Az emésztőszervi betegségek és a stresszállapot összefüggéseit évtizedek óta kutatják. Egyik ilyen betegségcsoportot a gyulladásos bélbetegségek (IBD) alkotják. Tény, hogy nem stressz okozza a betegséget, azonban szorongás, ritkában depresszió is társul az alapbetegséghez. Az agy-bél tengely és a microbiom kapcsolata szintén fontos szerepet játszik a kórlefolyásban.

A genetikailag fogékony egyénekben a környezet hatására kialakult, immunológiai kórképek – a gasztroenterológia egyik legintenzívebben fejlődő fejezete. A két fő betegség, a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás), valamint a Crohn betegség (a gyulladás itt a vékonybelet is érintheti) területén az egyre bővülő genetikai és kórtani ismeretek birtokában forradalmian új terápiás lehetőségek is megjelentek. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a betegségek gyógyíthatók. A betegek követése, gondozása azonban azok életminőségét jelentősen befolyásolja, és így elkerülhetővé válhatnak, vagy későbbre tolódhatnak e betegségek nem csekély szövődményei.

Fő tünetek lehetnek bél-eredetűek, vagy egyéb, más szervekre vonatkozó elváltozások. Leggyakrabban hasmenés, véres széklet, hasi görcsök, hasi puffadás, fogyás jellemző. Ízületi fájdalmak, gyulladás, bőrtünetek, különféle vitaminhiányos állapotok, vékonybél felszívódási zavarra jellemző tünetek is felléphetnek. Főként a végbél környékén sipolyok alakulhatnak ki, melyek váladékozása megkeseríti a betegek életét. A májban lévő epeutakban ismeretlen eredetű szűkületek alakulhatnak ki, krónikus májműködési zavarhoz vezetve. A 10 éven túli, a bélrendszer nagyrészét érintő gyulladás fokozza a daganat kialakulásának kockázatát is.

A gyulladásos bélbetegség genetikai okaira 1996-ban szolgáltattak először konkrét adatot a 16-os kromoszóma elváltozásának felfedezésével, majd kimutatták a Crohn betegségben a kóros génmutációkat. Colitis ulcerosában még kevésbé igazolt a genetikai háttér. A környezeti tényezők közül a hosszú láncú zsírsavak káros hatása és a bél baktériumflórájának szerepe is jelentős, annak ellenére, hogy nem fertőző betegségről van szó. Feltehetően a baktériumok fokozott inváziója veleszületett hajlam, amely a bélnyálkahártya immunválasz hibája miatt jöhet létre.

Úgy tűnik, mintha a gyulladásos bélbetegségek a huszadik század civilizációs következményei lennének, olyan sebességgel nőtt az előfordulásuk, főként a nyugati országokban. Jelen korunkban azonban végbemegy a kiegyenlítődés és a fejlődő, keleti országokból is egyre több adatot kapunk a növekvő előfordulásról. A nemi megoszlás és a korábban sokszor tárgyalt etnikai összefüggések háttérbe szorultak, a táplálkozás szerepe (nagy rosttartalmú ételek védőhatása, a „hűtőszekrény társadalom”, egyes szénhidrátok bél-áteresztő képességet fokozó hatása) egyre inkább előtérbe kerül. Nem ismert, hogy – főként férfiakban – miért csökkenti a dohányzás a colitis ulcerosa kialakulásának esélyét. Ugyanakkor a Crohn betegséget egyértelműen fokozza a cigaretta hatása.

Egyes gyógyszerek (pl. rheumás panaszokra szedett ún. NSAID szedése) a betegség fellobbanását okozhatja. Fogamzásgátlók szerepe kevésbé jellemző, és e tekintetben felmerül a pszichés stressz szerepe is: kérdés, hogy oka vagy következménye-e a betegségnek?

