A hasfájás gyakori panasz az élet folyamán, de különös gondot jelent az első 6 hónap során, amikor a csecsemő csak keserves sírással jelzi, hogy valami nincs rendben. A gyakorlatlan anyuka először azt hiszi, hogy a baba az éhség miatt sír, de amikor a szoptatást sem fogadja el, illetve az sem nyugtatja meg, akkor merül fel a hasfájás lehetősége. Ilyenkor keresik az okokat és a kezelési lehetőségeket, de amikor sikerül kizárni az organikus okokat (sérv kizáródás, invagináció, volvulus, stb.), akkor beszélhetünk funkcionális gasztrointesztinális betegségről (FGID). Ide tartozik a regurgitáció (bukogatások), a székrekedés és a csecsemőkori hasfájás (colica) is. A Róma IV. kritériumok alapján csecsemőkori kólikáról akkor beszélhetünk, ha az egészséges csecsemő napi 3 óránál többet sír, minimum heti 3 napon, 3 hétnél hosszabb ideig. A hasfájás 3 hetes kortól kezdődik és 3-4 hónapos (de akár 6 hónapos) korig is eltarthat. Természetesen a szervi okokat ki kell zárni. A szülők életminőségének romlásán kívül más problémát nem okoz. Sajnos, ez azonban kimutatottan visszahat a gyerekre: a szorongó anyák csecsemői között gyakrabban fordul elő a hasfájás.

A csecsemők 10-30%-ánál tapasztalható és sok próbálkozás történik, hogy ezen segítsenek. Tápszert váltanak, vagy anyai diétát rendelnek el, laktáz vagy szimetikon tartalmú cseppeket kap a kicsi a puffadás csökkentésére. A reflux elleni kezelés és bizonyos esetekben a tejfehérje kihagyása (akár extenziven hidrolizált tápszer, vagy anyai tejmentes diéta formájában) hozhat javulást, de ezek már betegségnek tekinthetőek. Az egészséges csecsemők hasfájása esetén megoldás lehet probiotikum adása. Az egyik Lactobacillus törzsről klinikai vizsgálatok igazolták, hogy valóban hatásos a csecsemőkori kólika kezelésében.

Egy 2014-ben végzett kontrollált, randomizált vizsgálat egy 7 baktérium törzset tartalmazó szimbiotikumot vizsgált, ahol szignifikáns jó hatást sikerült kimutatni a csecsemőkori kólika kezelésében. Hét napos kezelés alatt majdnem az esetek 40%-ában, 30 nap alatt több, mint a csecsemők felében teljesen megszűntek a panaszok, míg a kontroll csoportban csak 7%, illetve 36% vált tünetmentessé.

A javuló esetek aránya még ennél is nagyobb volt (1. ábra).

Mi áll az eredmény hátterében?

Vizsgálatok igazolták, hogy a hasfájós csecsemők bélflóra összetétele eltér a panaszmentes társaikétól. Kisebb a mikrobiom diverzitása a kólikás gyermekekben, magasabb a Proteobacteria törzsek száma, valamint a Bifidobacteriumok és Lactobacillusok aránya is megváltozott, csökkent. A hasfájás kiváltásában szerepet tulajdonítanak a baktériumok által termelt postbiotikumoknak (butirát, laktát). Ezeknek, illetve a calprotectinnek szerepe lehet egyes gyulladásos citokinek termelésének befolyásolásában.

Egy finn vizsgálatban 212 újszülött meconiumának mikrobiom összetételét határozták meg. Annak a 19 (9%) csecsemőnek a székletében, akiknél később hasfájásos tünetek jelentkeztek, alacsonyabb (p<0,001) volt a Lactobacilus és a Firmicutes törzsek aránya, mint a többi vizsgált székletben.

Egy másik vizsgálatban 40 olasz csecsemő kapott Bifidobact. lactis cseppeket 28 napon keresztül, a kontroll csoport placébó kezelésben részesült. A vizsgálati csoportban a sírás napi idejének <50%-os csökkenését szignifikánsan több gyermekben regisztrálták (80% vs. 31,5%, p<0,0001), mint a kontroll csoportban.

A bélflóra összetételének a megváltozása többek között a csecsemőkori kólika egyik kiváltó tényezője is lehet, ennek probiotikummal (pl. Lactobacillus) történő korrekciója hathatós módszer a hasfájás kezelésében.

Felhasznált irodalom

1. Banks SSC et al: Probiotics to prevent infantile colic. Cochrane Database Syst Rev 2016
2. Kianifar H et al: Synbiotic in the management of infantile colic: A randomised controlled trail. J Ped and Child Health 2014 : 1440-1754
3. Ahanchian H, Javid A: Prevention of infantile colic using probiotics. EMJ Gastroenterol 2018, 7: 120-127
4. Nocerino R et al: The therapeutic efficacy of Bifidobacterium animalis subsp. lactis BB-12 in infant colic: A randomised, double blinde, placebo-controlled trial. Alimentary Pharmacology and Therapeutics, 2019 Dec.
5. Weerth C et al: Intestinal microbiota of infants with colic: Development and specific signatures. Pediatrics 2013, 131: 550-558
6. Korpela K et al: Microbiom of the first stool after birth and infantile colic. Pediatric Research 2020 Febr.
7. Dubois NE, Gregory KE: Characterizing the intestinal microbiome in infantile colic: Findings based on an integrative review of the literature. Biol Res Nurs 2016, 18 (3): 307-315