A hirtelen fellépő mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, lehet szívinfarktus, angina pectoris, vagy tüdőembolia is a tünetek mögött. Ha a vizsgálat ezeket kizárja, felmerül a panaszok egyéb eredete. A mozgásszervi (gerinc) eredeten kívül lehet tüdő- mellhártyagyulladás, de néha egyéb szervi eltérés (ritkán a főverőér (aorta) felszálló ágának tágulata (aneurysma), amely, ha megreped, hirtelen halált is okozhat. Nagyon fontos tehát az alapos kivizsgálás, nem szabad egy legyintéssel elintézni az ilyen panaszokat. Mégis az úgynevezett nem típusos mellkasi fájdalmak oka igen nagy százalékban a reflux betegség (GERD) és a pánik szindróma. Ami probléma, hogy a kettő együtt is jelentkezhet.

Az egész civilizált világban népbetegség az ún. savas reflux, amelynek során a gyomorsav ellenkező irányban halad és a nyelőcsőben gyulladást, felmaródást esetleg egyéb súlyosabb elváltozásokat okoz. Még egészséges egyéneknél is bizonyos időszakban előfordul e jelenség. Az alapellátásban megjelenő nagyszámú refluxban szenvedő beteg világszerte szükségessé tette a kivizsgálási és terápiás stratégia azonos alapokra helyezését. A népesség 30-40%-ánál jelentkeznek refluxos tünetek, de csak egyharmaduk megy orvoshoz.

A leggyakrabban előforduló tünet a gyomorégés és a savas visszafolyás a diagnózist már valószínűsíti, azonban nem nyújt információt a betegség súlyosságáról. A szegycsont mögötti vagy egyéb mellkasi fájdalom a nem szív eredetű fájdalmak esetén 40%-ban reflux eredetű. Ennek oka többféle lehet. A visszafolyó sav irritálhatja a nyelőcső nyálkahártya idegvégződéseit vagy nyelőcsőgörcsöt okozhat.

A tünetek másik fő csoportja nem emésztőszervi jellegű. Visszatérő légzési panaszok, rekedtség, köhögés, súlyosabb esetben nyelési zavarok, félrenyelés is jelentkezhet. A betegség további tünetei: hányás, vérzés, krónikus vashiányos vérszegénység esetén a rosszindulatú daganatot is ki kell zárni.

A savas reflux egészséges személyeken a védő faktorok (nyálkahártya ellenállás, jó gyomorürülés) miatt nem okoz panaszt vagy kóros elváltozást.

A különféle vizsgálómódszerek mind másfajta információt nyújtanak. Alapvető az endoscopos vizsgálat (gyomortükrözés) még akkor is, ha nem a refluxot mutatja ki, hanem a következményes gyulladást vagy annak szövődményeit.

A 24 órás savelválasztás mérésének jelentősége: a gyógyszeres kezelés ellenőrzése és a sebészi esetek kivizsgálása. Egy vékony kis szondával pontos információt kapunk a refluxok időtartamáról. A további vizsgálatok (nyomásmérés, izotóp technika, röntgen) kiegészítő jellegűek. A gyógyszer-teszt (ún. proton-pumpa gátló gyógyszer adása 1-2 hétig) szerint, ha e tünetek megszűnnek, nagy valószínűséggel reflux áll fenn. Ötven év felett azonban, fokozott daganatrizikó esetén (ún. alarm tünetek: anaemia, hasi panaszok, hányás, fogyás, étvágytalanság) nem alkalmazható. A szubjektív panaszok értékeléséhez kérdőíves módszert is kidolgoztak, de ez nem terjedt el.

Alapvetően figyelembe kell venni azonban, hogy a tünetek és a megállaptott elváltozások súlyossága nem mindig fedi egymást.

A reflux szövődményei: a vérzés, a szűkület, a nyálkahártya átépülése és a daganat. A nyelőcső sérült nyálkahártyáján felmaródások, fekélyek alakulhatnak ki, melyekből - általában nem súlyos- vérzés származhat. A nyelőcsőszűkület a tünetmentes, de hosszú ideje fennálló reflux következménye. Nyelési zavarok, félrenyelés, vérzés kísérheti. Ha az endoscopos tágító kezelés eredménytelen, reflux-gátló műtét jön szóba.

A nyelőcső alsó részén az elpusztult laphámot gyomornyálkahártyára jellemző hám helyettesíti. Ezt Barett-nyelőcsőnek nevezik. Ekkor a daganat kifejlődésének kockázata jelentősen megnő. Ha az endoscopos anyagvétel gyanús sejteket mutat, felmerül a műtét szükségessége. Újabban ez lehet a nyálkahártya endoszkópos - lézeres eltávolítása.

A reflux súlyossági stádiuma szabja meg a kezelés irányát. Az ún. Los Angeles beosztás szolgál alapul, amely az endoszkópos elváltozások súlyossági fokozatait jelzi.

A fenntartó gyógyszeres kezelés alapelve a lépcsőzetes terápia redukció, tehát fokozatosan enyhébb savgátló gyógyszerre való áttérés. Az antireflux műtét előfeltétele a megfelelő kivizsgálás (légúti betegség irányában is) és a féléves gyógyszeres kezelés eredménytelensége. A beteget tájékoztatni kell az esetleges szövődményekről vagy a műtétet követő panaszokról. Az antireflux műtét gyakorlott kézben laparoszkópos eszközzel a kisebb műtéti kategóriába tartozik.

Tartós emésztőszervi panaszok esetén szükség van probiotikumok, azaz a bélflóra visszaállítását szolgáló jótékony baktérium készítmények szedésére. Igazoltan jótékony klinikai hatást fejtenek ki a kóros flóra elnyomásával az alábbi baktériumtörzsek: Lactobacillus (tejsavbaktériumok), Bifidobaktériumok, Streptococcus Thermophilus, Saccharomyces boulardii és Enterococcus faecium nevű mikroorganizmusok. A bélnyálkahártya sejtjeihez tapadva vetélkedni kezdenek a kórokozókkal, erősítik a bél- és így az egész szervezet immunválaszát. A sejtnövekedéshez szükséges vitaminok termelésével, az ásványi anyagok felszívódásának javításával érik el hatásukat.

A pánikbetegség kezelése nem könnyű feladat, a beteg és a pszichiáter részéről is türelmet igényel. Pszichoterápia, relaxációs módszerek (autogén training) és komoly panaszok esetén gyógyszeres kezelés is szükséges lehet. Alapvető fontosságú, hogy a beteg elfogadja a diagnózist és aktívan közreműködjön a sokszor hónapokig tartó kezelés során.