A diagnózisban a klinikai panaszok helyes felvételének és az egyre bonyolultabb és költséges képalkotó vizsgálatoknak is szerepe van. A kórképek aktivitásának foka meghatározandó, mivel ez befolyásolja a szoros ellenőrzést kívánó kezelést. Az alap a szövettani vizsgálat, bár amennyiben a vékonybél is érintett, ez nem mindig kivitelezhető. A hasi ultrahang vizsgálat lehetőségei még nincsenek kiaknázva, pedig nem invazív, és a betegség követésére alkalmazható. Az endoszkópos alapvizsgálat és az időszakos kontroll természetesen elengedhetetlen a vastagbél érintettsége esetén a 10 évvel később megjelenő carcinoma veszély miatt. A rendszeres kontrollhoz tartozik a laboratóriumi értékek követése. A genetikai hajlam is vizsgálható, de egyelőre kevesebb helyen érhető el.

A vékonybél megítélése alapvető: a szelektiv vékonybél röntgen vagy a vékonybél CT vizsgálata kötelező Crohn betegség gyanúja esetén. A stressz állapot felmérése és annak kezelése szintén fontos már a betegség diagnózisakor is.

A gyógyszeres kezelés többlépcsős: enyhébb esetben salycil származék, („5-ASA gyógyszerek”), közepes foknál steroid készítmények, valamint más immunrendszerre ható gyógyszerek, míg újabban makacs sipolyoknál és már nem csak súlyos esetben az ún. biológiai terápia alkalmazandó. Ezek nagyhatású, az immunrendszert jelentősen befolyásoló készítmények, melyeknek hatása látványosan szünteti meg a panaszokat. A belek gyulladását speciális antibiotikumokkal is, valamint probiotikumokkal befolyásolhatjuk.

Fontos a diéta, mivel a betegséghez másodlagos tejcukorbontási zavar is társul, ezért a tejtermékek egy ideig kerülendők, mivel puffadást, hasi görcsöket okozhatnak. Vitaminok fogyasztása, a betegséggel együtt járó folsav és B12 vitamin pótlása is szükséges lehet. Komoly fogyásnál speciális tápszerkészítményeket is alkalmazunk.

A pszichés panaszokat általában elegendő pszichoterápiával csökkenteni, de lényeges a depresszió kiszűrése és célzott kezelése is. Néha hosszabb-rövidebb ideig nyugtató szedése is indokolt lehet.

A vékonybél baktériumflórájának helyreállításában fontos szerepe jut a probiotikumoknak. Ezek a szervezetben is megtalálható mikroorganizmusok, amelyek jótékony hatással vannak a bélflórára, s az anyatejjel jutnak be a szervezetbe: Bifidus és Lactobacillus flórának nevezzük. A tápszerrel táplált csecsemőnél azonban vegyes flóra alakul ki, és itt már megjelenhetnek a kórokozó baktériumok is. Elszaporodásuk mérgező anyagok (toxinok) termelésével is jár. Leghatásosabb klinikai eredményt a kóros flóra elnyomásával a Lactobacillus (tejsavbaktériumok), Bifidobaktériumok, Streptococcus Thermophilus, Saccharomyces boulardii és Enterococcus faecium nevű mikroorganizmusok fejtik ki, és így fokozzák a szervezet immunválaszát. A sejtnövekedéshez szükséges vitaminok termelésével, az ásványi anyagok felszívódásának javításával érik el hatásukat. Fontos, hogy megfelelő koncentrátumú készítményt használjunk, amely minél több törzset tartalmaz. A probiotikumokat célszerű prebiotikumokkal kombinálni, amelyek az anyatejből származtatható nem szerves cukorszármazékok. Élettani hatásuk, hogy kompetíció útján akadályozzák a patogén baktériumok megtapadását és fokozzák a probiotikumok termelődését és megtelepedését.

Irodalom

• Boirivant, M., Strober, W.: The mechanism of action of probiotics. Curr Opin Gastroenterol, 2007, 23, 679-692.
• Demeter P.: Probiotikumok alkalmazási lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006, 16(1), 41-47
• Drisko, J.A.: Giles, CK, Bischoff, BJ: Probiotics of health maintenance and disease prevention. Alternative Med Rev 2003, 8, 2-5
• Gentile C, Brody B: Crohn's disease and your mental health WebMD 2022, 18 Okt