A bélflóra megtelepedése az újszülöttkorban a megszületéskor kezdődik: mikroorganizmusok milliárdjaival találkozik a kisgyermek, melyek elsősorban az anyai bőrről, vaginából, székletből és anyatejből, valamit a környezetből származnak. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy az anyatej nem steril, - mint ahogy az intrauterin élet sem az! Az anyatejben levő hasznos baktériumok és a HMO-ok (human milk oligosaccharides = rövid szénláncú szénhidrátok, melyek prebiotikumként szolgálnak) jelentősen befolyásolják az újszülött bélflóra összetételét. Bifidobaktérium dominancia mutatható ki a kizárólagosan szoptatott csecsemőkben az élet első 6 hónapja során. Ebben az időszakban éppen a bélflóra kisebb diverzitása (baktérium törzsek változatossága) a normális, összehasonlítva a tápszeres táplálás bevezetésekor megjelenő egyéb törzsekkel. Ezért a címben feltett kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a táplálási mód befolyásolja a csecsemők bélflórájának összetételét.

A colostrumban a Staphylococcusok, Lactobacillusok és Streptococcusok vannak többségben, majd a gyermek egy hónapos korában ez a változatosság csökken és Lactobacillus dominancia marad kizárólagos anyatejes táplálás mellett az anyatejben és az újszülött belében is. Az anyatej HMO összetétele részben genetikailag meghatározott, de hozzájárul az anyai táplálkozás és környezeti hatások is. A HMO-ok elsősorban a Bifidobaktériumok növekedését és SCFA (rövid szénláncú zsírsavak) termelését serkentik, de gátolják a patogén baktériumok bélfalhoz tapadását is.

Kimutatták, hogy összefüggés van az anyai bélflóra és az anyatej baktérium összetétele között. Azt is megfigyelték, hogy a császármetszéssel szült anyák tejének baktérium diverzitása nagyobb, mint a természetes úton szült nőké. A vizsgálatok szerint az anyatejes és tápszeres táplálásnak nagyobb jelentősége van a csecsemő bélflórája szempontjából, mint a szülés módjának.

A tápszeres táplálásra való átállás igen gyors változást hoz a csecsemő bélflórájában – a Firmicutesek nagyobb számban megjelennek. A tápszerek galakto-oligoszacharid és frukto-oligoszacharid tartalma jelentősen eltér a HMO-ok összetételétől, de részben utánozza azok prebiotikus hatását. A későbbiekben azonban a különbség az anyatejjel, vagy tápszerrel táplált csecsemők bélflórája között megszűnik, és – egy átmeneti fázist követően, ami 15-30 hónapos kor között van – 2,5-3 éves korra kialakul a felnőttkorra jellemző bélflóra összetétel.

A bélben a különböző baktérium törzsek is hatnak egymásra: az E. coli nem tudja az anyagcseréjéhez felhasználni a HMO-okat, de a Bacillus fragilis által a HMO-okból képzett posztbiotikumokat jól metabolizálják.

A probiotikumok adása minden esetben a fiziológiáshoz hasonló bélflóra összetétel irányába tolja a mikrobiomot alkotó mikroorganizmusok arányát.

Felhasznált irodalom

1. van den Elsen et al.: Shaping the gut microbiota by breastfeeding. Front Pediatr 2019 febr.
   https://doi.org/10.3389/fped.2019.00047
2. Importance of infant diet in establishing the healthy gut. Science News 2018 okt.
3. Ho NT et al: Meta-analysis of effects of exclusive breastfeeding on infant gut microbiota across populations. Nat Commun. 2018; 9: 4169. doi: 10.1038/s41467-018-06473-x