funkcionális kapcsolatot. Az utóbbi évtized tudományos kutatásai arra utalnak, hogy a bélflóra olyan anyagokat termel, amelyek közvetlen hatással vannak az agysejtekre, így az ún. neuronális transzkripció során a szervezet működését sokféle módon képesek szabályozni. Az anatómiai alap a hypotalamus – hipofízis – mellékvese tengely.

Mint a környezettel való egyik legnagyobb felületű kapcsolódási pontunk, a mikrobiom fontos mediátora lehet a genetikai környezet kölcsönhatásának közvetítésében, szabályozó szerepe lehet a stressz válasz, érzelmi reakciók, memória, motoros funkciók és szociális interakciók terén is.

A tengely kétirányú kommunikációt jelent a két központi szervrendszer: a központi idegrendszer és az enteralis idegrendszer között, melyet újabban a bélflórát is beleértve mikrobiom-bél-agy tengelynek nevezünk. Több mint száz év telt el, hogy az Ivan Petrovics Pavlov (1849-1936) által felfedezett klasszikus kondicionálás és a feltételes reflex fogalma bekerült a tudományos köztudatba, amelyért 1904-ben Nobel-díjban részesült. 2004-ből származik az első állatkísérlet, amely igazolja, hogy a kóros stressz reakció a bélflóra rendezésével megszüntethető. Ezeknek a reflexeknek a létrehozásában endokrin, metabolikus, immunológiai és neuronális mediátorok is közreműködnek.

A mikrobiom is képes olyan neuroaktív anyagok előállítására, mint a gamma-amino-vajsav, szerotonin, norepinefrin és a dopamin. A szervezetet érő kóros (stressz) behatásra a hypotalamus - hipofízis - mellékvese tengely aktiválódásának hatására cortisol szabadul fel, aminek hatása a bélben hisztamin felszabadulás, eozinofilek vagy hízósejtek megjelenése, s ez fokozott permeabilitáshoz, motilitáshoz és szekretoros működéshez vezet.

Az emberi szervezet működésének egyik alappillére a normális bélflóra, az emésztőrendszerben közreműködő több mint 500 mikroorganizmus harmonikus működése. Az emésztőszervi betegségek nagy része együtt jár a bélflóra sérülésével. Ha az egyensúly felbomlik, a szervezet a kórokozókkal szemben egyre védtelenebbé válik. A bélflóra összetétele megváltozik, káros folyamatok láncolata alakul ki. Így lesz „támadó fél” az addig barátságos „szomszédból”.

Amikor megszületünk, még nem tartalmaz baktériumokat a bélrendszerünk, de néhány nap múlva már megjelennek az első törzsek és a 4-5. hétre létrejön a „bélflóra”, az emberi szervezet egyik legfontosabb gátja a fertőzésekkel szemben. Egy nagy „gyár” jön működésbe, amelynek összehangolt tevékenysége élettani folyamatok sorozatában játszik vezető szerepet. Azonban a tápcsatorna különböző szakaszaiban más-más a bélbaktériumok koncentrációja. A gyomorban és a vékonybél első szakaszában ez a koncentráció még csekély (<10³/ml) a gyomorsav gátló hatása miatt, majd a vékonybélben ez növekszik, de annak első harmada akár csíramentes is lehet. A vastagbél az, amely a legnagyobb koncentrációban tartalmazza a bélbaktériumokat, ám itt már megtelepednek az ártalmas fajok is. Ha a baktériumok a vékonybél kezdeti szakaszában is felszaporodnak: „baktériális túlburjánzásról”, ún. kontaminált vékonybél szindrómáról (SIBO=small intestine bacterial overgrowth) beszélünk.

A tápanyagok bejutásával a gyomor, a hasnyálmirigynedv, valamint az epetermelés elindul, megindul a kórokozókkal szemben működő nyáktermelés és egy bonyolult immunmechanizmus, amely kiiktatja a káros tényezőket, köztük a kórokozó baktériumokat is. „Mellettük áll” a bél normális baktériumflórája is, amely akadályozza a „bűnös” baktériumok bejutását, támogatja a védő nyákréteg kialakulását. Sajnos egyes gyógyszerek (tartós antibiotikum szedése, savgátlók, daganatellenes szerek, rheumagyógyszerek) is káros irányban befolyásolhatják a bélflórát. A bakteriális túlnövekedés együtt jár egyéb kórképekkel is, ezért a tünet együttes igen változó lehet. Általában hasi puffadás, kellemetlen hasi érzés (dyscomfort), hasmenés a fő tünet. Hozzájárulhat krónikus vitamin- és vashiány, amelynek további következményei a fogyás, gyengeség, vérszegénység, fehérjehiány. A hiánybetegségek egyéb tünete lehet a végtagzsibbadás és fájdalom, valamint szívritmuszavarok. A kálcium és D-vitamin felszívódás zavara csontritkulást okozhat az ehhez társuló fájdalmakkal, néha spontán törésekkel.

Fenti tünet együtteseket tehát egy olyan karmester vezényli, amely a központi idegrendszert és a microbiomot is szabályozás alatt tartja. Tehát végül ki is a karmester? Maga az ökoszisztéma, amely egy belső egyensúly alapján, kölcsön- és egymásra hatásokkal biztosítja szervezetünk működését.

1. Hancz Cs.: A mikrobiom globális szerepe a „One Health” megközelítésmód szerint. Acta Agr Kaposv 2021, 25:4159.
2. Nakagawa Y. Development of the thalamus: From early patterning to regulation of cortical functions. WIREs Dev Biol 2019; 8: e345.
3. Sanders DJ, Inniss S, Sebepos-Rogers G, Rahman FZ, Smith AM. The role of the microbiome in gastrointestinal inflammation. Biosci Rep 2021 Jun 11; 41(617 Feb 8; 97: 553–622
4. deVrese M, Schrezenmeir, J.: Probiotics, prebiotics and synbiotics. Adv Biochem Eng Biotechnol. 2008; 111:1-66