A tejfehérje allergia kb. 2-3%-os gyakoriságú csecsemőkorban, ezzel szemben az atópiás dermatitis (AD) akár 10-15%-os prevalenciát is elérhet. Ezért a tejfehérjementes diéta csak az esetek egy részében javítja a bőrtüneteket. Mivel a száraz, viszkető bőr kellemetlen mind a baba, mind a család számára, annak minél hamarabbi kezelése, megszüntetése a cél. Elsődleges a bőrápolás (rövid ideig tartó, nem nagyon meleg vízben való fürdetés, ne használjunk szappant, vagy fürdetőt, bőrzsírosítók alkalmazása), de atópiás családi anamnézis esetén 2 hétre meg kell próbálni az allergénmentes diétát is. Szoptatás esetén az anyának kell szigorú tejfehérje- (esetleg + tojás, szója) mentes diétát tartani, tápszeres tápláláskor nem elegendő a HA tápszer adása, feltétlenül extenziven hidrolizált, vagy aminosav alapú tápszert (esetleg rizs alapút) kell kapnia a gyermeknek. Amennyiben 2 hét alatt nincs javulás a bőrtünetekben, nem tejallergia okozza azt!

Mikrobiológiai vizsgálatok igazolták, hogy az AD-es csecsemők bélflórájában a diverzitás csökkent, Clostridium kolonizáció mutatható ki, a Bacteroidesek aránya pedig kisebb lesz. Ezért gyermekorvosok probiotikumot alkalmaztak az AD megelőzése és kezelése céljából. A Lactobacillus GG törzs ezen hatását már több vizsgálat is igazolta és az ESPGHAN (Európai Gyermekgasztroenterológiai Társaság) ajánlásában szerepel annak alkalmazási javaslata. A jó hatás igen hosszan, akár 7 éves korig is igazolható volt az AD tekintetében.

Cukrowska és munkacsoportja 134 olyan 2 év alatti lengyel AD-es gyermeket vizsgált, akiknél eliminációval és visszaterheléssel igazolták a tehéntejfehérje érzékenységüket. Ezeknek a gyermekeknek kettős vak placébó kontrollos vizsgálathoz 3 féle probiotikus törzset (Lactobacillus casei 50%, Lactob. rhamnosus kétféle törzsét 25-25%) tartalmazó készítményt adtak, 3 hónapon keresztül, napi 1 alkalommal. A placébó csoport (68 fő) maltodextrint kapott. A betegek SCORAD indexét rögzítették az első vizit alkalmával, valamint 1, 3 és 12 hónap múlva. A SCORAD index >30%-os csökkenését tekintették javulásnak, a <30%-os csökkenést stagnáló tüneteknek, az index növekedését pedig az AD exacerbációjának. A gyermekek 70%-ánál specifikus IgE pozitivitás is igazolta az atópiás hajlamot (40%-ban tojásra, 21 ill. 18%-ban tejfehérjére találtak emelkedett értéket). 80%-ban, illetve 76%-ban a családi anamnézis is pozitiv volt, nem volt szignifikáns különbség a probiotikus és a placébó csoport demográfiai adatai között. Sajnos, a gyermekeknek mindössze 15-16%-a volt szoptatott, igaz, hogy az átlag életkor 8,2 ill. 8,8 hónap volt (probiotikus vs. placébó csoport). A kiindulási SCORAD index 40,4 vs. 35,3 pont volt.

Eredmények: Mindkét csoportban csökkentek a SCORAD értékek, de a probiotikus csoportban szignifikánsan (p<0,00001) jobban mind 3 hónap (22,8 vs. 16,7 ponttal), mind 12 hónap (28,8 vs. 23,2 ponttal) után. A spec. IgE pozitiv egyedeket vizsgálva a probiotikus csoportban 12 hónap után 90%-nál tapasztaltak javulást a SCORAD értékében, a placébó csoportban mindössze 65%-nál. AD exacerbáció 1 esetben fordult elő a probiotikus és 7 esetben a placébó csoportban. 3 vs. 10 gyermeknél írták le, hogy az AD gyakorlatilag nem javult (6,2% vs. 20,8%). A vizsgálati készítményeknek mellékhatása nem volt, 3 ill. 4 gyermeknél tapasztalták a széklet konzisztenciájának megváltozását.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy tehéntejfehérje érzékeny gyermekeknek érdemes probiotikumot adni, mivel az AD-ük jobban javul, mint az ilyen készítményt nem kapóknál. Ebben a tanulmányban a probiotikumot mindössze 3 hónapig alkalmazták, mégis szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a placébó csoportban. Más vizsgálatok a 8 hónapnál hosszabb probiotikus kezelést javasolják, de mindenképpen 2 éves kor előtt kell a kezelést megkezdeni, mert ezt követően már nem tudtak javulást kimutatni az AD vonatkozásában.

Arra a kérdésre, hogy hogyan hatnak a probiotikus törzsek az atópiás tünetek megelőzésében, azt a választ kapjuk, hogy az állatkísérletes vizsgálatok alapján ezek a készítmények magasabb szekretoros IgA termelést provokálnak, illetve a bél enterocitái közötti tight junction-ok megerősödnek az aktivált zonulin és occludin fehérjék következtében. Mindkét hatás a bél barrier funkciójának javulását eredményezi, ezáltal kevesebb allergén juthat a szervezetbe, ami aktiválná az atópiás biokémiai mechanizmusokat. A TGF-ß termelés fokozása pedig az orális tolerancia kialakulásához járul hozzá.

Összeállította: Dr. Hidvégi Edit

Cukrowska B et al: The Effectiveness of Probiotic Lactobacillus rhamnosus and Lactobacillus casei Strains in Children with Atopic Dermatitis and Cow’s Milk Protein Allergy: A Multicenter, Randomized, Double Blind, Placebo Controlled Study. Nutrients. 2021 Apr; 13(4): 1169. doi: 10.3390/nu13041169

cikke alapján.