Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélpanaszok együttesét jelenti. A betegséggel csak az érintettek 30%-a fordul orvoshoz, noha a világ teljes lakosságának közel 10-20%-a szenved a betegségben. Specifikus diagnosztikai vizsgálat nem létezik, így nehéz biztosan kiszűrni a betegségtől szenvedőket. A panaszok alapvetően: hasi fájdalom, székelési zavar, puffadás. A tünetek különféle fokozatban és erősségben kombinálódhatnak a betegeknél. Hasmenés váltakozhat székrekedéssel, nyákos széklet pedig rendszerint előfordulhat. Nagyon fontos a részletes anamnézis a vizsgálatok megkezdése előtt, valamint a változatos tünet-együttes pontos ismerete a diagnózis felállítása előtt. Kialakulása egyértelműen összefüggésbe hozható korábbi gastrointestinális fertőzéssel. A vékonybélflóra kóros irányban történő megváltozását bizonyították már, elsősorban a hasmenéssel járó IBS esetében. Az ilyen esetekben a prospektív randomizált tanulmányok alapján a probiotikumok alkalmazása javasolt (Székely Gy., 2010).

Az IBS Florea Lcr35 törzse IBS esetében in vivo vizsgálatban

Humán klinikai randomizált, kettős-vak vizsgálatban megnézték, hogy hogyan hat az IBS betegeknél az IBS Florea Lcr35 törzse (Dapoigny et al., 2012). 50 beteget vontak a vizsgálatokba (Római kritériumok III. szerint). Az egyik csoport (n=25) napi 6 × 108 kolóniát kapott az Lcr35 törzs baktériumaiból, míg a másik csoport (n=25) ugyanebben a dózisban placebót 4 héten át. Az IBS súlyossági pontszámokat mérték és elemezték a vizsgálatban, amelyeket összehasonlítottak a teljes lakosság és az IBS altípusok között (székrekedés predomináns IBS, hasmenés predomináns IBS, kevert IBS, nem tipizált IBS). Vizsgálták továbbá a székletmintákban a Lactobacillus casei rhamnosus jelenlétét a vizsgálat alatt és a végén, valamint kitöltettek a betegekkel a bélrendszerre vonatkozó életminőség kérdőívet és a kórházi szorongásra és depresszióra (HAD) vonatkozó skálát vettek fel.

Az eredmények:

Mindkét csoport kiegyensúlyozottan összevethető volt az alap tulajdonságaik alapján. A betegek 85%-ánál a székletminta elemzések azt mutatták, hogy a lactobacillus casei rhamnosus képes túlélni az emésztőrendszerben. Az IBS súlyossági pontszámai nem tértek el jelentősen a kezelések között, 25 %-kal csökkentek a 4 hetes kezelést követően és mindkét csoportban 15%-al csökkentek az eredeti kiindulási értékekhez képest. Az IBS alcsoportokban nem lehetett megfelelő statisztikai összevetést végezni a minta kis mérete miatt, de az Lcr35 törzsre adott klinikai válasz megfigyelhető volt a hasmenés predomináns IBS betegeknél. Nem volt változás az értékekben a placebó csoportnál 4 hetes kezelést követően, míg klinikailag jelentős csökkenés következett be az Lcr35 csoportban (-37% vs -3%) (1. ábra). A kezelés befejezését követően 2 héttel nőttek az IBS súlyossági értékei, de míg a placebó csoportban ez az érték az alapvonal felett közel 5%-al volt, addig az Lcr35 csoportban ez az érték még mindig a mérési alapvonal alatt maradt -19,1 %-on (2.ábra).

A hasmenés predomináns IBS alcsoportban klinikailag jelentős mértékben csak a hasi fájdalom csökkenését lehetett megfigyelni (36%), placebo csoportnál nem volt változás. A vegyes IBS betegeknél 20-30%-os IBS súlyossági pontszámcsökkenést mérték az Lcr35 és a placebó csoportban is a kezelést követően, amely fennmaradt a kezelést befejezően két héttel mindkét csoportban. A székrekedés predomináns IBS csoportban a placebó csoport felé volt eltolódva a klinikai válasz (-41 % vs. 20%), akárcsak a nem tipizált IBS csoport esetében is (-47% vs -17%) két héttel a kezelést követően. Egyik csoportban sem volt klinikailag releváns változás a gasztrointesztinális életminőségi index vagy a HAD kérdőív esetében. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy fontos lehet az IBS betegek alcsoportjainál az orvosnak optimalizálni kezelési válaszokat.

Konklúzió:

Ez a kísérleti tanulmány azt sugallja, hogy az LCR35 törzsnek van hatása hasmenés predomináns IBS-es betegek esetében. Ezen előzetes eredményeket meg kell erősítenie nagyobb tanulmányoknak is.

A témában korábbi laboratóriumi vizsgálatot ide kattintva olvashat.

Felhasznált irodalom

1. Dapoigny, M., Piche, T., Ducrotte, P., Lunaud, B., Cardot, J.-M., Bernalier-Donadille, A., 2012. Efficacy and safety profile of LCR35 complete freeze-dried culture in irritable bowel syndrome: a randomized, double-blind study. World J. Gastroenterol. 18, 2067–2075. doi:10.3748/wjg.v18.i17.2067
2. Dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos): Az irritábilis bél szindróma korunkban – A diagnózistól a terápiáig 2010. www.protexin.hu