A csecsemők sérült mikrobiótájának helyreállítása az egyik legnagyobb előrelépés lenne a társadalom egészségre való törekvésében. Az elmúlt évtizedben nagyon sok tudományos cikk született a csecsemők bélflórájának összetételével kapcsolatban.

Kiderült, hogy számos tényező közrejátszik a csecsemők bélflórájának és későbbi egészségi állapotuknak kialakulásában, amelyekről korábban nem feltételeztük, hogy jelentős befolyásoló faktorok lehetnek. Ebben a témában nyilatkozott nemrég Dr. David Kyle, a Nutraingredients riportere által megkérdezett kutató, aki fejlesztéseinek eredményeit a 2016. február 2-4. között Amszterdamban megrendezésre kerülő Probiota konferencián fogja ismertetni.

Véleménye szerint a csecsemők bélflórájának helyreállításával – többek között – a bélrendszert érintő zavarok, az asztma, az obezitás és az étel intolerancia arányának csökkentését érhetjük el. Az antibiotikum használat, az egyre növekvő anyatej helyettesítő tápszerek használata, valamint a császármetszések számának növekedése mind a babák mikrobiótájának megváltozását eredményezik, amelyben nagy mértékben érintett egy általa kiemelt faj is: a Bifidobacterium longum subsp. infantis. „Meg kell fordítanunk ezt az eltolódást” – nyilatkozta határozottan.

A kutatók széles körben egyetértenek ma már abban, hogy az igazi anyatej a tápszerek arany standardja, amelyhez a gyártók termékei csak igyekeznek hasonlítani, de teljes mértékben nem sikerül. Régóta tudjuk, hogy az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő a hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. A témában született korábbi cikkeink részletesebb magyarázatot adnak erre vonatkozóan:

A probiotikus baktérium törzsek széleskörű funkciói
és hatásaik a csecsemők egészségére

A Bifidobacterium infantis újszülöttekben

A Nutraingredientsnek adott interjúban Dr. David Kyle az egészséges mikrobióta teljes elvesztéséről beszél a nyugati életmód és orvosi gyakorlat következtében. Utóbbiról ugyan elismeri, hogy sokszor szükséges, ugyanakkor például a császármetszések magas számának csak egy része indokolható orvosi szempontból, ahogyan így van ez az antibiotikumok használatával kapcsolatban is.

A képen a bél mikrobióta kialakulására ható jelentősebb befolyásoló tényezők láthatók.

Régóta próbálkoznak a kutatók a csecsemők valamely okból megbomlott bél mikrobióta egyensúlyát probiotikumok alkalmazásával helyreállítani. Ugyanakkor még mindig kevés az információnk arról, hogy a folyamat pontosan hogyan is megy végbe. Dr. Kyle úgy látja, hogy a probiotikumok ilyen irányú kutatása akkor fog majd egyértelműen nagy lépést tenni, ha a háttérben lévő mechanizmus feltárásra és bizonyításra kerül.

Dr. Kyle és munkatársai, az UC Davis (University of California at Davis) kutatói, mint például prof. David Mills, prof. Bruce German, prof. Carlito Lebrilla, és prof. Daniella Barile együtt dolgoznak és kutatják az anyatej természetes és komplex szénhidrát összetételét és annak átrendező hatását a csecsemők bél mikrobiótájára vonatkozóan.

Az anyatejben lévő prebiotikus frukto-oligoszacharidokról (FOS) és a galacto-oligoszacharidokról (GOS) régóta tudjuk, hogy a bélben bifidogenikus hatást váltanak ki (Bakker-Zierikzee és mtsai., 2005; Brunser és mtsai., 2006; Davis és mtsai., 2011 cit. Garrido és mtsai., 2013). Az anyatej prebiotikus karaktere pedig éppen olyan, hogy bizonyos baktériumokat szelektíven előnybe hoz másokkal szemben, ezáltal alakítja ki az egészséges anyatejes csecsemőkre jellemző Bifidobacterium túlsúlyú bél mikrobióta összetételt (Marcobal és mtsai., 2010 cit. Garrido és mtsai., 2013).

Felhasznált irodalom

1. Bakker-Zierikzee, A.M., Alles, M.S., Knol, J., Kok, F.J., Tolboom, J.J.M., Bindels, J.G., 2005. Effects of infant formula containing a mixture of galacto- and fructo-oligosaccharides or viable Bifidobacterium animalis on the intestinal microflora during the first 4 months of life. Br. J. Nutr. 94, 783–790.
2. Brunser, O., Gotteland, M., Cruchet, S., Figueroa, G., Garrido, D., Steenhout, P., 2006. Effect of a milk formula with prebiotics on the intestinal microbiota of infants after an antibiotic treatment. Pediatr. Res. 59, 451–456. doi:10.1203/01.pdr.0000198773.40937.61
3. Davis, L.M.G., Martínez, I., Walter, J., Goin, C., Hutkins, R.W., 2011. Barcoded pyrosequencing reveals that consumption of galactooligosaccharides results in a highly specific bifidogenic response in humans. PloS One 6, e25200. doi:10.1371/journal.pone.0025200
4. Garrido, D., Dallas, D.C., Mills, D.A., 2013. Consumption of human milk glycoconjugates by infant-associated bifidobacteria: mechanisms and implications. Microbiology 159, 649–664. doi:10.1099/mic.0.064113-0
5. Marcobal, A., Barboza, M., Froehlich, J.W., Block, D.E., German, J.B., Lebrilla, C.B., Mills, D.A., 2010. Consumption of human milk oligosaccharides by gut-related microbes. J. Agric. Food Chem. 58, 5334–5340. doi:10.1021/jf9044205 www.nutraingredients.com